A Santa Maria de Montserrat apátság a bencések apátsága, mely a Montserrat-hegyen (Mountain d’Montserrat) található, Monistrol de Montserratban, Katalóniában. Az épületben található a montserrati Szűz szobra az ölében ülő kis Jézussal. A „Fekete Madonna”-ként tisztelt szobor – minden bizonnyal – valamikor a IX. században megégett, s ezért lett fekete színű. A kolostort a XI. században alapították, majd később, a XIX.-XX. század környékén újjáépítették és azóta is működik több hetven szerzetes gondozása alatt, ami azért sem meglepő, mert a kolostor alapítása óta mindig közel nyolcvan szerzetes otthona volt.
Montserrat egy hegy Katalóniában Barcelona közelében. Montserrat felületét rózsaszín konglomerátum, az üledékes kőzet egy fajtája fedi. A hegy a hegymászók körében igen népszerű. A kápolnához, melyet arra a barlangra építettek, melyben a legenda szerint megtalálták a Montserrati Madonna szobrát, szintén sikló visz.
A Bazilika orgonajátéka:
Elhelyezkedése
A kolostor 48 kilométerre nyugatra található Barcelonától és mind gépjárművel, mind vonattal, mind siklóval megközelíthető. Az apátság vasútállomása, melyet az FGC (Ferrocarrils de la Generalitat de Catalunya) működtet, egyben a fogaskerekű végállomása is, mellyel a Monestir érhető el. Emellett innen indul két sikló is, melyek közül az egyik Santa Covába visz (ahol ereklyék, valamint egy kápolna lelhető, és a hegy egy alacsonyabb pontján fekszik), míg a másikkal a hegy magasabb pontjai közelíthetőek meg. A völgy-szint felett, 1236 méter magasan fekszik Montserrat, ami a katalán síkságok és alföldek legmagasabb pontja, valamint Katalónia legsűrűbben lakott részének a középpontja. Montserrat csúcspontja, Sant Jeroni (Szent Jeromos), a kolostortól gyalog is elérhető. Sant Jeroniból majdnem teljes Katalónia belátható, sőt, tisztább napokon Mallorca szigete is feltűnik a láthatáron.
Leírás
Montserrat, ami magyarul fogazott hegy (fogas hegy), ideális helyen fekszik ahhoz, hogy kiemelt szerepet játsszon Katalónia kulturális és spirituális életében. A helység Katalóniában a vallás, a hit epicentruma, ahova előszeretettel érkeznek fiatalok Barcelonából, valamint a térség más régióiból. Mára már majdnem, hogy hagyománnyá vált, hogy mindenkinek életében legalább egyszer a montserrati csúcsról kell vegignéznie a napkeltét. A Montserrati Szűz Katalónia egyik védőszentje, akit a Mare de Déu de Montserrat szentélyben lehet megtekinteni, a bencés apátság mellett, a tornyok és sziklák ölelésében. Az Escolania, Montserrat fiú kórusa, az egyik legősibb kórus Európában. A kórus gyakorta fellép a bazilikában vallási ceremóniákon és miséken.
A bazilikában található egy múzeum, ahol sok egyéb műalkotás mellett, prominens festők képei is ki vannak állítva. A Publicacions de l’Abadia de Montserrat egy kiadó, egyben az egyik legidősebb nyomda a világon. Első könyvüket 1499-ben nyomták.
A Montserrat-i Bazilika
A montserrati bazilika a XVI. században épült, majd 1811-től teljes újjáépítésen esett át, miután megsemmisült a félsziget háborúi során.
1881-ben XIII. Leo pápa a „minor basilica” státusszal jutalmazta a bazilikát, melynek homlokzata 1901-ben készült el, s mely Francisco de Paula del Villar y Carmona műve. A homlokzat Plateresque Revival stílusú és apró szobrászati munkák díszítik, melyek Venanci és Agapit Vallmitjana munkái.
A spanyol civil háború után újjáépítették a templom homlokzatát (1942-1968). Az új homlokzatot Francesc Folguera i Grassi készítette, míg a szobrászati elemek Joan Rebull nevéhez fűződnek (Szent Benedek, Szent György, valamint megemlékezés a háborúban elhunyt szerzetesekről), csakúgy, mint az „Urbs Jerusalem Blessed Dicta Pacis Visio” (Jeruzsálem boldog városa, a béke jövője) felirat. A fríz lábánál, ahol a Szent György szobor is áll, található a felirat: „Katalónia keresztény lesz, vagy nem lesz!”, melyet feltehetőleg Josep Torras i Bages püspök mondott, és amely valószínűleg a terület katolikus gyökereire utal, annak egyfajta politikai mottója.
