Újabb hét, újabb forduló a BL idei kiírásában, ahol ezúttal az Antonio Conte vezette Inter vendégeskedett a Camp Nouban 86 ezer néző előtt. A mérkőzés játékvezetője a szlovén Damir Skomina volt, aki korrektül levezette a találkozót. Nehéz kezdés után két egyéni villanásnak köszönhetően sikerült egy gólos győzelmet aratni. Az olasz gárda méltó ellenfele volt a mieinknek és igencsak sikerült megnehezíteniük a Barcelona dolgát még talán legnagyobb sztárjuk nélkül is. A játék minőségére lehet némi panaszunk, de szerintem, már hozzászoktunk. Viszont, én úgy gondolom, hogy a BL-ben az eredmény az elsődleges. Értékeltük a szerda este történéseit.
A szezon első idegenbeli sikerét követően az olasz bajnokság éllovasa várt a katalánokra. A Nerazzurri nyáron kinevezett trénerének a mentalitása átragad minden egyes játékosra, már csak emiatt sem lehetett könnyű mérkőzésre számítani. Ernesto Valverde a Getafe elleni spanyol bajnokihoz képest 2 helyen változtatott, Júnior Firpo a meccs előtt megsérült, az ő helyét Semedo vette át a balbekk posztján. Valamint visszatért Messi is, aminek következtében a fiatal Carles Pérez a kispadon találta magát. Az alapcsapat játszott tehát (sérüléseket is figyelembe véve), a kapuban ter Stegen állt, a védelmet a Semedo – Lenglet – Piqué – Sergi Roberto négyes alkotta, előttük a jól bevált középpálya: Arthur – Busquets – de Jong, a gólokért pedig Messi és Suárez mellett Griezmann volt a felelős.
Az Internél a 3-5-2-es formációt preferálják, ennek tudatában a kapuban a csapatkapitány Handanovic állt, a középhátvédek Godín, de Vrij, valamint Skriniar voltak, előttük Asamoah, Sensi, Brozović, Barella és Candreva jutott szóhoz, Lukaku sérülése miatt Lautaro Martínez párja a csatársorban az ex Barcás, Alexis Sánchez volt.
A középkezdést követően talán még fel sem tudtunk ocsúdni, már jött is a hidegzuhany, Lautaro Martínez már a 2. percben kihasználta a védelem újbóli tökéletes helyezkedését, ezzel vezetést szerezve a vendégeknek. Ez lényegesen nagy befolyással volt a mérkőzés alakulására, hiszen senki sem úgy tervezte, hogy már ilyen korán hátrányba kerülünk, de valljuk be, ez a Barcelonára nagyon jellemző…
A meccsnek az eleje komolyabb helyzet nélkül lezajlott, hiába birtokoltuk többet a labdát, ha a focit gólra játsszák. Griezmann előbb besárgult a 9. percben, majd a 15.-ben Sergi Roberto jobb oldali beadását fejelte fölé. Picivel később már jöhetett is volna a második Inter-gól, a főszerepben ezúttal is Lautaro Martínez volt, aki elhúzta ter Stegen mellett a labdát, csak balszerencséjére hosszan tolta meg, így kapura nem tudott lőni, próbálta visszasarkazni, a labdát Piqué szelidítette meg. A Barcelona ezután is becsülettel futott az eredmény után, helyzetekben viszont ez elvétve csúcsosodott ki, Busquets lövése a 19. percben például megér egy említést. 3 minutummal később Piqué akadályozott meg egy ellentámadást sárga lapot érően. Messi első ígéretesebb lehetőségére a 25. percig kellett várni, egy lapos lövéssel kínálta meg Handanovic kapust, aki magabiztosan védte a lövést. Telt-múlt az idő, a Barcelona meg akarta szerezni azt az egyenlítő találatot, de a támadó harmadban történő passzok rendre pontatlanok voltak. A 37. perchez értünk, mikor támadott az Inter, Lautaro Martínez kapott pontos beadást, kapura fejelt, ter Stegen azonban valami földön túli bravúrral ki tudta tornászni a lövést. Hát igen, ezt tudja Németország 2. számú kapusa. Még a félidő vége előtt Sensi helyzetét lehetett feljegyezni, kapusunknak ezentúl nem kellett közbeavatkoznia. Az Inter megérdemelten vezetett 0-1-re a szünetben, a Barcelonánál elképzelés nélküli játék uralkodott, ráadásul komolyabb helyzet nélkül sikerült teljesíteni a meccs felét. Az olaszoktól olyan megmozdulásokat is láthattunk, ami leginkább a Barçára (volt) jellemző. Előre kellett nézni, s bíznunk abban, hogy Valverde hátha kitalál valamit, ami a csapatnak a javát szolgálja majd.
