Egy megnyert meccsen esett ki az FC Barcelona a Copa del Rey 2019/20-as küzdelmeiből. Egy olyan meccsen bukott el Setién együttese, amelyet meg kellett volna nyernie. Helyzeteink voltak, a 3-4 alibijátékos mellett is, megvoltak a lehetőségeink, a ziccereink. Aztán jött a labdarúgás örök érvényű törvénye: az elbaltázott lehetőségek, megbosszulják magukat. Nem volt ez másként most sem. Értékelés, merengés, hangos gondolkodás. Vajon: változott valami? Előrébb léptünk? Bizakodóak lehetünk? Kérdések, amikre többféle válasz létezik.
A kezdőcsapattal meglepett minket, de engem mindenképpen Setién. Az, hogy ter Stegen állt a kapuban, a védelmet a Semedo-Piqué-Lenglet-Alba négyese alkotta, azzal még nem. Viszont, nem tudtam hova tenni Sergio Busquets és Ivan Rakitic kezdőtagságát sem. A harmadik középpályásunk, és a negyedik de Jong és Sergi Roberto voltak. A csatársorban Ansu Fati és Lionel Messi állt. Igen, ez – legalábbis számomra – 4-4-2-es felállásnak tűnt. Magam nem értettem a horvát középpályás kezdetését, sokkal inkább vártam volna Arthurt vagy Vidalt a kezdőbe. És nem rejtem véka alá a véleményemet azzal sem, hogy ‘Busiból’ is nagyon elegem van már, de sajnos tudjuk, hogy Setién mester szerelmetes az egykor világklasszis játékos tudásába, képességeibe. Mindegy, nem tehettem mást, bizakodva kezdtem el nézni a meccset.
A meccs előtt egy kisebb örömöt élhettünk át, hiszen a Real Sociedad kiverte a fővárosiakat – ekkor nem gondoltuk, hogy mi is erre a sorsra jutunk. Na, de ne szaladjunk ennyire előre. Az első helyzet a Barcelona előtt adódott: Messi szépen tartotta meg a 16-os előtt a labdát, jól játszotta meg Fatit, aki kevéssel a jobb sarok mellé lőtte. A 7. percben egy szép támadás végén megint Fati került helyzetbe, és Núnez mentette meg a góltól a Bilbaót, a kipattanó után de Jong fejesét védte Unai. Jól kezdett a Barça, kivéve Busquets, aki 10 perc alatt három meccsre való labdát adott el. A 15. percben előbb Fati, majd Messi előtt adódott esély, de a védők tisztáztak. A 22. percben komoly veszély alakult ki a Bilbao kapuja előtt: Messi szerzett labdát, beindult, a labda ide-oda pattogott, mire a Bilbao védői menteni tudtak. A félidő közepétől a Bilbao teljesen visszazárt saját térfelére, percekig passzolgatott a Katalán Óriás, de helyzetet nem sikerült kialakítani. A 30. percben ter Stegen majdnem gólpasszt adott Raúl Garciának, aki 17 méterről éppen csak a jobb felső sarok mellé lőtt. Hatalmas baki volt a némettől. A 35. percben Capa jobboldali beadását Yuri fejelte kapura, de ter Stegen magabiztosan fogta. A 40. percben Messi kapott sárgát egy elkésett szerelésért, ami után Alba és Quique Setién is addig reklamáltak, míg ők is besárgultak. De jegyezzük meg, ez a játékvezető se tudja, milyen rendezvényen van. A 46. percben Messi 20 méterről elvégzett szabadrúgása a sorfalról pattant ki. Busi, ter Stegen elég sok labdát adott el az első félidőben el, Lenglet borzasztóan gyenge.
