Tyhűűű, a nemjóját. Ahogy a spártai katonák mondták Termophylainál: „megcselekedtük, amit megkövetelt a Haza!”. Szerda este/éjjel a Barça játékosai cselekedték meg azt, amit megkövetelt Katalónia és a világmindenség gránátvörös-kék szívű szurkolóserege. A sevillai 0-2 után egy barcelonai 3-0 következett, s a kettő közé ékelődve egy másik 2-0. Mindenképpen mi jöttünk ki ebből jól. Meg a Csapat. Meg Koeman. Lopetegui pedig maradt ugyanaz edzőként is, mint amilyen szerepet betöltött pár barcelonai évében kapusként: harmadrendű Értékeltük a „mini”-Remuntadát!
Ronald Koeman nem gondolta túl a kezdőcsapatot, úgy volt vele, hogy győztes csapaton, meg győzedelmes taktikán minek változtatna, így a szombati győztes kezdőt küldte ki a Camp Nou gyepére: ter Stegen – Mingueza, Piqué, Lenglet – Alba, de Jong, Busquets, Pedri, Dest – Dembélé, Messi. A Sevilla trénere viszont hat helyen is változtatott, s ezt a kezdőt küldte harcba: Vaclík – Aleix Vidal, Koundé, Diego Carlos, Acuna – Óliver Torres, Fernando, Joán Jordán – Suso, Luuk de Jong, En-Nesyri. A mérkőzést Sánchez Martínez vezette, botrányosan, mondhatni: elvezette. Egy meg nem adott büntető, a Sevilla alattomos, alpári játékának az engedése, durva szabálytalanságok megtorlatlanul hagyása. A két elődöntőn két szín tiszta, egyértelmű büntetőt vett el tőlünk a két jó madár, de kevesek voltak mégis.
Koeman ugyanazt a kezdőt küldte pályára, akik szombaton nyertek a bajnokin. A 6. perc elején Dembélé került kétszer is helyzetbe: előbb Dest jobb oldali beadását lopták le a lábáról, majd nem sokkal később Pedri kiugratása után lőtt kapu fölé. A 10. percben egy gyors ellentámadás végén Busquets 15 méteres lövését védte Vaclík; előtte Dest tökéletes cselekkel tartotta meg a labdát a 16-on belül. A 12. percben Dembélé 19 méterről jobb lábbal Vaclík kapujának jobb felső sarkába rajzolta a labdát. A továbbiakban is a Barcelona játszik fölényben, a Sevilla sehol sincs. A 33. percben Acuna mentett a gólvonal elől, miután Messi mindenkit megbolondított. Annyit tegyünk hozzá, hogy a játékvezetés ezen az estén is botrányos…csak a megszokott.

A 62. percben Griezmann érkezett Dest helyére. A 67. percben Dembélé jobb oldali beadását követően Alba lövése csattant a felső lécen egy csodás ollózó mozdulatot követően. A 68. percben Mingueza kapott sárga lapot. A 72. percben egy ellentámadás végén Mingueza bukttta Ocampos-t, amiért a bíró 11-t ítélt. A 73. percben ter Stegen védte Ocampos büntetőjét: a német jobbra vetődve magabiztosan védte a tizit. A 77. percben Busquets-et Ilaix Moriba váltotta, míg Firpo Mingueza helyére érkezett. A 86. percben Messi lövését a Sevilla védője kézzel védte a 16-on belül, ezért a Barçának nem ját 11-es. A 88. percben Braithwaite érkezett Dembélé, míg Trincao Pedri helyére. A 92. percben Fernandót második sárgával leküldte a „fekete rigó”. A 90+4. percben Griezmann bal oldali beadása után Piqué fejelt a hálóba, 2-0. Jöhetett a hosszabbítás.
A 95. percben Braithwaite fejelte a kapuba Alba bal oldali beadását; Vaclík lábai között a labda a kapuba került. A 99. percben Messi 18 méteres lövését védte Vaclík a jobb alsó sarok elől. A 103. percben a spori kiállította a már lecserélt Luuk de Jongot. A hosszabbítás hátralévő részében sok minden nem történt. A Sevilla meglehetősen alattomosan futballozott. A lényeg: SPANYOL KUPA-DÖNTŐS AZ FC BARCELONAAAAAA! VISCA EL BARCA Y VISCA CATALUNYAAAAAAAAAA!
A mérkőzés legjobbja: A CSAPAT

