Az alábbi kulturális írásban a modernkor alkotásaiból kaphattok egy részletes, mégis tömör leírást. Katalónia-szerte az ókori látványosságoktól kezdve a középkorból, a kora újkorból, az újkorból maradtak ránk kiemelkedő alkotások, építészeti látványosságok, festmények és egyéb jellegű alkotások. Azonban a közelmúlt években is olyan izgalmas alkotások születtek meg a tartomány egyes városaiban, amelyek ugyancsak méltók arra, hogy megemlékezzünk róluk, ill. ha ott járunk, meg is tekintsük azokat!
I. Balcones de Barcelona
Barcelonai sétánk során, mikbe nem botolhatunk, ha ügyesek és figyelmesek vagyunk. A legtöbb turista a Sagradára, a Casa Milára vagy éppen a Camp Nou-ra kíváncsi, pedig olyan “nyalánkságokkal” is találkozhatunk, mint az alábbi írás “főszereplője”.
Az alábbi lakóház a Plaça de Pablo Nerudán található, az Eixample-negyedben, és a homlokzati falfestmény 1992-ben, az olimpiára készült el. A művészeti alkotás a francia “Cité de la Création” csoport keze munkáját dícséri. A megrendelő a barcelonai önkormányzat volt, a szakmai felügyeletet a város nevében, Josep Emilí Hernández látta el. Az alkotást 1992. február 29-én leplezték le Pasqual Maragall, Barcelona polgármestere (a Balcones harmadik emeletén álló Joan Maragall unokája), Michel Noir Lyon polgármestere, Antónia Maciá (Josep Tarradellas özvegye), és Joan Miró fiának a jelenlétében.
Legfelső szinten: 1. Joaquím Blume (tornász, 1933-1959), 2. Cristóbal Colón (Kolumbusz Kristóf)
Az ötödik emeleten: 3. Santiago Rusiñol y Prats (katalán író, drámaíró, festő, 1861-1931)
A negyedik emeleten: 4. Ángel Guimerá (a Renaixença írófejedelme, 1945-1924), 5. Margarita Xirgu (színésznő, 1888-1959)
A harmadik emeleten: 6. Joan Maragall (katalán modernista költő, 1860-1911), 7. Pompeu Fabra (katalán mérnök, nyelvész, a katalán nyelvi szótár megalkotója, 1868-1948), 8. Françesc Ferrer Guardia (katalán pedagógus, anarchista, szabadgondolkodó; 1909-ben koncepciós per végén halálra ítélte a madridi rezsim, ami aztán tüntetéshullámot, belpolitikai válságot és kormánybukást vont maga után; 1859-1909), 9. Narcíso Monturiol (katalán mérnök, feltaláló, baloldali politikus, államférfi, 1819-1885), 10. Ignácio Barraquer (katalán szemészorvos, a szürkehályog műtéti úton való eltávolításának a feltalálója, 1884-1965)
A második emeleten: 11. Antoni Gaudí (építész, 1852-1926), 12. Bartomomé Robert (ismertebb nevén Doctor Robert; orvos, katalán nacionalista politikus, Barcelona polgármestere; 1842-1902), 13. Ildefons Cerdá (mérnök, várostervező, ügyvéd, politikus, az Eixample-negyed megtervezője; 1815-1876), 14. Francisco de Paula Rius y Taulet (jogász, politikus, BCN polgármestere négyszer; 1833-1889), 15. Françesc Maciá i Llussá (katalán politikus, államférfi, függetlenségi vezető, a Generalitat 122. elnöke; 1859-1933), 16. Lluís Companys (katalán politikus, államférfi, a Generalitat 123. elnöke, akit 1940-ben Franco parancsára meggyilkoltak; 1882-1940.), 17. Josep Tarradellas (katalán államférfi, a Generalitat 125. elnöke, 1899-1988.)