A 46. percben láthattuk a meccs addigi jelenetét: Fati három Bilabós között tartotta meg és játszotta meg szépen a labdát, csodás mozdulat volt. Pazar csel volt. Az 57. percben cserélt a Barça: Fati lejött, Griezmann pedig pályára lépett. Lehet egyedül vagyok ezzel, de ezt a cserét én nem igazán értettem. A második félidő első harmadában inkább a küzdelem dominált, semmint a szép játék, vagy a helyzetek. A 63. percben de Jongot lökték fel kétséges körülmények között a 16-on belül, a büntető elmaradt. Határeset volt, szerintem. A 67. percben Messi adott tökéletes labdát Albának, aki 10 méterről lőtt rá, de Unai védett. A 69. percben Arthur érkezett a pályára Rakitic helyére. A 70. percben Roberto ugrott ki a jobb oldalon, tökéletesen adott középre, de Griezmann a 100%-os ziccert a kapusba lőtte. A meccs eddigi legnagyobb helyzete volt. A 72. percben Piqué rántotta le Williams-et, amiért sárgát kapott – ez volt a meccs 9. sárgája. A 80. percben a meghúzódó Piqué helyére Umtiti állt be. A 82. percben Arthur kapott sárgát. A 88. percben Arthur zseniális labdával ugratta ki Messit, akinek lövését Unai védte hatalmas bravúrral. Meccslabda volt. A 90. percben Inaki Williams előtt adódott esély, de rosszul találta el, így nem lett belőle semmi. A 93. percben jobb oldali beadás végén Inaki Williams csúsztatott bele, ami ter Stegen kapujában kötött ki. Egyetlen kapuralövéssel gólt ért el a Bilbao. Busquets se a védekezéssel volt elfoglalva Williams fejesénél.
Továbbjutott a Bilbao, 1-0-lal.
És most akkor következzen a hangos merengés, a kérdések, a lamentálás. Vajon, változott-e valami Setién kinevezése óta. Meggyőződésem, hogy igen. Még akkoris így van, ha az eredmények nem ezt mutatják, ill. nem támasztják ezt alá. Egyértelműen sikerült előrelépni a labdabirtoklásban, a futballunk élvezhetőbb, látványosabb lett. A letámadás, mint olyan, visszatért a Barcelona repertoárjába. Tudjuk uralni a meccseket, még idegenben is, legalábbis Bilbaóban így volt csütörtökön este. A játékosok erőállapota, állóképessége jobb lett: a 70. percben is képesek még futni, nem pedig a hátsó felükön kapkodják a levegőt. Egyértelműen látszik, hogy mit akar a 61 éves mester, csak az eredmények nem jönnek, ill. ami a sikert megalapozza: a gólok maradnak el. A helyzetkihasználásunk mérhetetlenül gyenge – saját magunkhoz képest. Ezen az estén is volt – legalább – két 100%-os ziccere a csapatnak, de Griezmann és Messi is elhibázta.
És ha már a helyzetkihasználásnál tartunk. Ez a fó „rákfenéje” a csapatnak, Messinek, és az egész csatársornak is. Igen, szerencséje sincs Setiénnek, hiszen Dembélé még vissza se tért, már ki is esett a szezon végéig, Luis Suárezre sem számíthat május elejéig. Pótlás nem érkezett, sőt még elengedték Carles Pérez és Abel Ruizt is. Sajnos, Griezmann képtelen pótolni az uruguayi gólgyáros találatait, de ebben nem biztos, hogy csak saját maga a hibás. Amiről már korábban is írtunk, voltak róla videók, képek meccsszituációkról, azt most sem hallgathatjuk el. Magam eddig azért próbáltam „urban legends”-nek tartani azt, hogy Messi és Grizi nincsenek túl jó (v)iszonyban egymással, de ez már több, mint feltűnö, amit az argentin csinál, és megenged magának. Nem tudhatjuk, miért, mi van a háttérben, mert túl messze vagyunk az öltözőtől, de egyben biztos vagyok: ezt még Leo Messi SEM ENGEDHETI MEG MAGÁNAK! Ugyanis az FC Barcelona sikere, a Csapat érdekei még Leo nagyságát, érdemeit, fontosságát, zsenialitását is megelőzik. Sem játékos, sem edző, sem takarítónő, sem elnök nem lehet SOSEM fontosabb, magasabb rangú, mint maga A KLUB. Tehát: engem nem érdekel, és a szurkolók egy jelentős részét se izgatja, hogy miért nem komázza Messi a franciát, a meccs 90+ percében kutya kötelessége kiugratni, megjátszani, gólhelyzetbe hozni, összjátékba keveredni vele, ha a helyzet úgy hozza. Sajnos, a Leo-Luis együttműködés már a „Túl a barátságon”-szituáció képeit mutatja, amit eddig is tudtunk, de az uruguayi kiesésével tűnik ki csak igazán. Ez pedig megengedhetetlen! És mielőtt páran félreértenék: ez nem Messi-ellenes vagy Luis-ellenes panaszáradat, csupán a valóság, vagy – legalábbis – az, ahogyan én látom.