A 2. félidő elején nem történt változtatás, sem Valverde, sem Conte nem nyúlt bele a mérkőzésbe. Érezhetően eggyel nagyobb sebességi fokozatra kapcsolt a Barça az egyenlítés érdekében, meddő mezőnyfölényben futballoztak, ami egyenlőre még nem érett góllá, hiába Messi távoli szabadrúgása. Ezt a szabadrúgást ő maga harcolta ki, hiszen megindulását követően Brozović csak szabálytalanul tudta megállítani. Az 53. percben úgy döntött az edző, eljött a vérfrissítés ideje, Busquets helyére Arturo Vidal érkezett. Aki jött, látott és győzött, hiszen pályára lépésével felpörgött a csapat, aminek az 58. percben lett meg az eredménye. Az imént beállt chilei adott pontos labdát Suárez irányába, aki nem gondolkozott sokat, félfordulatból a kapu bal alsó sarkába bombázott, Handanovic tehetetlen volt. Azóta már az is kiderült, hogy nemcsak e meccs, hanem az egész BL-játéknap legszebb gólja volt ez, innen is gratulálunk hozzá az uruguayinak. Tovább folytatta az Inter kapujának ostromlását a Barcelona, egy-két helyzet termett, de a befejezésekbe jobban oda kéne figyelni…A 66. percben Griezmann számára befejeződött a meccs, a helyére a rendkívül sérülékeny, most is kényszerpihenőjéből visszatérő Dembélé érkezett. 2 perccel beállását követően már egy 20 méteres átlövéssel vétette észre magát. Továbbra is a hazaiak uralták a meccset, komoly gólhelyzetek nélkül csordogált a játék. Az Inter az utolsó 10 percre már elhasználta mindhárom cserelehetőségét, korábban már lejött a pályáról Sánchez és Candreva, most Sensi is követte őket, a helyükön Politano, D’Ambrosio, valamint Gagliardini folytatták. A 84. percben megtört a jég…Messi passzát Suárez egy újabb egyéni villanásnak köszönhetően a gyengébbik lábával a kapuba továbbította a labdát, ezzel 2-1-re módosítva az állást. Jó az öreg a háznál! Több, meccset befolyásoló jelenet már nem történt, ami azt jelentette, hogy a Barcelona 0-1-ről meg tudta fordítani a találkozót elsősorban Suárez révén. Az Inter nagyon jól focizott, úgy vélem, az döntött, hogy nálunk egyénileg jobb játékosok vannak, mert csapatszinten minimum egyenlő erők küzdelme volt. A 2. félidőre kissé elfáradtak, de abszolút nem vallottak szégyent, sőt!
A mérkőzés embere: Luis Suárez (8.5)
Egyéni értékelő:
Marc-André ter Stegen – Túlzás nélkül mondhatom, hogy ha nem ő áll a kapuban, az 1. félidőben nem csupán egy gólos Inter-előnyt mutat az eredményjelző. Reflexei továbbra is átlagon felüliek, és amit csinál, azt ésszel csinálja. Lautaro Martínez góljánál tehetetlen volt, kevés kapus védte volna azt. PONTSZÁM: 8 – Olvasók pontszáma: 8
Nélson Semedo – Ahhoz képest, hogy ismét számára szokatlan, ismeretlen poszton kapott szerepet, jól megoldotta feladatát, de azért s jobb bekk pozíciójában jobban elnéztem volna. A védelemből ő volt az egyetlen, aki rendszeresen az előrejátékot próbálta preferálni, valamint védekezési feladatait is sikeresen teljesítette. PONTSZÁM: 7 – Olvasók pontszáma: 7
Gerard Piqué – Hullámzó volt a játéka mérkőzésen belül is, az első játékrészben sokszor nem találta a helyét, lemaradt, bizonytalan volt, majd a 2. félidőben már az egész csapattal együtt megrázta magát és összességében inkább elégedettek lehetünk vele, mint nem. PONTSZÁM: 7 – Olvasók pontszáma: 6
Clément Lenglet – Jót tesz majd neki, hogy a hétvégén pihenhet egy kicsit, nagyon nincs a topon mostanában, az Inter támadói elég gyakran párharcokat tudtak nyerni ellene, nem éreztem a magabiztosságot a játékán. Kérjük vissza a tavalyi Lenglet-t! PONTSZÁM: 6 – Olvasók pontszáma: 6
Sergi Roberto – Értetlenül állok azelőtt, hogy egy eredetileg középpályás játékost miért kell erőltetni szélső védőként. Nem meglepő módon ezúttal sem tudott nagyot alkotni. Felfutásaiban kevés elképzelést véltem felfedezni, ez most kevés volt. Ebben azért Valverde szerepe is komolyan felvetődik. PONTSZÁM: 4 – Olvasók pontszáma: 6
Arthur Melo – Jó látni, hogy már stabil tagja a kezdőcsapatnak, csak el ne kiabáljam. Kissé több eladott labdát jegyzett, mint azt megszokhattuk tőle, de a labdával még mindig kiváló kapcsolatban van, ezt pedig rendkívül jó nézni. Döntő tényező nem tudott lenni, azonban, ha a pályán van, mindig benne van a levegőben valami extra. PONTSZÁM: 7 – Olvasók pontszáma: 8