A templomot megelőző homlokzatos előtér egy átriumon át érhető el. Itt található Juan de Aragón y de Jonqueras, Ribagorza második grófja és Vilamarí-i II. Bernát síremléke, valamint számos szobor: baptista Szent János és Szent József (1952), valamint Josep Clará és Szent Benedek (1962), melyeket Doménec Fita i Molat. Ezenkívül festmények is találhatóak még itt: A Katolikus Uralkodók látogatása Montserratban és a Don Juan de Austria látogatása Montserratban (1921) című, melyet Francesc Fornells-Pla készített. A templom előtti tér, melynek neve del Abat Argeric és a XVIII. században épült, sgraffitókkal van díszítve Josep Obiols i Palau és a szerzetes Benet Martínez. Ezek a festmények Montserrat történelmét elevenítik fel, valamit a világ főbb bazilikáit ábrázolják. Olyan szobrok is állnak itt, mint például Claret Szent Antal Mária (1954, Rafael Solanic), Aragóniai I. János (1956), Szent Gergely pápa (1957, Frederic Marés) és X. Szent Pius (F. Bassas). Egyik oldalt a keresztelőkápolna áll (1958) a portállal, melyet Charles Collet faragott (1902-1983), belül pedig egy mozaik található, melyet Santiago Padrós (1918-1971) készített, valamint egy rajz Jézus kereszteléséről, melyet Josep Vila-Arrufat alkotott. A keresztelőkápolna mellett Loyolai Szent Ignác szobra található, mely Rafael Solanic műve (1895-1990).
Az egész templom egy hajóból áll, mely 68,32 méter hosszú és 21,5 méter széles, valamint 33,33 méter magas. Középen fa oszlopokkal van alátámasztva, melyeket Josep Llimona i Bruguera (1863-1934) faragott és a prófétákat ábrázolják, Ézsaiást, Jeremiást, Ezékielt és Dánielt. Szemközt található a zománcozott főoltár (1928), melyhez a zománcot a montserrati bányászat biztosította és több bibliai jelenetet jelenít meg: Az utolsó vacsora, A kánai menyegző és A kenyér és a hal szétosztása. Az oltáron levő kereszt, mely a XV. században készült, Lorenzo Ghiberti műve. Az oltáron továbbá van egy nyolcszögletű ereklyetartó, a szentélyben pedig festmények vannak Alexandre de Riquertől, Joan Llimonától, Joaquim Vancells-től (1866-1942), Dionís Baixeras-tól és Lluís Granertől.
A főoltáron van a „Szűz szobája”, ami egy alabástrom (Porta Angèlica) portálán át érhető el, amiben bibliai jelenetek tekinthetőek meg, melyeket Enric Monjo alkotott 1954-ben. A falakon levő mozaikok a Szent Anyákat (bal oldal) és a Szent Szűzeket (jobb oldal) jelenítik meg. Ezek a mozaikok a szerzetes Benet Martínez művei. Ezt követően jön a Trón Szoba, mely 1944 és 1954 között épült és Francesc Folguera munkája, valamint Josep Obiols festményeivel van díszítve: Judit, aki levágta Holofernész fejét, Eszter esküvője a perzsa királlyal, Asueróval. Szintén itt található Carlo Maratta Jézus születése című képe, valamint a Szűz Szökőkútja, melyet Charles Collet domborművei díszítenek, melyek Jézus csodás tetteit jelenítik meg. A Szűz Trónját az aranyműves Ramon Sunyer (1889-1963) készítette ezüstből, rajta a díszítést Alfons Serrahima (1906-1988) végezte, valamint Joaquim Ros i Bofarull, aki a „Horoszkóp” és a „Látomás” díszeket alkotta, valamint itt található Josep Granyer (1899-1983) Szent Miklós képe is, csakúgy, mint az itt kiállított, a Szüzet ábrázoló szobor, mely a XII. században készült, s melyen az angyalok tartják a koronáját, a jogarját és a liliomját. A szobor jelenleg kiállított verziója Martí Llauradó (1903-1957) műve és baldachinnal van fedve.
A Sala del Cambril egy kör alakú kápolna három szentéllyel. Villar i Carmona építette 1876 és 1884 között segédjének, az ifjú Antoni Gaudínak az együttműködésével. A boltozat dekorációját Joan Llimonának köszönhetjük (A Szűz üdvözli a Romérókat). Az angyal-figurákat és a Szent György szobrot Agapit Vallmitjana, míg az ablakokat Antoni Rigalt i Blanch (1861-1914) készítette. A helyiségből a Camí de l’Ave Maria vezet ki, ahol szokás adományt felajánlani gyertyák formájában, valamint itt van kiállítva az Angyali Üdvözlet/ Gyümölcsoltó Boldogasszony szobor, mely Apel•les Fenosa (1899-1988) műve. Itt található továbbá a majolika kerámia, mely a Szüzet ábrázolja és Joan Guivernau (1908-2001) műve.