Ugyanakkor a trénert is hibáztatom egy-két oldalról. Abból az aspektusból, amelyből Valverdét sem tudtam már tovább tolerálni. Képtelen a csapatban radikális változtatásokat eszközölni. A 30+-os „geruszia” tagjai szinte kirobbanthatatlanok, megkerülhetetlenek, stabil kezdők, akik végigjátsszák a mérkőzéseket. Gondolok itt Piquére, Busquets-re, Rakiticsre, Albára, és ide lehet venni Sergi Robertót is. Nem értem, hogy a fiatal középhátvédet, Todibót miért kellett elzavarni, vagy ha már így történt, akkor Araujót miért nem lehet bevetni. Aztán ott van Junior Firpo, aki Valverde alatt még kapott meccseket, félidőket, de Setién – akinek a keze alatt dolgozott a Betis-ben, és mindig agyon dícsérte – egyáltalán nem is számol vele. Ivan Iljics, akarom mondani Rakitic már lerágott csont, már 2019 nyarán meg kellett volna tőle szabadulni, mint ahogy ‘Businak’ is meg kellett volna mutatni közelebbről a padot, ahogyan Valverde meg is tette. Setién viszont nem. Sergi Roberto is kihagyhatatlan, talán még kapuban nem állt pályafutása során, de ami késik, nem múlik. Ezzel kellene egy kicsit „ráfeküdnie” Setiénnek, s a Csapat érdekében meghozni azokat a döntéseket, amelyek az eredményesség irányába mutatnak.
Quique Setién elképzelései a futballról jók. A filozófia, amit követ, maximálisan támogatom. Az edzések intenzívebbek, ami a pályán is meglátszik. A játék – számomra – látványosabb és élvezhetőbb. Viszont, a kezdeti kételyeim közül a legerősebbet nem tudta még megcáfolni. Mégpedig azt, hogy a játékosokat képes lesz kezelni, az öltözőt tudni fogja uralni, a gyeplőt a saját kezébe tudja venni. Egyelőre úgy érzem, hogy ebben a „mérkőzésben” – maximum – ikszre áll. Márpedig, ha veszít ebben az összecsapásban, akkor az öltöző egész egyszerűen rá fog borulni, és maga alá fogja temetni a mestert. Reméljük a legjobbakat. Bíznunk kell, remélni és bízni. Még akkoris, ha nehéz. Tudom, nem könnyű. Én azt teszem. Higgyetek, Bízzatok TI is!