Egyéni értékelés:
Mielőtt erről a fantasztikus estéről írnék, egy-két gondolatot engedjetek meg. Csak hogy helyén tudjuk kezelni ezt a sikert, az idáig vezető utat. Az, hogy zaklatott, kaotikus szezont élünk, azt mindenki érzi. Három naponta vannak meccsek. Túl vagyunk egy olyan januáron, ahol az otthonát nem látta nagyon senki. Féltucatszor körbeutazta a csapat Spanyolországot. Sérülés sérülés hátán. Ansu Fati és Coutinho hónapok óra sérült. Ronald Koeman két embert kért, ragaszkodott Garcíához és Depayhoz nem kapta meg. Nincs elnök. Rendőrök lepik el a Camp Nou-t. A 2-8-as mélyütés után vagyunk. Koeman túl egy súlyos szívrohamon és a koronavíruson. Messi a távozás szélén volt, hetekig lógott minden a levegőben. Maradt, de láthatóan kedvetlenül kezdte a szeptember-októbert. Koemannak elnökként, pszichológusként, szertárosként, mentorként is funkcionálnia kellett. Neki kellett hadakoznia mindenkivel. Emellett csapatot építenie, fiatalokat beépíteni a csapatba, új játékosokat a Barça-stílusba bevezetni, s eközben még eredményességet is „elvártak, elvártunk” tőle. Szóval: kezeljük a helyén ezt a kupadöntőt! Ja, és 2021-ben nincs eredményesebb csapat a Ligában nálunk!
Akkor térjünk rá értékelőnk témájára, a Sevilla elleni kupadöntő visszavágójára. Ugyanaz a kedő futott ki a Camp Nou gyepére. Az első pillanattól kezdve érezni lehetett, hogy a srácok nem a levegőbe beszéltek, igenis komolyan gondolják az újabb Remuntadát. Az első perctől érezni lehetett, hogy „vért ittak”. Mindenkin. A három védős rendszer megint ült, mindhárom középhátvéd magabiztosan tette a dolgát. Még Lenglet is. Jó, a hosszabbításban a mellkas-félig kéz kombón mindannyiunkban meghűlt a vér, de azért az már tényleg az orbitális csalás kategóriába esett volna, ha befújja érte a tizenegyest Sánchez Martínez. Mingueza is egyre jobb és jobb, meccsről-meccsre javul, magabiztosabb lesz. Kevés hibával játszik, lelkes, gyors és agresszív. Nem egy Puyol vagy Koeman, de megbízható, és a tudásbeli hiányosságát végtelen lelkesedéssel, alázattal, futómennyiséggel kompenzálja. Ott van mindenhol, nem fárad el, labdát szerez, küzd, hajt. Le a kalappal előtte!

A védelemben Sergiño Dest játéka tűnhetett gyengének, mivel viszonylag sok labdát adott el. Ez tény, de ezzel együtt is mindig megjátszható volt, letámadott, agilis és határozott volt, jó megindulásai, jó meglátásai voltak a pályán. Véleményem szerint, ő is kiemelkedő teljesítményt nyújtott, brutális futómennyiséggel megspékelve. Az egész jobb oldalt bejátszotta, mindig megjátszható volt. Van miben fejlődnie, ez tény, de ne feledjük: ez az első idénye. Új stílust, új játékrendszert kell megtanulnia, egy nem túl ideális időszakban. Sok örömet fog ő még nekünk szerezni, ebben biztos vagyok!
A másik dolog, ami még motoszkál bennem az az, hogy pár meccsel ezelőtt az egyik sajtótájékoztatón arról beszélt Koeman, hogy a csapat tapasztalt, „öreg” játékosaival elbeszélgetett, hogy nekik kell nagyobb felelősséget vállalniuk, nekik kell a vezető szerepet játszaniuk, példát mutatniuk. Azóta Alba, Busquets és Piqué is összekapta magát. A legszembetűnőbb javulás Sergio játékában, koncentráltságában figyelhető meg. Ebben szerepet játszhat a 3-5-2-es felállás is, de egyértelműen jobb teljesítményt nyújt Busi. Kevesebb labdát ad el, veszít el, jobban koncentrál, hasznosabb a játéka. A meglátásai, a passzai addig is kiemelkedőek voltak, de 2-3 meccs óta teljesen rendben van a játéka. Összeszedetten, koncentráltan, jól összpontosítva futballozik. Maradjon is így. Jordi Albáról is ezt tudom elmondani, és a kapura is veszélyesebben játszik: ezt támasztotta alá tegnap is az a bődületes kapufája, amit briliáns mozdulattal küldött Vaclík kapujára.