Az első emelten: 18. Jacint Verdaguer i Santaló (a katalán Renaixença írófejedelme, pap, a katalán öntudat felébresztője, 1845-1902.), 19. Joan Miró (katalán szürrealista festő, szobrász, keramikus; 1893-1983.), 20. Carmen Amaya (katalán táncos, a Somorrostro egyik viskójában nőtt fel, s innen vált a ‘flamenco’ egyik legünnepeltebb előadójává; 1918-1963.), 21. Pablo Picasso (a világ festészetének egyik legnagyobb alakja, a kubizmus jeles képviselője; 1881-1973.), 22. José Anselmo Clavé (katalán költő, zeneszerző, zenei rendező és politikus; 1824-1874.), 23. Pau Casals (világhírű katalán csellista, zeneszerző, akinek mondása mára szállóigévé nemesült: “Én egy katalán vagyok!”; 1876-1973.), 24. Antonio Machín (énekes, a boleró ‘koronázott’ királya; 1903-1977.)
A földszinten: 25. Raquel Meller (énekes-színésznő, az 1920/30-as évek ünnepelt primadonnája; 1888-1962.), 26. Mercè Rodoreda (katalán írónő, nyelvész; 1903-1983.)
A falfestmény jelenleg az UNESCO Világörökség része, így műemléki védelem alatt áll.
(A képen a szereplők, emeletenként, balról-jobbra haladva beazonosíthatók, de a számozás is segít az eligazodásban)
II. La Carboneria de Barcelona
Barcelona lenyűgöző modernista város. Gaudí, Doménech i Montaner, Cadafalch és a többi nagy építész alakította a katalán főváros képét. Mégis, van egy ház, amely kiemelkedő jelentőséggel bír, még ha lakatlan is ma már, és különösebb építészeti csodával sem bír. Ami miatt mégis érdekes, az a falán látható festmény, a hatalmas graffiti, aminek a létét is köszönheti.
Ez az épület a ‘La Carboneria’ (azaz a ‘Szénház’), amely carrer del Comte d’Urgell és a carrer de Floridablanca sarkán áll. Ez Barcelona egyik legrégebbi épülete, még az 1864-ben épült; akkor ‘Casa Tarragó’ volt a neve. 2008-14 között szociális központ volt, majd az állaga annyira leromlott, hogy kiürítették és bontásra ítélték. Azonban a város kulturális “krémje” akcióba lendült a megmentése érdekében. Sikerrel is jártak, így a Városi Tanács 2015. november 27-én történelmi és művészeti emléknek nyílvánította, ezáltal a tulajdonosok az épületet nem bonthatják le és a homlokzatát nem változtathatják meg, csak minimális mértékben.
Ami pedig a látványosságát adja, az az alábbi képeken megcsodálható, monumentális falfestmény, ami kimagasló művészi teljesítmény. Az egész homlokzatot behálózó graffiti így vált a város egyik látogatott attrakciójává, és a carrer de Comte d’Urgell 30. szám alatt megcsodálható.
III. Plaça dels Sedassos Tarragonában
Tarragona az egyik legszebb és egyben legrégebbi katalán nagyváros, Tarragona tartomány székhelye. Számos látványossággal bír, ami az ókortól a napjainkig átívelő pontokkal rendelkezik.
Ezek közül az egyik leglátogatottabb helye a városnak a Plaça dels Sedassos, amely a népszerűségét egy 1995-ben elkészült falfestménynek köszönhet. A tér 2. számú házának falán található graffitit Carles Arola (1961. Barcelona -) festette, aki a katalán fővárosban végezte tanulmányait, majd az egyetemen művészetet tanult. Legfőbb profilja a falfestészet, ill. templombelsőkben megalkotott freskók elkészítése.
A Plaça dels Sedassos 2. szám alatti emeletes ház homlokzatának festménye a tipikus katalán kultúra megjelenítése, azon alakokkal, hagyományokkal, a katalán identitást jelentő szimbólumokkal, amelyek meghatározzák Katalónia mindennapjait. Ilyen az első emeleten megjelenő törpék, amik valójában a “Gegants”-ok (óriás bábok) megfestése, ill. a 2. emeleten látható katalán zászló, a “Senyera” megjelenítése.
