Tegnapelőtt este újabb felvonását láthattuk a “hogyan készítsük ki idegileg, egészségügyileg a Barça-szurkolókat” címet viselő tragikomédiának. Most éppen a Király Kupában a legjobb 16 közé jutás volt a tét, amelyben az UE Cornellá volt a Barcelona ellenfele: a harmadosztály egyik csoportjának végén szerénykedő barcelonai kis csapat rendesen megizzasztotta a Katalán Óriás (?) dolgát. Mondjuk, mi legalább elmondhatjuk, hogy sikerrel vettük eme akadályt, nem úgy, mint a ‘colchonerók’ pár nappal ezelőtt.
Ahogy a meccset felvezető írásban is előrevetíttem, nem számíthattunk fáklyás menetre, de ilyen vesszőfutásra sem. Olyan, mintha a Sas Kabarét láttuk volna – Isten nyugosztalja innen is a nagy “nevettetőt” -, csak éppen nem volt kedvünk nevetni. Bár, az is igaz, hogy a magyar sírva vígad, így tehát mégis csak mosolyra állt a szánk széle éjjel 23:40 óra magasságában. Na, nem a látottaktól. Ronald Koeman a következő felállásban küldte pályára a csapatát: Neto Murara – Óscar Mingueza, Araújo, Lenglet (csk.), Júnior Firpo – Ilaix Moriba, Riqui Puig, Pjanic – Griezmann, Braithwaite, Trincao. A hazaiakat Guoillermo Fernández így küldte ki a ‘grundra’: Ramón Juan – Iván Guzmán, Estellés, Pol Moreno, Gerard Martin – Max Marcet, Dorca, Kevin Presa, Eloy Gila – Ontiveros, Agus Medina. A találkozót César Soto Grado vezette, különösebb hiba nélkül, bár néha nem torolta meg a hazaiak túlzott durvaságát.
Jó estét, jó szurkolást! Most pedig kapcsoljuk az “utcák, terek bajnokságának” következő helyszínét, ahol két barcelonai csapat lép pályára. Jó szórakozást kedves szurkolók! A Barça kezdte a mérkőzést, egy eléggé szokatlan környezetben: a műfüves pályájuk olyan érzést kelt a szurkolókban, mintha a grundon vagy a téren játszana egymással két összeverbuválódott haknicsapat. Ilaix Moriba először kapott lehetőséget a felnőttek között, a kapitányi karszalagot Lenglet viselte. A 15. percben Moriba jobb oldali beadása elment az elvetődő Cornellá-védő hóna alatt, ami Griezmann elé került, akinek lövését a hazaiak védője blokkolta. A 32. percben Ilaix lövésébe léptek bele, ami így fölé pattant, a szöglet után Trincao lövését védte a hazaiak kapusa. A 35. percben bal oldali szabadrúgás után Eloy fejelt Neto kapuja fölé. A 38. percben egy jobb oldali szabadrúgás után Araújót rúgták fel a 16-on belül, amit a Barcelona 11-t kapott. A büntetőt Pjanic végezte el: a toporogva elvégzett büntetőt mérhetetlenül gyengén lőtte jobbra, és a jó irányba vetődő kapus könnyedén védte azt…ha már nem Griezmannt állította oda Koeman, akkor miért nem Puig végezte el???
A 2. félidőre Riqui puig már nem jött ki, a helyét Dembélé foglalta el; majd a 74. percben Trincaót Pedri, Moribát pedig Sergio Busquets váltotta. A hosszabbítás második percében Pedri passza után Dembélé 20 méterről a kapu bal felső sarkába bombázott. Előtte a 80. percben kihagyott Dembi egy tizit: hazagurította nemes egyszerűséggel a kapusnak. Ramón Juan – a Cornellá portása – történelmet írt: egy meccsen még egyetlen kapus sem fogott két büntetőt a Barcelona ellen. Ugyancsak történelmi “tett”, hogy a Klub 121 és fél éves történelme alatt először fordult elő, hogy háromszor egymásután hosszabbításos meccset kellett játszania a Barçának. A 101. percben Griezmannt Konrad de la Fuente váltotta. A 121. percben Pedri ugrott ki, elfektetett mindenkit, önzetlenül leadta Braithwaite-nek, aki ezt már nem hibázta el, így 0-2-re nyertek Koeman fiai. Továbbjutottunk. A többit, ezt is, felejtsük el. Nehéz lesz.
A mérkőzés legjobbja: Ilaix Moriba
Egyéni értékelés:
Tyhű, hol is kezdjük a tegnap esti történet elmesélését. Talán ott, hogy az est két pozitív és kellemes emléke volt Ilaix Moriba bemutatkozása a felnőtt csapatban, ill. Konrad de la Fuente 10 perces performansza. Ahogy egyik kedves szurkolótársam-barátom írta a meccs után: “Konrad cselei, játéka ebben a 10 percben többet értek, mint a megelőző 360 perc Barça-szenvedés”. Ikaix Moriba Kourouma játéka kiemelkedően briliáns volt: gyors, pontos, precíz volt egész meccsen. Látszott rajta az elegancia, a céltudatosság. Tökéletes mérkőzést játszott, kiválóan mutatkozott be a felnőtt csapatban. Megkockáztatom, hogy bajnoki meccseken is be kellene vetni ezt a szélvész gyors szélsőt, csakúgy, mint Konradot, ezt az amerikai kis tűzgolyót, aki olyan káprázatosan bánik a lasztival, emellett gyors, robbanékony, határozott. Mellettük még Pedri Gonzálezt kell kiemelni, aki adott két gólpasszt, önzetlen volt, mint nagy elődje, Don andrés, emellett színt vitt a játékunkba. Beállása után mozgékonyabb lett a csapat, főleg támadójátékban. Ennyit a pozitívumokról. Jöjjenek a negatívumok, megspékelve egy-két Stan és Pan-jelenettel.
