Törjön százegyszer százszor-tört varázs:
Hát elbocsátlak még egyszer, utólszor,
Ha hitted, hogy még mindig tartalak
S hitted, hogy kell még elbocsáttatás.
Százszor-sujtottan dobom, ím, feléd
Feledésemnek gazdag úr-palástját.
Vedd magadra, mert lesz még hidegebb is,
Vedd magadra, mert sajnálom magunkat,
Egyenlőtlen harc nagy szégyeniért,
Alázásodért, nem tudom, miért,
Szóval már téged, csak téged sajnállak.
– Ady Endre
Nos igen. 3-1, botrányos játék, teljes nihil és apátia, stb., stb. De min csodálkozunk? Idén idegenben ez a divat, legyen a házigazda a Levante, vagy a Slavia. Az idézett versrészlet pedig – kivételesen – nem csak Valverdének szól. De erre még visszatérünk…
Egyik szemem sír, másik viszont nevet, vagy legalábbis kajánul mosolyog, hiszen végre újra vérbe márthatom tollacskám és kiírhatom magamból mindazt, ami nyomaszt, mikor szeretett klubunkra gondolok.
Hol is kezdjem… ja, igen. A kudarcok első okozója az új filozófia. A futballért való rajongást felváltotta a “játszunk, mert muszáj”-elv, amit ráerőltetnek mindenkire (lásd: Frenkie), aki pedig nem hajlik, az törik (lásd: Coutinho). Érdemes meghallgatni/ elolvasni az interjúkat, sajtótájékoztatókat és ‘miegyebet’. Ezekben a monológokban már nincs meg a régi tűz, csak a fölösleges rizsa, a mellébeszélés megy és mindezt egyesek olyan gusztustalanul nagyképűen tolják, hogy az ember gyomra felfordul. Második számú probléma, hogy az első számú problémával nem számoltunk le időben. A vezetőség ezt nem csak, hogy eltűri, kifejezetten támogatja és az arcunkba röhög, mikor olyan plakátokat feszít ki, melyeken a “Hiszünk a jövőben” szlogen alatt olyan ifjú titánok mosolyognak, mint Sergi Roberto (27), Piqué (32), Busquets (31), Messi (32) és Suárez (32). Nos, ha ezt viccesnek gondolják, az elég szomorú, ha pedig komolyan, az elég vicces. De ugorjunk is egy jó nagyot térben és időben, tegyünk félre mindent és koncentráljunk a Levante elleni csúfondáros zakóra. A nyáron roppant kedvező áron sikerült megszerezni Európa egyik legígéretesebb bal bekkjét, Junior Firpót. Mit tesz vele az FC Barcelona? Fokozatosan eltünteti. Ezúttal ugyan ott volt az utazókeretben és Jordi Alba padoztatásával megnyílhatott volna előtte az út, de nem, inkább játszon Semedo a baloldalon, Roberto meg (akinek Valverde már minimum hússzor megígérte, hogy a középpályán számol majd vele) jobb oldali védő poszton. Röhej… Amúgy a kezdő szerintem nagyjából rendben volt, legalábbis délután három órakor még ezt gondoltam, mivel neveket tekintve a legütősebb tizenegy futott ki. Nyilván tekintsünk el az olyan apró bibiktől, mint, hogy Grizi továbbra sem balszélső… Aztán megindult a szar a lejtőn.
