Játékoskeret
Silvestre Eladio (26/1), Josep María Fusté (15/1), „Gallego” (27/6), Carlos Pellicer (5/0), Luis Pujol (15/3), Miguel Reina (kapus, 25/0), Rexach (26/7), Rifé II (17/0), Sadurni (5/0, kapus), Antoni Torres (30/0), Pedro Zabalza (23/1), José Antonio Zaldúa Urdanavia (22/6), Santiago Castro (17/1), José Franch Xergay (6/0), Juan Carlos Pérez (11/2), Martí Filosia (11/4), Ramón Alfonseda (21/5), Bustillo (1/2), Garcia Castany (6/0), Marcial Pina Morales (27/1), Ramoni (9/0), Romea (10/0), Sanjuan (3/0).
Edző: Salvador Artigas (1-5. forduló), Josep Seguer Sans (6-16. forduló), Vic Buckingham (17. fordulótól -)
Elért sikerek: Joan Gamper Kupa, V. Mohamed Kupa, Trofeo Ciudad de Palma, bajnoki 4. hely
| 1. Atlético Madrid | 30 | 18 | 6 | 6 | 53-22 | 42 |
| 2. Athletic Bilbao | 30 | 17 | 7 | 6 | 44-20 | 41 |
| 3. Sevilla FC | 30 | 14 | 7 | 9 | 39-32 | 35 |
| 4. FC BARCELONA | 30 | 13 | 9 | 8 | 40-31 | 35 |
| 5. Valencia CF | 30 | 15 | 5 | 10 | 35-23 | 35 |
| 6. Real Madrid | 30 | 13 | 9 | 8 | 50-42 | 35 |
| 7. Real Sociedad | 30 | 15 | 3 | 12 | 47-37 | 33 |
| 8. Real Zaragoza | 30 | 13 | 7 | 10 | 35-39 | 33 |
| 9. UD Las Palmas | 30 | 10 | 7 | 13 | 32-40 | 27 |
| 10. Celta Vigo | 30 | 10 | 7 | 13 | 31-39 | 27 |
| 11. Elche CF | 30 | 8 | 10 | 12 | 32-44 | 26 |
| 12. Granada CF | 30 | 8 | 10 | 12 | 20-31 | 26 |
| 13. CD Sabadell | 30 | 10 | 5 | 15 | 31-37 | 25 |
| 14. Deportivo La Coruna | 30 | 8 | 9 | 13 | 25-32 | 25 |
| 15. RCD Mallorca | 30 | 7 | 8 | 15 | 33-52 | 22 |
| 16. Pontevedra CF | 30 | 4 | 5 | 21 | 20-46 | 13 |
1969. 09. 14. FCB – RM 3-3
Primera División
1. Real Madrid – FC Barcelona 3-3 gól: Bustillo (3. 5.), Rexach (71.)
2. FC Barcelona – Deportivo La Coruńa 1-0 gól: Gallego (74.)
3. Pontevedra – FC Barcelona 0-0
4. FC Barcelona – Athletic Bilbao 3-2 gól: Pujol (20.), Zaldúa (46.), Rexach (64.)
5. Real Sociedad – FC Barcelona 1-0
6. FC Barcelona – Sabadell 3-1 gól: Gallego (10.), Zaldúa (68. 89.)
7. Sevilla – FC Barcelona 3-0
8. FC Barcelona – Atlético Madrid 1-2 gól: Castro (56.)
9. Valencia – FC Barcelona 0-0
10. FC Barcelona – Celta Vigo 2-1 gól: Zaldúa (23.), Gallego (86.)
11. Mallorca – FC Barcelona 3-2 gól: Alfonseda (40.), Gallego (59.)
12. FC Barcelona – Granada 1-0 gól: Rexach (50.)
13. Zaragoza – FC Barcelona 2-1 gól: Zabalza (66.)
14. Las Palmas – FC Barcelona 1-0
15. FC Barcelona – Elche 1-1 gól: Pujol (52.)
16. FC Barcelona – Real Madrid 1-0 gól: Gallego (29.)
17. Deportivo La Coruńa – FC Barcelona 0-0