Azt gondolom, nem mehetünk el szó nélkül a két kihagyott büntető mellett. Ebben a műfajban az FC Barcelona nem mindig volt jó. Voltak időszakok, amikor nem kellett izgulnunk egy-egy tizi előtt, de ezek az idők elmúltak. Sajnos, jelenleg nincs olyan kaliberű ítélet-végrehajtó a csapatban, mint a maga idején Ronald Koeman vagy Ronaldinho voltak. Emlékszem, annak idején, ha ‘Tin Tin’ odaállt a tizenegyes mögé, akkor csak az volt a kérdés, hogy a hálót ki kell-e cserélni a rúgás után, vagy ettől megmenekül. Jelenleg azon kell izgulni, hogy 30-40 százalékos pontossággal sikerül-e ezeket abszolválni. Sajnos, ebben Messi sincs a topon. És igen, ki lehet hagyni büntetőt, a legnagyobbakkal is előfordult már a futball történelmében, de amit a Barça játékosai ezen a területen előadnak, az megmosolyogtató, de inkább mérgelődésre ad okot. A tegnap este elvégzett tizenegyesek egyszerűen botrányosak voltak. Pjanic esetében már a nekifutás pillanatában az életemet rá mertem volna tenni, hogy elbaltázza. Olyan rémesen gyengén végezte el, hogy a kapus csattrészegen is hárította volna. Aztán jött Dembélé, akinek előadása után nem tudtam eldönteni, hogy sírjak vagy visítva röhögjek. A kabarék kabaréja volt. Szerintem a Cornellá kapusa is röhögött, miután lábbal a mezőnybe rúgta Dembélé hazaadását. Szerencsére, Dembi a hosszabbítás elején egy káprázatos góllal sikeresen kijavította a hibáját.
Aztán, ha már a bosnyák, 70 millás “sztárigazolásról” esett szó. Maga Koeman is elmondta a meccset megelőző sajtótájékoztatóján, hogy gyenge, le van maradva, sokat kell dolgoznia – erre végigjátszotta a meccset. Érthetetlen számomra Pjanic ittléte, pályára küldése. Egyszerűen fingja sincs arról, mit kellene csinálnia. A labdák elpattannak tőle, ha beindulnia kellene, akkor megáll, vagy fordítva. Nincs egy értelmes megmozdulása, passza. Az összjátékba képtelenség bevonni, nem érzi a Barça játékát, így aztán megjátszhatatlan. Ki kell mondani: hasznavehetetlen. Még ebből a gyenge-közepes Barçából is lefelé lóg ki, erőteljesen. És akkor a szünetben ki ment le? Puig…nem a bosnyák. Oké, volt egy sárgája az ifjú katalánnak, több labdát is eladott, DE! A labdaeladásainak egy része önhibáján kívül adódott: a társak voltak “bambák”, játszottak homályban. Ezzel együtt is felfelé lógott ki a tegnap esti csapatból is, szerintem. Igen, én elfogult vagyok vele kapcsolatban, de egyre inkább az a meggyőződésem, hogy Koeman eme fafejűsége fogja a holland vesztét okozni. Nem sokáig fogják tolerálni Riqui Puig ilyen szintű mellőzését a szurkolók, a katalán sociók és a média sem. S egyre inkább nekem is elfogy a türelmem – tudom, ennek semmilyen hatása nincs Koemanra, a csapatra sem.
A mérkőzést elkezdő támadótrió egyetlen tagjáról sem lehet pozitívumokat elmondani, leírni. Sem Martin, sem Trincao, sem pedig Griezmann nem tudott még közepes teljesítménnyel sem előrukkolni. Értem én, hogy a pálya, meg műfű, meg a Cornellá játékosai kemények, néhol durvák voltak, de ez akkoris harmatgyenge ettől a hármastól. Jó, mondjuk Martin egy kedves srác, aki hajt, küzd, lelkes, csak éppen nem biztos, hogy Barça-szint. Antoine a mezőnymunkában kiemelkedő, csatárként pedig 5-6 meccsenként van egy jó előadása, a többi a “futottak még-kategóriába” tartozik. Trincao sem igazán érzi még a Barçát, ezt ő maga is tudja, emiatt frusztrált lehet, idegesíti, de ő még fiatal, benne van lehetőség, esély a fejlődésre. Vele én – még – türelmes vagyok, a másik kettő csatárral már nem.
Összességében nem gondolom, hogy valamilyen óriási tanulságot kellene leszűrni ebből a meccsből. Egy elképesztően gyenge minőségű pályán, nagyon nehezen, de sikerült kiharcolni a továbbjutást. Láthattunk pár arcot, akit ritkábban látunk a pályán, volt pár kiemelhető teljesítmény is. Kár, hogy hosszabbításig vittük ezt a meccset is, így már gyakorlatilag 3 meccs helyett, játékidőben 4 meccset játszottunk az elmúlt találkozókon, és ez nem igazán segíti elő a játékosok megfelelő regenerációját. Meglátjuk mit sikerül produkálni a vasárnapi bajnokin.
Végszó:
A tegnapi sorsoláson a másodosztály 4. helyén álló Rayo Vallecanót kapta a csapat, akikkel majd a jövő hét közepén játsszuk le a Spanyol Kupa nyolcaddöntőjét. Az is egy meccses párharc lesz, de előtte még vasárnap délután 16:15 órai kezdettel az Elche otthonában vár ránk egy bajnoki mérkőzés.
Visca el Barça y Visca Catalunya!