Az első pillanatoktól kezdve ugyanazt a görcsös szenvedést láttuk, mint nem is oly rég Rómában, majd Liverpoolban. Egykoron még az átlagos játékosok számára láthatatlan passzsávokat is könnyen megtaláltuk, most pedig a könnyebb passzokba is az átlagnál többször csúszik baki. Olyat, hogy taktika, már nem is keresek. Minek is, ha a balszélső Griezmann blokkol hátul? Hozzáteszem, szerencsénk, mert akiknek kéne, ők valami egész mást csinálnak. Lényegében aki látta, az tudja, hogy milyen hitvány produkciót nyújtott a csapat az első játékrészben, de ami még ennél is szomorúbb, az az, hogy a második félidőben ezt is sikerült alulról tökön rúgni. Kész csoda, hogy így is a Barca vezetett 45+2 perc után és hogy miért és hogyan: Semedo felmegy, berobog a tizenhatoson belülre, amikor köll megböki a pettyest, az aktuálisan arra kószáló bekk alálegyint, Nelson padlót fog, pacsi itt, pacsi ott, tizi, Messi, gól. Ezt követően Lajosunk lehuppant a padra és beállt Carles Pérez. Kiváncsi lennék, hogy milyen reményekkel lépett pályára, mert kezdjük ott, hogy a támadó hámasig a legtöbbször nem akaródzott eljutni a labda, ha meg mégis, akkor nyilván Messihez, esetleg Griezmann-hoz, aki meg a múltkori balhé után értelemszerűen nem fogja átadni a Suáreztől megörörkölt másodhegedűs posztot egy “nyikhajnak”. Lényeg a lényeg, beállt Pérez is innentől ő töltötte be a Barcában nem túl profitáló lóti-futi szerepet.
Második félidő: 61. perc: Piqué fivérünk közreműködésével Morales forintos labdáját belsőzi a léc mellé Campana, 1-1. Füstöl a házikó, én hülye pedig várom a tűzoltót, de nini, ki tűnik fel a láthatáron? Igen, Busquets barátom. Még egyszer: Az utóbbi évek bajnoka, a Barcelona, 1-1-es állásnál egy spanyol középcsapat ellen egy védekező középpályást cserél be. Azért ez nem gyenge, Ernő tényleg nem szarral gurigázik. Apropó Valverde, ezekben a pillantokban a mester még serényen magyaráz Businak, aki biztos nagyon rá volt szorulva pár jó tanácsra, az ellenfél viszont nem lazsál, a 63. minutumban a Realos múlttal (és tán jövővel) rendelkező Mayoral keni be Campana labdáját a kígyótérről. Fun fact: Piqué és Lenglet ismét csak akkor vették fel a pozíciót, mikor már visszafele jött a labda a hálóból. Na és most, most állt be Busquets. Akkora szükség volt rá, hogy arra szavak nincsenek. Ez olyan, mintha egy vad autóskártya-parti vége felé, a Porsche 911-re nagy rössel egy Trabival válaszolnánk és még büszkék is lennénk magunkra. Kisvártatva Ansu Fati is feltűnt a színen, de van egy olyan sanda gyanúm, hogy csak azért, mert ő volt az egyetlen támadó a padon és igen, a 4-3-3-at felváltotta a 4-2-3-1, melyben Carles Pérez a jobb futó (nem mintha szegénynek nem lenne full mindegy), Fati a bal, köztük Messi szervez, a csúcsdísz pedig AG17. A meghökkentő reform nem is maradt eredmény nélkül, ugyanis a 75. percben Messi betalált, de ezt később a VAR elvette. Gyors flashback: 68. perc, Radoja próbálkozik, majd végül Busi csúsztat a kapuba, midőn Lenglet pazarul kivette ter Stegent a játékból. Ekkor 3-1 és végülis slussz-passz, the end. Lássuk be, ezt megint elarcoskodták az urak.