Sergio Busquets – Lassúságát fáj nézni, annak viszont örülök, hogy már néha-néha lecseréli Valverde, ezzel pedig a csapat érdekét szolgálja, bármennyire is tisztelem a 2. számú csapatkapitányunkat. Egy jónak induló, lendületes kontratámadás is el tud halni miatta, a sebessége miatt. Kérdés, meddig lehet még kirobbanthatatlan a csapatból ilyen teljesítménnyel. PONTSZÁM: 3.5 – Olvasók pontszáma: 5
Frenkie de Jong – A középpálya legjobbja volt, ez nyugodtan kijelenthető. Láthatóan megváltozott az amúgy addigis jó, de sokszor háttérbe szorított játéka, miután Busquets a lecserélés sorsára jutott. Jól tudta szervezni a játékot, ebben pedig már ilyen fiatalon is a világ legjobbjai között van. PONTSZÁM: 8 – Olvasók pontszáma: 8
Antoine Griezmann – Egy az egyben azt az utat járja be, mint Coutinho a tavalyi év folyamán. Ki van téve balszélre, ami számára ismeretlen terep. Középcsatárként többet venne részt az összjátékokban, ami neki nagy erőssége. Balszélen csak vergődik, pedig képességei alapján húzóembere lehetne ennek a Barcelonának. Eddig nem az, és ha Valverdén múlik, sajnos nem is lesz. PONTSZÁM: 4.5 – Olvasók pontszáma: 7
Luis Suárez – Szerzett két szépségdíjas gólt, amivel meg is nyerte a meccset nekünk. Ehhez két egyéni villanás elég is volt. Viszont, én nem tudok elmenni szó nélkül amellett, hogy mezőnyben már nagyon gyenge, viszont akarásával esetenként ezt tudja kompenzálni. Már idegenben is kellene valamit mutatnia Suáreznek. PONTSZÁM: 7.5 – Olvasók pontszáma: 8.5
Lionel Messi – Visszatért a kapitány, és a szezon során először végigjátszotta a 90 percet. Gólt nem szerzett, de hatalmas érdemei vannak a sikerben. A második félidőben már úgy játszott, ahogy elvárjuk tőle, sebességet váltott az első játékrészhez képest. Egy gólpasszt kiosztott, reméljük, innen már csak felfelé vezet az út. PONTSZÁM: 8 – Olvasók pontszáma: 9
Cserejátékosok:
Arturo Vidal – Róla csak és kizárólag pozitívumokat tudok mondani. Végigszántotta a pályát, akaraterejéből, harciasságából semmit sem veszített, pedig idén már csak epizódszerep jut neki, amit én végtelenül sajnálok. Suárez mesés góljánál ő jegyezte az asszisztot, az érkezésével pedig plusz lendületet adott a középpályának. Szeretném mihamarabb már a kezdőcsapat tagjaként látni. PONTSZÁM: 8.5 – Olvasók pontszáma: 9
Ousmane Dembélé – Visszatért sokadik sérüléséből, majd a 66. percben pályára is lépett jóbarátja, Antoine Griezmann helyett. Jól szállt be, életed lehelt a szélső játékba, kísérletezett egyszer-kétszer távolról is. Fejben azonban továbbra is gyengének tartom, sok a pontatlanság a játékában. PONTSZÁM: 7 – Olvasók pontszáma: 7
Vezetőedző:
Ernesto Valverde – A kezdőcsapattal nem volt problémám, hiszen az egészséges játékosokból ez volt a legjobb kezdő, viszont avval már inkább, hogy ha Messi, Suárez és Griezmann is egyszerre van a pályán, akkor miért kell már meccsek óta balszélre tenni a franciát, mikor Messi simán játszhatna hamis 9-est, Griezmann és Suárez pedig kétcsatáros rendszerben lennének elöl. Piros pont, hogy ő is belátta, hogy Busquets-vel a sorainkban nem tudjuk majd megfordítani a meccset, Vidal pályára küldése telitalálatnak bizonyult, Dembélé behozatalában is láttam logikát. Furcsa volt, hogy csak 2 cserelehetőséget használt el, Carles Pérezt simán beküldhette volna az utolsó percekre. Aleñá továbbra is jegelve van, mert ő Rakiticsnek szavaz bizalmat a keretben, szerencsére már nem a kezdőcsapatban. Az első félidei játék nem nyerte el a tetszésemet, ebben nyilván Ernesto keze is benne van, utána viszont már mondhatni jól tudta menedzselni a csapatot. PONTSZÁM: 6 – Olvasók pontszáma: 7
Végszó:
Ha nehezen is, de sikerrel vettük a következő akadályt, ez az idei Inter még sok borsot fog törni az ellenfelei orra alá, így még értékesebb 3 pont ez. Hétvégén adott a feladat, hazai pályán le kell győzni a teljesen átalakult Sevillát hazai pályán, más eredmény nem elfogadható. Az andalúzokkal mindig gólgazdag, izgalmas összecsapást szoktunk játszani, legyen ez most is így, de a végén a Barça örüljön. Ha minden igaz, már újra Ansu Fatival a sorainkban.