A mérkőzés legjobbja: a SZURKOLÓK
Egyéni értékelő:
Marc-André ter Stegen: Volt egykét hajmeresztő megoldása a kirúgások elvégzésénél, de az is igaz, hogy sok esetben a csapattársai sem segítették ennek elvégzésében. A gólról nem tehetett, amit kellett, azt sikerrel hárította. Igaz, a gólon kívül igazi helyzet nem adódott a Bilbao előtt. Némi bizonytalanságot érzek a játékában, de még mindig ő az egyike azoknak, akire egy rossz szavunk sem lehet. PONTSZÁM: 7
Nélson Semedo: A Levante elleni magas szintű játékát nem tudta megismételni, kevésbé volt agilis a jobb oldalon, de ezzel együtt is a csapat egyik legjobbja volt. Mindig megjátszható volt, a védelem minden pontján kisegített, maximális odaadással futballozott a csapatért. Rajta igazán nem múlt semmi. PONTSZÁM: 6
Gerard Piqué: Igazi vezére volt a védelemnek ezen az estén. Most a jobbik, a koncentráltabb arcát mutatta. Jó százalékban megnyerte a párharcait, küzdött, ütközött, magas szinten tette a dolgát. Egy légipárbaj megnyerése után szerencsétlenül ért talajt, ami miatt le kellett cserélni. Legalább ilyen teljesítményt várok el tőle a szezon hátralévő részében is. Reméljük, asérülése nem komoly. PONTSZÁM: 7
Clément Lenglet: Véleményem szerint, gyenge meccset játszott. Számtalan rossz átadása volt, sokszor éreztem bizonytalannak, könnyen elnyomták. Hiányzott belőle a határozottság, a jó értelemben vett agresszivitás, ami ez ellen a Bilbao ellen szükségeltetett volna. A gólban ugyanakkor nem volt benne. PONTSZÁM: 5
Jordi Alba: Erre a meccsre összekapta magát. Az elmúlt hetek, hónapok gyengébb teljesítménye után, ezen a meccsen jól mozgott, mindig megjátszható volt, a támadásokhoz jó ütemben ért fel. Ugyanakkor a vehemenciájából és a „beszélőkéjéből” vissza kellene venni, mert az nem járja, hogy minden meccsen végig pofázik a játékvezetővel. Egyszer megunják, és kiszórják. PONTSZÁM: 6
Frenkie de Jong: Mivel továbbra sincs esélye arra, hogy a posztján játsszon, ezért a szurkolók egy része mindig „betalálja”, teljesen alaptalanul. Képes lenne ennél sokkal többre, ha végre oda állítaná az edző, ahol világszínvonalú előadásra képes, a védekező középpályás posztjára. Ő nem box to box középpályás, nem is támadó, még csak nem is irányító középpályás. Ennek ellenére mindkét középpályás-társát kenterbe veri futásmennyiségben, precizitásban, agilitásban – egyszóval: a futball minden szegmensében. PONTSZÁM: 7
Sergio Busquets: Az egyik leggyengébb láncszem, a horvát mellett-és nemcsak a középpályán, hanem az egész csapatot nézve. Gyenge, lassú, pipogya, töketlen. Eljárt felette az idő. Az egykoron világklasszis nagyon gyenge mását láthatjuk hónapról-hónapra. A Bilbao ellen is eladott labdák tömkelege jellemezte a játékát, lassú gondolkodás, a döntéshozatala olyan tré, hogy azt fájdalom nézni. Egyszerűen megöregedett, elfáradt. A padon a helye, hogy de Jong végre a saját posztján játszhasson. Legenda – volt, aki jelenleg saját szobrát dönti le. Mit ne mondjak, jó úton halad ezen az úton. PONTSZÁM: 2
Ivan Rakitic: A másik lókötő, a fék, a hátrapassz-király. Csütörtökön se ért egy vasat sem a játéka. A nevét se hallottam a 95 perc során. Förtelem, amit hónapok óta előad, ennek ellenére visszanyerte kezdőtagságát, miközben Vidal a pálya közelébe se kerül, és Arthur is padozik, Puig meg a lelátón ücsörög. Minden perc, amit a pályán tölt nettó emberhátrány. Remélem, a nyáron elkotródik innen. PONTSZÁM: 1