18. FC Barcelona – Pontevedra 2-0 gól: Martí Filosia (6.), Gallego (80.)
19. Athletic Bilbao – FC Barcelona 1-1 gól: Pujol (49.)
20. FC Barcelona – Real Sociedad 2-1 gól: Juan Carlos (3.), Rexach (86./ 11-es)
21. Sabadell – FC Barcelona 3-2 gól: Alfonseda (19.), Rexach (46.)
22. FC Barcelona – Sevilla 1-0 gól: Juan Carlos (85.)
23. Atlético Madrid – FC Barcelona 1-1 gól: Rexach (65.)
24. FC Barcelona – Valencia 1-0 gól: Marcial (45.)
25. Celta Vigo – FC Barcelona 1-2 gól: Zaldúa (11.), Martí Filosia (79.)
26. FC Barcelona – Real Mallorca 5 -1 gól: Martí Filosia (8. 49.), Fusté (14.), Zaldúa (33.), Alfonseda (35.)
27. Granada – FC Barcelona 0-0
28. FC Barcelona – Real Zaragoza 4-2 gól: Rexach (18.), Alfonseda (23. 53.), Eladio (73.)
29. FC Barcelona – Las Palmas 0-0
30. Elche – FC Barcelona 1-0
Copa Generalísimo
1/16 közé jutásért:
RCD Espanyol – FCB 2-1 (Alfonseda)
FCB – RCD Espanyol 3-1 (Gallego, Martí Filosia, Pujol)
Nyolcaddöntő:
Celta Vigo – FCB 1-0
FCB – Celta Vigo 3-0 (Torres, Marcial, Bustillo)
Negyeddöntő:
Real Madrid – FCB 2-0
FCB – Real Madrid 1-1 (Rexach)
VVK
1. forduló:
FCB – B 1913 Odense (dán) 4-0 gól: Ejlersen (10./ öngól), Zaldúa (16.), Martí Filosia (28. 72.)
B 1913 Odense – FCB 0-2 gól: Pellicer (54.), Rexach (89.)
2. forduló:
Rába ETO – FCB 2-3 gól: Pellicer (12.), Zaldúa (31. 71.)
FCB – Rába ETO 2-0 gól: Orbán (43./ öngól), Zaldúa (62.)
Nyolcaddöntő:
FCB – Internazionale (olasz) 1-2 gól: Fusté (20.)
Internazionale – FCB 1-1 gól: Rexach (29.)
IV. Trofeo Joan Gamper
Elődöntő:
FCB – Slovan Bratislava (csehszlovák) 2-1 (Pujol /2/)
Döntő:
FCB – Real Zaragoza 2-1 (Pujol, Bustillo)
V. Mohamed Kupa
FC Barcelona – Sao Paulo (brazil) 2-0 gól: Zaldúa, Palau
FC Barcelona – Bayern München (NSZK) 2-2 gól: Zaldúa, Rifé II
Trofeo Ciudad de Palma
Elődöntő:
FCB – Hamburg 2-2 gól: Fusté, Zaldúa
Döntő:
FCB – Standard Liége (belga) 1-0 gól: Pujol
Új idény, új edző, új remények. A katalánok kispadjáról két idény után távozott Artigas mester, akinek helyét a korábbi legenda, Josep Seguer foglalta el. A Klub vezetői abban bíztak, hogy a játékosként oly sikeres Seguer, most edzőként is sikereket tud elérni. A jó játékosból azonban nem mindig válik kiemelkedő kvalitású edző – ezt mutatja a katalán tréner esete is. Persze, igazságtalanok lennénk, ha csupán az ő nyakába varrnánk az újabb sikertelen esztendőt. A csapatban most sem történtek mélyreható változások, a keret megerősítése elmaradt. Enélkül pedig ütőképes együttes, bajnoki címre esélyes gárda nem vehette fel a versenyt a többi élcsapattal.