Gerard Piqué esetében nem vagyok, nem lehetünk meglepve. Ő mindig is a szívét-lelkét kitette a pályára, igazi vezérként tündökölt. Igen, ő sem fiatal, neki is voltak rossz meccsei, az idényt eléggé gyengén kezdte, de a visszatérése óta nem lehet rá egy rossz szavunk sem. A 94. percben pedig Grizi tű pontos beadását fejelte Vaclík kapujába, ami hatalmas mentális erőt adott a Blaugranának. Ezt jól érzékeltette az is, ahogy Koeman őrjöngött az oldalvonal mellett. Az utolsó perceket pedig komoly térdfájdalmak közepette játszotta végig ‘Geri’, ami az elhivatottságát jelzi: katalánként, saját nevelésként élete a klub. Ezt számtalanszor bizonyította már, most is. Ráadásul a gólpasszt Griezmanntól kapta, akivel pár hete komoly szócsatát vívott meccs közben Piqué: a hírek szerint, miközben ölelgették egymást a gól után, Piqué bocsánatot kért a francia világbajnoktól, mivel tiszteletlenül viselkedett vele szemben. Respekt!
Nem szabad kihagyni a sorból Marc-André ter Stegent sem, akinek a meccs nagy részében nem igazán akadt dolga. volt egy-két kósza Sevilla-lövés, amit hárítania kellett, mint a 119. minutumban Koundé gurítása, de nagyrészt munka nélkül tengődött. Éppen ilyen szituációkban nehéz fenntartania egy kapusnak a koncentrációt, átvenni a meccs ritmusát, mert ha vannak az ellenfélnek helyzetei, akkor be van melegedve, minden szempontból. Szerdán este erről nem volt szó, mégis, amikor Ocampos odaállt a büntető mögé, egészen nyugodt voltam. Egy barátommal mondtuk is egymásnak, miután könnyed vetődéssel hatástalanította – a nem túl acélosan elvégzett – tizenegyest, hogy „biztos voltam benne, hogy kivédi”. De ettől igazán zseniális egy kapus, épp ettől több egy portás az átlagnál vagy a jó kapusnál: ha védeni való nélkül is, egy kulcspillanatban be tud mutatni egy bravúrt, ami az egész csapat mentális állapotára pozitív hatással lehet. Marc tegnapelőtt este is bemutatta, hogy miért is világklasszis. Nem véletlenül mondta a meccs utáni interjúban Martin, hogy „a mérkőzés embere Marc”. Sokadszor bizonyította az ‘Alemán’, hogy minden eurocentet megért, még többet is.

S ha már Braithwaite, ejtsünk róla is pár szót. A dán csatárról a társak kiváló véleménnyel vannak, professzionalizmusát, hozzáállását, maximalizmusát dícsérik. Azt a kevés esélyt is igyekszik megragadni, amit kap. Ez hol sikerül, hol nem. Szerdán este sikerült: tökéletesen bújt ki, erőteljesen fejelt kapura, és a labda Vaclík lábai között utat talált a kapuba. Ez a találat pedig a döntőbe jutást jelentette. Jólor volt jó helyen, azaz: tökéletesen érkezett Alba pazar beadására. Mellette Griezmannt is ki kell emelni, hiszen ő is pazar csavarintással varázsolta a lasztit Geri fejére a második gólunknál. emellett a mezőnymunkája ezúttal is lenyűgöző volt, számtalan jó szerelést mutatott be a saját tizenhatosán belül. Volt is egy pillanat a mérkőzés végén, amikor egy szögletnél tisztázott, hogy az jutott eszembe: akár védőként is bevethető lenne a francia világbajnok. Jót tesz neki, hogy az utóbbi meccseken pihen, és csereként lép pályára. Így frissebb, és jobban a csapat hasznára lehet. Leo Messinek ez egy átlagos meccse volt, ugyanakkor a gólörömei, a mosolya, a felhőtlen boldogsága szembetűnő és bizakodásra okot adó momentumok voltak.
Végszó:
Sikerült tehát a párharc megfordítása, egy fantasztikus estén, aminek végén mindenki boldog lehetett: Barça-játékos, -edző és -szurkoló egyaránt. Némi üröm az örömben, hogy Piqué kisebb térdsérülést szenvedett, s két hetes kihagyásra kényszerül. A Csapat a fináléban, amire majd április 17-én, szombaton kerül sor Sevillában, az ellenfél pedig az Athletic Bilbao lesz. Folytatás a bajnokság 26. fordulójában szombaton este 21 órakor az Osasuna otthonában!

Força Barça!
Som i serem!
Barça o mort!