Gondolva a hétközi kupameccsre, tartalékos összeállítással próbáltuk elhozni a 3 pontot Sevillából, ami talán még így is nehezebb volt a vártnál. Messi beállása kulcsfontosságú volt, Trincão győztes gólt lőtt, ami első volt neki Barça-mezben, Araújót viszont hetekre elveszítettük sérülés miatt. Értékeltük a vasárnap este látottakat!
Ha a mi csapatunknál megemlítjük, hogy tartalékos volt az összeállítás, akkor a Betis csapatánál is tegyük ezt meg. A hazaiaknál hiányzott Bravo és Bartra sérülés miatt, de csak a padon foglalt helyet William Carvalho, Canales és Guido Rodríguez is. A két csapat kezdő tizenegye így nézett ki:
Real Betis: Robles – Emerson, Mandi, V. Ruíz, Moreno – Akouokou, Guardado – Ruibal García, Fekir, Juanmi – Iglesias.
FC Barcelona: ter Stegen – Mingueza, Araújo, Lenglet, Jordi Alba – Pjanić, Busquets, Riqui Puig – Dembélé, Griezmann, Braithwaite.
Az első félidő finoman szólva sem indult jól. A labdát sem tudtuk olyan jó arányban birtokolni, mint azt megszokhattuk, de ennél történt egy sokkal rosszabb dolog is. Az első 10 perc végén Ronald Araújo megsérült, egy nagyon szerencsétlen mozdulatnak köszönhetően kificamodott a bokája, így nem tudta folytatni a játékot. Ezzel elvesztettük a legjobb középső védőnket. A helyére Frenkie de Jong állt be, nem sok pihenő jutott tehát holland középpályásunknak. A legnagyobb gondot szerintem ezen az estén a középpályánk mérhetetlen lassúsága okozta. Egyedül a bajnokságban először kezdő Riqui Puig próbált valami tempót vinni a játékba, de a Busquets – Pjanić páros életveszélyes volt. Erre rátett még egy lapáttal Lenglet újabb szerencsétlenkedése, a mi zseniális védőnknek sikerült 5 méterről senkitől sem zavartatva 10 méterrel mellé fejelni a labdát. Egészen hihetetlen jelenet volt…A Betis pedig büntetett, a 38. percben egy szépen végigvitt akciót Borja Iglesias fejezett be közvetlen közelről. A bekapott gólnak itt is sok felelőse volt, de külön kiemelném Sergio Busquets-et, aki már akkor reklámálta a lest, mikor a tőle fél méterre álló Iglesias még labdához sem ért…Ilyen egy igazi KAPITÁNY!!!!! A félidőre 1-0-ás hazai vezetéssel mehettek a csapatok. Az igazat megvallva, én azt sem értettem, mi az elképzelés, mikor Lenglet, Busquets, Pjanić és Braithwaite egyszerre van a pályán. Bré helyett most egy levert karó is többet mutatott volna.
A második félidőre hála Istennek már nem jött ki Braithwaite, az ő helyére Pedri érkezett. A Barcelona próbált támadgatni, de Messi nélkül a támadósorunkat minden jellemezte, csak elképzelés és jól felépített akciók nem. Az 57. percben jött el a pillanat, ugyanis Messi Trincãoval együtt pályára lépett, Puig és Pjanic nem folytatta a meccset. Messinek pedig 2 perc elég volt ahhoz, hogy villanjon. Az 59. percben Dembélé szélről bepasszolt labdáján tolt egyet az argentin, majd védhetetlenül a kapufa segítségével a bal alsó arokba bombázott. 1-1! A bekapott gól jól láthatóan megfogta a Betist, volt olyan periódusa a meccsnek, mikor a félpályát sem tudták átlépni. A nagy mezőnyfölény a 68. percben hozta meg a várt eredményt, Messi adott zseniális mélységi passzt Jordi Albának, aki középre centerezett Griezmann elé, a francia nagyon bénán ért labdához, de a Betis középhátvédje, Victor Ruíz is tudta, ez a támadás gólt érdemel, úgyhogy be is pattant róla a labda, ezzel már 2-1 volt ide. Túl sokáig sajnos nem örülhettünk. A 75. percben Busquets kaszálta el az egyik hazai támadót még éppen a 16-os vonala előtt, a megítélt szabadrúgásból Victor Ruíz a jó kapuba is betalált ismét csak Sergio Busquets segítségének köszönhetően. És amikor már elkönyveltük volna, hogy 2-2 marad a végeredmény, jött a 87. percben Trincão, lelopta a védő lábáról a labdát, majd piszkosul elsült az a balos, ezzel fiatal szélsőnk megszerezte első gólját gránátvörös-kékben. Nagyon megérdemelte már, rászolgált erre a gólra. A Betis erre már nem tudott válaszolni, így tehát újra egy hajrában szerzett góllal aratott sikert ünnepelhettünk, amit javarészt Messinek és Trincãónak köszönhetünk. Szép volt, fiúk!
