A kihagyott helyzetek rendszerint, megbosszulják magukat. Ez kiváltképp igaz, ha a csapat védelme, élén Lenglet-vel, olyan fogalmatlan, mint egy befőttes üveg. Raklapnyi helyzet kimaradt, a Cádíz kétszer elment a kapunkig, amiből a 89. percben a francia „professzor” összehozott egy tizit, és egy ponttal lettünk…szegényebbek. Nem is érdemlünk többet. Értékeltük a látottakat – bár, jobb lett volna meg se nézni.
Ha vicces akarnék lenni, azzal kezdeném, hogy Koeman követte a futball egyik alapszabályát, miszerint: „győztes csapaton” ne változtass. Azonban nincs semmi okom a jópofiskodásra, így következzen a kezdő tizenegy: ter Stegen – Dest, Piqué, Lenglet, Alba – de Jong, Busquets, Pedri – Griezmann, Messi, Dembélé. Álvaro Cervera pedig az alábbi csapattal állt ki a Camp Nou-ban: Ledesma – Isaac Carcelén, Fali Jiménez, López, Espino – Salvi, Sobrino, Jon Garrido, Perea, Jairo Izquierdo – Negredo. A találkozót Martinez Munuera vezette, a tőle megszokotthoz képest egész elfogadhatóan.
Leo Messi az 506. bajnoki mérkőzését játszotta vasárnap, amivel megelőzte eme ranglistán Xavit, Busquets-nek pedig a 400. bajnoki fellépése volt a tegnapi az FC Barcelonánál. Koeman a PSG elleni kezdőcsapaton nem változtatott, ami kis bosszúsággal tölt el engem. Az első negyedóra Barça-fölényt hozott, de gólt nem. A Cádíz célja egyértelmű: 11 emberrel védekezve, elkerülni a vereséget. A 16. percben Alba lövése a bal kapufán csattant; az első 20 percben 5-0 volt a kapuralövések aránya. A 22. percben egy gyors ellentámadás végén Messi passzolt Griezmann-nak, akinek 10 méteres lövését a védelem blokkolta. A 23. percben Dest jobb oldali beadását de Jong átlépte, de Messi 12 méteres lövését védte a Cádíz kapusa. A 29. percben Messi 20 méteres lövését védte szépen Ledesma. A 31. percben percben Iza felvágta Pedrit a 16-on belül, amiét Munuera 11-t ítélt: a büntetőt a kapu jobb alsó sarkába gurította Messi, aki így a Cádíznak is betalált; ez volt a 38. Liga-csapat, akinek betalált. Az ellentámadásból Sobreno egyenlíthetett volna egyből, de a labda mellé pattant a bal combjáról. A 44. percben Pedri talált a hálóba, de előtte Griezmann téblábolt lesen a partjelző szerint, így a gól érvénytelen volt, azt megelőzően de Jongnak is volt egy lesgólja. Félidőben Busi és Dembélé le, Puig és Trincao fel!
Ez volt Messi 73. elvégzett büntetője a bajnokságban (60 lett gól), amivel megelőzte CR-t (72) és Hugo Sánchezt (71). 40 csapat ellen játszott eddig Messi a bajnokságban, és csupán a Murcia és a Xerez úszta meg kapott gól nélkül Leótól.
Az 58. percben a Cádíz hármat cserélt, miközben a Barçánál nincs változtatás. A játékban meg változás sincsen: meddő mezőnyfölényben a Barça, helyzetek vélkül a 2. félidő első harmadában. A 60. percben Busquets ugratta ki szépen Messit, aki jó helyzetben is passzolt Griezmann-nak, aki elől Ledesma védett. A 62. percben Dembélé kapott jó labdát a 16-on belül, áttette a bal lábára, de lövését blokkolták. A 64. percben Griezmannt Braithwaite, míg Busquets-et Pjanic váltotta. A 66. perc elején Dembélé jobb oldali, 10 méteres lövése ment el Ledesma kapuja mellett. A 73. percben egy pofás labdajáratás végén Pedri ugratta ki szépen Messit, aki elől szereltek, de a levegőből jobb lábbal alig lőtt fölé. A helyzet után cserélt Koeman: Pedrit Trincao váltotta. A 79. percben Messi 20 méteres bal lábas lökete alig ment el a bal felső sarok mellett. A 80. percben Dembélét Riqui Puig váltotta, míg Destet Mingueza. A 85. percben Messi indult meg, visszahúzni se tudták, oldalra tette Minguezának, aki középre adta és Puig 16 méteres tekeréssel fejezte be a támadást, ami alig ment el a jobb felső sarok mellett. A 89. percben a két bal lábas Lenglet összehozott egy büntetőt a Barça kapujánál 90 percen át nem is járó Cádíznak, amit aztán értékesítettek is. A helyzetkihasználása a csapatnak, megint az őszi Barçát idézte fel. Ja és: Lenglét TAKAROGGY!