Sergi Roberto: A mindenes. Ezúttal jobb oldali középpályásként lépett pályára a kihagyhatatlan ember. Igazándiból se pozitívumot, se negatívumot nem tudok róla mondani Tette a dolgát. Ennyi. PONTSZÁM: 5
Ansu Fati: Ezen az estén is a csapat egyik legjobbja volt. Az elején volt két nagy helyzete, a másodikból majdnem gól is lett. Végig agilis, megjátszható volt, pozitívan lehet csak értékelni a játékát. Az összjátékban kiemelkedőt nyújt, technikai felkészültsége pedig kimagasló. Erre a legjobb példa volt, amikor az első félidő közepén egyetlen briliáns csellel három Bilbao-játékost küldött el kenyérért. A lecserélése viszont teljességgel érthetetlen volt, számomra megmagyarázhatatlan és elfogadhatatlan. PONTSZÁM: 7
Leo Messi: Kicsit önző volt ezen az estén. 28 labdavesztéssel zárt, ami nagyon sok. Talán passzolhatna többször, néha Griezmannak is. A kihagyott zicceréért kár, bár kissé kisodródott, és a védő nyomta is. Nincs jó formában. Mindenki, mindig tőle várja a csodát. Pedig ez csapatjáték. Ettől függetlenül a csapatjátékot jobban előtérbe helyezhetné. Mióta Suárez nincs, megváltozott, mindent egymaga akar, ami által görcsössé, eredménytelenné válik a játéka és a csapat számára sem hasznos. PONTSZÁM: 6
Cserejátékosok:
Antoine Griezmann: Az ő lábában volt a meccslabda, benne is maradt. Hatalmas, 110%-os ziccert lőtt bele a kapusba. Jóval nagyobb esély volt ez a gólszerzésre, mint Messié. Ezenkívül semmit sem csinált abban a 35 percben, amit a pályán töltött. Nagyon elégedetlen vagyok a játékával, még akkoris, ha Messi valami oknál fogva ignorálja. Kétélű dolog ez, s az éremnek két oldala van. Az igazságot pedig nem tudjuk. Mindenesetre a franciától ez a játék kevés, nagyon kevés. PONTSZÁM: 3
Arthur Melo: Kár, hogy nem kezdett. Beállt, máris élet költözött a középpályába, kiosztott egy „gólpasszt” Messinek, amit az argentin zseni kihagyott. Utána mondjuk volt egy durva szabálytalansága, s mintha kicsit idegesnek tűnt volna, de jóval korábban kellett volna érkeznie. Lendületet vitt a csapat játékába, jól tartotta meg a labdát, de 15 perc alatt nem tehetett csodát ő sem. Érthetetlen a mellőzése. Jó lenne tudni, mi ennek az oka. PONTSZÁM: 7
Samuel Umtiti: Piqué sérülése miatt érkezett a pályára. A gólról nem tehetett, ami a dolga volt elvégezte. Rajta nem múlt semmi.
Vezetőedző:
Quique Setién: A kezdővel nem voltam kibékülve. Az „öregeket” jobb lenne elfelejteni. Az pedig, hogy Rakitic újból stabil kezdővé nőtte ki magát, meglehetősen rossz szájízzel tölt el. A 442-es felállással viszont elégedett voltam. A mutatott játékkal is, csak a helyzetkihasználással nem. Ezen kellene javítani valamilyen formában. Ha máshogy nem megy, pszichológust kellene alkalmazni, vagy nem tudom. Türelemmel kell lenni, idény végéig már úgysem lesz semmiféle változás. Negatívum még ezen a meccsen számomra, hogy lecserélte egy óra után Ansu Fatit. Nem hinném, hogy elkészült az erejével. PONTSZÁM: 6
Végszó:
Egy kupától búcsúzott a Csapat, pedig – ahogy a dolgaink állnak – erre lett volna a legnagyobb esély. Így marad a bajnokság, és a lassan újrainduló BL. Visszatekintgetni felesleges, innen csak előre szabad nézni. A hétvégén újabb idegenbeli bajnoki vár a csapatra: vasárnap este 21 órakor a Real Betis otthonában kellene maradandót alkotni és 3 pontot szerezni. Nem lesz egyszerű!