Az idény elején új játékosnak Ramón Alfonseda és Marcial számított, a rajtuk kívül érkezettek nem váltak alapemberré, nem tudtak meghatározó játékossá emelkedni. 1969 nyarán pedig ‘Chus’ Pereda is távozott a Blaugrana együttesétől, akinek helyére minőségi pótlás nem érkezett. Ebben a helyzetben hiú ábrándokat kergetett az, aki bajnoki címről vagy egyéb trófeákról álmodozott. Amennyiben végignézünk az eredményeken, ezt is tapasztalhatjuk. Az idény előtti felkészülési tornákon ugyan jól szerepelt a csapat, három ilyet is megnyert, ez azonban nem jelentett semmit. Bajnoki pontokat meg végképp nem.
Csakúgy, mint az előző szezonokban, most is hamar eldőlt: nem 1970 nyarán töri meg a csapat az 1960-tól datálódó nyeretlenségi sorozatot. Egy évtized – bajnoki cím nélkül: nehezen kezelhető problémát okozott a szakvezetés számára. A szurkolók is hazai pályán jószerivel csak egyszer szórakozhattak önfeledten: a Real Mallorca elleni 5-1-es győzelem alkalmával. Ez pedig édes-kevés. Azon kívül gyenge meccsek, nem várt vereségek, döntetlenek jelezték a Barça idényét. Mindent elmond a csatárok teljesítményéről, hogy a hét gólos Rexach mögött Gallego – Zaldúával karöltve – a második helyen végzett a házi góllövőlistán, a maga hat találatával. Gallego szerezte a győzelmet jelentő találatot is a Real elleni hazai „klasszikuson”.
A nemzetközi és a hazai kupában egyaránt leszerepelt a Barça együttese. A spanyol kupában a Real Madrid, a VVK-ban az olasz Inter együttese jelentette a végállomást. A Spanyol Kupából való kiesés azonban a játékvezető botrányos működésének volt köszönhető, ami a ‘Guruceta-affér’ néven vonult be a spanyol futball történelmébe. Újabb sikertelen szezon, újabb elégedetlen szurkolók. 1970 nyarán újfent csak a reménykedés, a bizakodás jutott osztályrészül az FC Barcelona háza táján.
Amint írtam, a szezon szinte egyetlen pozitívumát, a középhátvéd, Paco Gallego (Francisco Fernández Rodríguez) jelentette. A szőke haja miatt „Gallegó”-nak, vagyis „Galíciai”-nak becézett játékos a Sevilla és az FC Barcelona csapataiban érte el sikereit. Az 1944. március 4-én Puerto Realban született játékos a San José csapatában kezdte pályafutását, majd innen a Sevilla együtteséhez került (1961-65), majd a barcelonai évek után újra itt kötött ki (1975-80), ahol bajnoki mérlege: 185/9. A közbeeső egy évtizedet a katalán nagy csapatnál töltötte, ahol végig meghatározó szerepet játszott az elért sikerekben. Hamar a kezdőcsapatban találta magát, ahonnan nehezen volt kirobbantható; az együttes egyik legmegbízhatóbb játékosává emelkedett. Ezt bizonyítja a gránátvörös-kékben lejátszott 248 bajnoki meccs, amelyeken 17 találatot jegyzett; összesített mérlege: 425/24. Az FC Barcelona együttesével egy bajnoki címet (1974), két Copa Generalísimót (1968, 1971), egy VVK-t (1966), és a Vásárvárosok Kupájának döntőjét (1971) nyert meg. A spanyol válogatottban 36 alkalommal lépett pályára (1966-73); s tagja volt az 1966-os világbajnokságon szereplő nemzeti tizenegynek. A sziklaszilárd középhátvéd az edzők és a szurkolók kedvence volt. A zseniális emberfogó és kiválóan fejelő „Gallego” hatalmas alázattal futballozott karrierje során. A szurkolók szerették, az ellenfelek tisztelték. Amikor 1975-ben elhagyta Barcelonát, hatalmas űrt hagyott hátra. Tudását, emberségét, alázatát nehezen tudta pótolni az egyesület.