A mérkőzés legjobbja: Pedri González
Egyéni értékelő:
Megint csak egy negatív élménnyel lettünk gazdagabbak vasárnap délután. Még órákkal a meccs után is nehezemre esik düh, indulat és „idegállapot” nélkül értékelni a látottakat. Egy olyan mérkőzésen hullajtottunk pontokat megint, amit gólokkal kellett volna nyerni, amin az ellenfél kétszer szédölgött el a kapunkig, amiből egyszer gólt szerzett. Igaz, többször megnézve a felvételeket, még az is kérdéses, hogy Lenglet és a cádízi játékos között volt-e kontkat. A lényegen ez nem változtat: a francia védő az újabb, sokadik rossz döntésével megadta az esélyt a játékvezetőknek, hogy közbeavatkozzanak – a kárunkra. Ugyanakkor már a kezdőcsapat összeállítása kissé „felhúzott”. Egyrészt a védelem összeállítása, másrészt pedig az, hogy Dembélé állt a kezdőben, nem pedig az egyre jobb formába lendülő Trincao. Ez utóbbi döntése aztán a sorsunkat is megpecsételte.
A vereségnek két alapvető oka volt: 1. a védelem instabilitása, élen Lenglet-vel; 2. a csatáraink inkompetenciája és újbóli rossz helyzetkihasználása. Ennyi helyzettel, kaput eltaláló lövéssel más csapat 2-3 meccset is megnyer, nekünk pedig döntetlenek, vereségek jutnak osztályrászül ebben az idényben. Ez pedig a koncentráció hiányát feltételezi, ami a legjobban Dembélén látszik, de Griezmann is élen jár ebben. Ezen az estén pedig Messi sem volt annyira éles, mint a korábbi találkozók alkalmával. Számomra a csatársorban a legidegesítőbb szereplő Dembélé volt, aki rendre rossz döntéseket hozott, nem volt határozott, elszórakozta a helyzeteit. Rosszul megtolt labdák, rossz irányba megcsinált cselek, gyatra megoldások, vérszegény kapuralövések – ezek jellemezték a vasárnapi játékát – is. Egyszerűen, és bármilyen fájdalmas kimondani, buta ehhez a játékhoz. Futni tud, gyors, a kontráknál hasznára lehet egy csapatnak, de az összjátékban, a rövidpasszos játékban egyszerűen használhatatlan. Mivel a Barça soha az életben nem a kontrákra épített, sosem a hosszú átadások híve volt, így egyszerűen nem tud érvényesülni itt. Hasonlót láthattunk a PSG elleni találkozón is: egyszerűen a szituációkban rossz döntéseket hoz, visszatérően.
Antoine Griezmann pedig a januári jó teljesítménye után, újból elfelejtett futballozni: enervált, vérszegény, a helyzeteit elbaltázza. Benne van az is, hogy fáradt, de ki nem az? A PSG ellen is két ziccert rontott, vasárnap is teljesen láthatatlan volt. Nem nagyon volt egy jó megmozdulása, a helyzeteit pedig a lehető legrosszabbul oldotta meg. Így pedig nehéz dolga van a csapatnak, ha a három támadóból kettő harmat gyenge, és Messi sincs a topon. Mert az is az igazsághoz tartozik, ha elöl a gólhelyzetek harmadát értékesítik, akkor még Lenglet hibája is belefért volna. De a „ha a nincsnek a sógora”, így a tény tény marad: a helyzetek kimaradtak, ez pedig megbosszulta magát.
A középpálya hatékonysága is hagyott némi kívánni valót maga után. Pedri hozta a tőle megszokott jó teljesítményt: számtalan jó megoldás, briliáns passzok, megindulás, kiharcolt tizenegyes, agilitás jellemezte ezen a meccsen is. pedig az idei 36 tétmeccsből 35 alkalommal volt pályán, amit a Barcelona játszott. Messze a legtöbbet játékosok egyike, aki – egy-két hullámvölgytől eltekintve – permanensen jó vagy még jobb teljesítményt nyújt. A játékára ezen a délutánon sem lehetett panasz, továbbra is érződik, hogy tökéletes összhangban van csapattársaival, kiváltképp Messivel. Frenkie de Jong egy picit halványabb volt ezen a meccsen, amint azt megszoktuk tőle az elmúlt két hónapban, de még így is a csapatátlag felett teljesített. Sokat robotolt, futott, igyekezett fellépni a támadásokhoz, még egy „majdnem-gólpassza” is volt. Számomra ezen a bajnokin is Busquets volt a leggyengébb láncszem, aki a Cádíz ellen játszotta 400. LaLiga-mérkőzését. A rutin és a tapasztalat vele van, ez látszik a legtöbb labdaérintésén: a passzainak, átadásainak szeme van. Fejben is ott van, de fizikálisan már messze van attól a szinttől, ami alátámasztaná azt a tényt, hogy rendszeresen a kezdőcsapatban látjuk. Félelmetesen lelassult, sokszor már oda sem ér, így még hibázni sem tud, ill. azzal „árt” a csapatnak, hogy lemarad, hogy körülményes. Be kellene látnia, hogy eljárt felette az idő, és a nyáron, az EB-szereplés után áttehetné a székhelyét az MLS valamelyik csapatába. minden tiszteletem az övé, de az ő ideje lejárt itt. Szép volt, jó volt, de ennyi volt: 13 év a világ egyik legjobb, legnagyobb csapatában, történelmi tett.