A központi hajó körül számos kápolna található: jobb oldalon a Szent Péter kápolna, mely 1945-ben készült, van benne egy kép a szentről és Josep Viladomat műve; egy másik a Loyolai Szent Ignác kápolna, mely szintén tartalmaz egy festményt a névadóról, melyet Ramir Lorenzale készített 1893-ban, készítője pedig Venanci Vallmitjana; a Szent Márton kápolna Josep Llimona műve, a kápolna a Tours-i szent valamint Szent Placidus és Szent Maurus képével van díszítve, melyek 1898-ban készültek; a Kalazanci Szent József kápolnát Francesc Berenguer oltárképe díszíti és 1891-ben készült; a Szent Benedek kápolna a bencés rend alapítójának képével van díszítve, 1980-ban készítette Montserrat Gudiol. A bal oldalon a Santa Escolàstica kápolna található 1886-ban készült szobraival, melyek Enric Clarasó és Agapit Vallmitjana művei; a del Santìssim 1977-ben készült, Josep Maria Subirachs műve és egyetlen egy Jézust ábrázoló kép díszíti, mely egyfajta negatív, tehát csak az arc, a kezek és a lábfejek látszanak, valamint egy fénysugár, mely az arcát világítja meg; a Szent Család kápolnában van a Menekülés Egyiptomba című kép, melyet Josep Cusachs készített 1904-ben; a Santo Cristo kápolnát és annak díszítését Josep Llimona csinálta 1896-ban; az Immaculada Concepció kápolna (1910) a modernizmus jegyében készült Josep Maria Pericas által, melyhez az ólomüveg ablakot Darius Vilàs készítette.
A bazilikát 1991 és 1995 között Arcadi Pla i Masmiquel újította fel.
2015-ben Sean Scully tervezte át a Santa Cecilia kápolnát, amely az apátság mellett van.
Orgonasípok
A montserrati templom orgonája 1896-ból származik és 1957-ben szállították át a presbitériumba. Az orgona sípok állapota igen rossz. Az új sípokat 2010-ben avatták fel és a katalán orgonasípok stílusát követik. Egyik legfőbb műve a katalán zenei szaktudásnak, amely feltette Montserratot a világ zenei térképére.
A sípokat Albert Blancafort tervezte és építette, valamint a montserrati orgonaépítők (orgueners de Montserrat) és a helyiek és a Caixa de Penedes finanszírozták.
Az orgona a templomhajó szélén található, ahogy az Katalóniában szokásos. Így a templom teljes területét kitűnően átjárja a hangja.
Orgona
Kolostor
A kolostort az építész, Josep Puig i Cadafalch építette 1929-ben. Két emelet magas és kőoszlopok tartják. Az alsó szinthez tartozik egy udvar, közepén pedig egy szökőkút áll. A kolostor falainak egyes részei a X. századból maradtak fenn. A tágas udvarban található a Sant Iscle és a Santa Victòria kápolna, valamint a noviciátus bejárata, a kórus és számos szobor, mint például a Jóságos Pásztor márványszobor, melyet Manolo Hugué (1872-1945) készített, vagy Josep de San Benet szobrai, melyek még a XVIII. században készültek a kolostor harangtornyába, de sose kerültek be oda.
Refektórium
A refektórium a XVII. századból származik, 1925-ben Puig i Cadafalch építette újjá. A középső területen található egy mozaik Jézusról, vele szemben pedig egy szárnyas oltárkép, melyen Szent Benedek életének jelenetei szerepelnek.
Múzeum
A kolostor egy múzeumot is tartalmaz, mely három részre bontható:
Modern festészet részleg. Itt olyan katalán művészek képei tekinthetők meg, mint Santiago Rusiñol, Ramon Casas, Isidre Nonell, Joaquim Mir, Salvador Dalí, Joan Miró és Antoni Tàpies, valamint pár nem katalán festő, mint például Pablo Picasso, vagy az asztúriai Darío de Regoyos is itt van kiállítva. Utóbbi egyébiránt az egyetlen festő, akit az európai impresszionista és neo-impresszionista mozgalmakhoz is sorolnak. Számos francia impresszionista festő képe is ki van állítva ebben a részlegben, például Pierre-Auguste Renoir, Claude Monet, Alfred Sisley és Edgar Degas.
Régészeti részleg, ahol a bibliai kelet ereklyéi vannak kiállítva, vagyis tárgyak Egyiptomból, Cyprusból, Mezopotámiából és a Szent Földről.