A meccs legjobbja: Lionel Messi
Egyéni értékelő:
Szokás szerint kezdjük azokkal, akik kritikán aluliak voltak. Első helyen nálam Sergio Busquets áll, akinek jó megmozdulásait ezen az estén egy kezemen meg tudom számolni. Első gólnál lemarad az emberéről, majd partjelzőnek hiszi magát (lehet az jobban menne neki), később az ő faultjából megítélt szabadrúgás után hibázott és maradt le az emberéről megint. Nálam ő volt a meccs negatív hőse. Pedig utóbbi időben még egész elfogadható volt, na most nem…
Kerüljön sor Martin Braithwaite-ra is. Trincãot lett divat szidni, de véleményem szerint Trincão Braithwaite-hoz képest Ronaldinho-i magasságokban van. A gyerek alig ért labdába, úgy szenvedett a balszélen, mint más a matek érettségin. Hatalmas nagy NULLA volt.
Természetesen Clément „ezhogymentmelléötméterről” Lenglet is helyet követelt magának ezen a neves listán, nem lennék majd a felesége helyében…ugyanis nem tud védekezni. Lemarad, hol máshol van, hol az ellenfél kapuját nem tudja bevenni 5 méterről…Áh, felesleges is szaporítani a szót vele kapcsolatban. És ez az ember hosszabbított 2026-ig…
Miralem Pjanić: Ha ő és Busquets a pályán van, akkor az ember kb. azt érzi, hogy sírni tudna, na nem az örömtől, hanem a fájdalomtól. 100 méteres síkfutásban azért ne induljon el, ennyit tudok neki tanácsolni a jövőre nézve.
De hogy pozitívumokat is mondjak:
Frenkie de Jongnak nagyon korán be kellett állnia, de nem okozott csalódást. 100%-os passzhatékonyság volt a neve mellett a lefújást követően, ami szerintem magáért beszél. Neki mindegy, hogy támadó felfogású középpályásként, szűrőként vagy középhátvédként számolnak vele, ő mindenhol jó tud lenni. Ezt láthattuk most is.
Ousmane Dembélével is teljes mértékben elégedett voltam. Most pontosabb is volt, mint az utóbbi időben, tetszett a szélen mutatott játéka, nem mellesleg egy gólpasszt is kiosztott.
Mondhat bárki bármit, Messi nélkül támadásban nagyon nagyon gyengék vagyunk, és akkor még finoman fogalmaztam. Amint beállt, élet költözött a támadójátékba, 2 perc kellett neki a gólhoz, az a passza Jordi Albának élményszámba ment, és külön jó volt látni, hogy mennyire örült Trincão góljának. Nálam a meccs embere!
Végre…Annyi balszerencse után végre megtört nála a jég. Elmondani sem lehet, mennyire megérdemelte már ezt. Aki nem találta volna ki, Trincãóról beszélek természetesen. Győztes- és bombagóllal szállította nekünk a 3 pontot, reméljük ezentúl már nem lesz annyira görcsös és további gólok fognak jönni tőle. Bizalom és türelem. Ez a legfontosabb egy fiatal játékossal szemben. Benne van a potenciál, csak felszínre kell hozni.
Vezetőedző:
Ronald Koeman: Négy ilyen balféket egyszerre pályára küldeni óriási baklövés volt. Értem én, hogy pihentetünk, de akkor is. Viszont minden jó, ha a vége jó. Azonosulni tudok azzal a döntésével, hogy de Jong, Pedri és Messi csak a padon kezdett, és végre nem várt a 75. percig a cserékkel. Összességében különösebb panasz nem volt rá.
Végszó:
Mivel az Atlético Madrid csak döntetlent játszott a Celta Vigo ellen, már csak 8 pont az előnyük a tabella élén, igaz egy meccsel kevesebbet játszva. De talán még nincs veszve minden. A Barcelona legközelebb szerdán lép pályára ugyancsak Sevillában a Király-kupa elődöntőjében. Nehéz meccs lesz, de egy olyan eredményt kell elérnünk, hogy jó helyzetből várjuk majd a hazai visszavágót.
Visca el Barça!
Catalunya triomfant!