És akkor a végére maradt a védelem, amiről nehéz indulat és harag nélkül szólni. A negatív vélemény azonban nem vonatkozik Sergiño Destre, aki a védelem legstabilabb pontja volt ezen az estén: védekezésben és támadásban is maximálisan jól működött, visszaért a ritka ellentámadásoknál, elöl pedig igyekezett segíteni a támadójátékot. Az ő teljesítményére, futómennyiségére nem lehet panasz. A védelem többi tagja viszont ezen az estén is „kitett” magáért. Még Alba volt a legkevésbé gyenge, mert ő végzetes hibát nem csinált, igaz, sem a támadásokhoz, sem a védekezéshez nem sokat tett hozzá. Ahogy azonban visszaállt a Piqué-Lenglet-tengely, úgy ütött be újra a krach a hátsó alakzatban. A francia „barátunk” ebben az idényben a harmadik tizenegyest hozta össze az ellenfélnek, így a vendégcsapatok legerősebb láncszemének is tekinthetjük őt; a három „tizi” mellett még egy kiállítással is észrevétette magát, így maximálisan rászolgált a Barça-játékosok „citromdíjára”. Vagy ahogyan az egyik korábbi népszerű vetélkedőben, a kiesőnek mondta a játékmester: „Ön a leggyengébb láncszem, Viszlát!” Na, ugyanezt szeretném ajánlani Monsieur Lenglet-nek is – francia nyelven -, hátha úgy jobban megérti: „Au revoir, Mr. Lenglet!” amilyen jól indult a karrierje a Barçánál, úgy állt földbe az elmúlt egy évben: hibát hibára halmoz, jó megoldása alig van, határozatlan, tesze-tosza. Állítom, hogy Koeman 57 évesen, 30 kg súlyfelesleggel és egy szívrohammal a háta mögött is nagyobb hasznára lenne a csapatnak, mint Clément, de ha egy fadarabot leszúrnánk a helyére, azzal is előbbre lennénk – hogy barátomat és szerkesztőkollégámat idézzem. Rossz nézni, amit hétről hétre leművel, azt pedig még nehezebben lehet most már nekem is megemészteni, hogy ennek ellenére kapja az újabb és újabb játékperceket. Remélhetőleg, amint felépül Araújo, úgy áll vissza a korábban bevált páros: az Araújo-Mingueza tandem. Inkább kapjunk egy-két gólt a két fiatal hibái után, mint a romhalmaz Lenglet-t és az öregecske Piquét kell nézzük e két poszton. Úgyis övék a jövő, most meg – elvileg – az erre való felkészülés folyik, hát egy-két hiba bőven belefér. Hiba nélkül senkiből sem lesz tökéletes játékos, és legalább rutint, tapasztalatot szereznek. Szezon végén pedig Lenglet-re és Umtitire rá kell adni a kabátot, 10 millát talán kapunk kettejükért, és krokodilkönnyes búcsút kell tőlük vennünk. Piquével pedig le kell ülni és el kell neki mondani, hogy egy évet még maradhatsz, de szigorúan csak cserének, kiegészítő embernek. A jelenléte fontos az öltözőben, hasznos is lehet, de alapemberként már ő sem jöhet számításba. Szerintem.
Végszó:
Összességében rendkívül rossz szájízzel gondolhatunk vissza erre a meccsre, rengeteg gólszerzési lehetőségünk volt, a végén mégis az ellenfél örülhetett… Lett volna lehetőség zárkózni az Atlético Madridra, de helyette még a Real is megelőzött minket. Az elmúlt négy meccsen nem sikerült azt a teljesítményt nyújtani, amit a januári időszakban, és így könnyen a maradék esélyünk is elszállhat, hogy reális esélyünk legyen harcolni bármelyik trófeáért. Javítani még bőven van esély, de sajnos rontani is. Bízzunk egy ennél örömtelibb folytatásban, és hogy a klub helyzete végre, talán az elnökválasztás után, pozitív irányba fordul. Folytatás szerdán este hétkor az Elche ellen, továbbra is a Camp Nou-ban.
Visca el Barça!
Barça o mort!
Visca Catalunya!