Ősi festészet részleg. Itt olyan művészek képei találhatóak, mint El Greco, Caravaggio (akinek a Szent Jeromost ábrázoló képe világhírű), Luca Giordano, Giambattista Tiepolo és Pedro Berruguete.
Ezeken felül ki vannak még állítva gyűjtemények. Például a montserrati ikonográfia, vagy a vallási aranyműves-ereklyék.
Történeleme
A legenda szerint a Montserrati Szűz szobrát 880 körül találták meg. Ekkor kezdődött a Moreneta Szűz kultusza („La Moreneta” = „A kis fekete”), amely négy korábbi remete egybeolvadását jelentette a IX. században: Santa Maria, Sant Iscle, Sant Pere és Sant Martí. Azonban a kolostor eredete bizonytalan: tudva levő, hogy 1011 körül egy szerzetes a Santa Maria de Ripoll kolostorból elvándorolt a hegyre, hogy a Santa Cecília de Montserrat kolostor gondját viselje és így a templom továbbra is maradhatott a ripoll-i Oliba apát tulajdonában. Santa Cecília nem fogadta el az új helyzetet, így Oliba úgy döntött, létrehozza a Santa Maria kolostort egy régi remetelak helyén, mely ugyanezt a nevet viselte (1025). 1082-től a Santa Maria független apátság, mely ezután már nem volt alárendelve a ripoll-i apátságnak. Ez a remetelak lett a legjelentősebb azok közül, melyek a helyen feküdtek, a Szűzről készült szobornak köszönhetően, amely 880 óta ott állt.
A XIX. század elején az apátság kétszer is leégett, valamint ki lett fosztva Napóleon csapatai által 1811-ben és 1812-ben. A legtöbb kincs azóta sem került elő. 1835-ben bezárták a kolostort, felújították, majd 1844-ben adták át.
1880-ban ünnepelte Montserrat fennállásának ezeréves évfordulóját és 1881. szeptember 11-én, amely Katalónia nemzeti ünnepnapja, XIII. Leó pápa a Montserrati Szüzet Katalónia védőszentjévé nyilvánította.
A spanyol polgárháború idején
A polgárháború gyötrelmeit az apátság is megsínylette. A köztársaság-párti erők által Katalónia területen meggyilkolt 278 pap és 583 vallásos férfi és nő között volt 22 az apátság kötelékében álló szerzetes is. A spanyol köztársaságiak hatósága és a Generalitat de Catalunya, soraiban Lluís Companys-szal, Ventura Gassollal és Joan Casanovas-szal az erőszakos cselekedeteket akarták megakadályozni és ezért több papot és hívőt is bújtattak, vagy kimenekítettek az országból.
A francóista korszakban
Francisco Franco uralma idején a Santa Maria de Montserrat apátság egyfajta menedékhely volt a tudósok, művészek, politikusok és diákok számára. Gyakorta előfordult, hogy Franco emberei az apátságból kivezető úton vártak az általuk keresett személyekre.
Az 1940-es évektől az apátság a katalán nacionalizmus szimbólumává vált. 1947. április 27-én misét tartottak a Montserrati Szűz tiszteletére. A misére több, mint 100,000 ember ment el és az imák katalán nyelven hangzottak el, reagálva a kormány nyelvtörvényére.
Heinrich Himmler, az SS feje is ellátogatott Montserratba. 1940-ben, spanyol útja alatt vette szemügyre a Santa Maria de Montserrat kolostort.
Számos egyéb tett mellett a montserrati apátság is fontos szerepet játszott a katalán nyelv és a katalán nyelven való közlés fennmaradásában. Többek közt itt is készültek könyvek, köztük gyermekkönyvek (L’Infantil, Tretzevents), valamint kulturális és vallási lapok (Serra d’Or, Qüestions de vida cristiana). 1958-ban létrejött az apátság nyomdája, az Estela Press, amely vallási könyveket adott ki katalán nyelven (Masot i Muntaner, 1986). Ezután 1971-ben a PAM Press (Publications of the Abbey of Montserrat) hivatalossá vált (Faulí, 1999, pp. 35-9). Az apátság továbbá menedék volt értelmiségiek és titkos politikai aktivisták számára, függetlenül attól, hogy milyen nézeteket vallottak.
1970 decemberében 300 spanyol művész és tudós gyűlt össze a kolostorban, hogy tiltakozzanak a 16 baszk ETA-aktivistára Burgos-ban kirótt halálos ítélet ellen. Válaszul a rendőrség bezáratta az apátságot. Így a tiltakozók ugyan ki lettek szorítva a kolostorból, de fellépésük főszerepet játszott a francoista kormány meggyőzésében, akik végül eltörölték a halálbüntetést.