A meccs után Busquets-ünk azt találta mondani, hogy az eredmény túlzó, amivel mellesleg egyet is értek, mivel jóformán épkézláb támadás nélkül tudtunk gólt szerezni. Siralmas…
Mérkőzés legjobbja: Antoine Griezmann
Egyéni értékelés:
Kezdő:
Ter Stegen: Amit lehetett, azt fogta, de így is hármat kapott. PONTSZÁM: 3 – Olvasók pontszáma: 5
Sergi Roberto: Súlytalan, gyenge játék hibákkal fűszerezve. PONTSZÁM: 2 – Olvasók pontszáma: 2
Piqué: Régebben is voltak hitvány meccsei, de ez mindet túlszárnyalta. Könyörgöm, legalább egy labdát tudjunk már levenni…PONTSZÁM: 0 – Olvasók pontszáma: 1
Lenglet: Piquéénél egy fokkal talán jobb, de így is szar meccs, sok késés. PONTSZÁM: 1 – Olvasók pontszáma: 3
Semedo: A védelem legjobbja, ha ő nincs csupaszra vernek minket, de összességében ő se izzadta át a mezt. PONTSZÁM: 4 – Olvasók pontszáma: 7
Vidal: Harcolt… már csak az a kérdés, hogy kivel. PONTSZÁM: 2 – Olvasók pontszáma: 5
Frenkie: A letargia fertőző. Ma ezt is megtudtuk. Az eddigieknél jóval több eladott labda, ötlettelen játék. PONTSZÁM: 3 – Olvasók pontszáma: 8
Arthur: Hamar rájött, hogy az ő portékájára ezen a napon nincs kereslet, így inkább nem is erőlködött. Így vagy úgy, de újabb meccs, amit nem játszhatott végig. Ernesto? PONTSZÁM: 3 – Olvasók pontszáma: 6
Messi: Kezdjük azzal, hogy abszolút megértem őt. Roppant demotiváló lehet egy ilyen csapatban játszani. De kérem szépen, mégiscsak ő a csk, valamint a világ legjobbja… milyen már az, hogy b.szik hátramenni és elől is csak dühödten lófrál. A meccs utolsó pár percében két gólos hátrányban tény, hogy felesleges küzdeni, de az abszurdum, hogy kivonja magát a játékból… Oké, lőtt egy gólt tiziből. PONTSZÁM: 3 – Olvasók pontszáma: 7
Luis Suárez: Hozta a -sajnos- szokásos formáját, mezőnyben semmi haszna nem volt, de legalább folyton reklamált. Ám kegyes volt a sors Griezmann-nal, Lajos lerokkant és ha minden igaz, három hétig nem is számolhat vele a gugger. PONTSZÁM: 1 – Olvasók pontszáma: 1
Griezmann: Értékeljük, hogy nem rest hátramenni, labdákat szerezni, de tudjuk, hogy ő alaphangon támadó, amit pedig elől művelt, az egy híres idézettel élve: kevés volt, mint fingban a szar. PONTSZÁM: 3 – Olvasók pontszáma: 8
Cserék:
Pérez: Szegény gyerek nem ezzel a meccsel igazolta le magát az első csapathoz. Megszeppent játék, kevés labdaérintés, haszontalan, láthatatlan produkció. PONTSZÁM: 1 – Olvasók pontszáma: 5
Busquets: Bejött, elszórt pár lasztit, vert egy öngólt, majd faarccal elmondta, hogy igazságtalan az eredmény. Jár a taps! PONTSZÁM: 0 – Olvasók pontszáma: 1
Ansu Fati: Igaz, hogy némileg ritmust adott a támadásoknak, de ahhoz még túl fiatal és túl sokat is hibázik, hogy a sereg élére álljon. DE! Az út kétség kívül jó. PONTSZÁM: 3 – Olvasók pontszáma: 5
Edző:
Faszkalap: Nulla tűz, beképzelt, gyenge csapat, rossz cserék, teljes értetlenség… Soroljam még? PONTSZÁM: 0 – Olvasók pontszáma: 1
Végszó:
Újabb jel, amit vélhetően nem akarunk majd észrevenni, így pedig senki se lepődjön meg, ha év végén nem a BL-trófeát fogjuk emelgetni, hanem pl Busi fizetését, mert neki ugyebár az jár. Ez a mi kis valóságunk és, hogy kiknek is szól a ‘pápá’? Azoknak, akik 0,1 vagy 2 pontot kaptak. Mondanám, hogy ennél több kell, de már nem hiszek abban, hogy bármi is lesz. Adios amigos!
