Kedden este az FC Barcelona számára egy tét nélküli BL-csoportmeccsre került sor a Guiseppe Meazza-stadionban, amit jól példázott a Valverde által pályára küldött kezdőcsapat összeállítása is. Épp ezért, vagy ennek ellenére, egy látványosan, helyenként kimagaslóan futballozó, felszabadult Blau-granát láthattunk, akik a fiatal titánok vezetésével – Todibo, Wagué, Pérez, Ansu – értékes és fantasztikus győzelmet arattak, egy szép milánói estén.
Amikor jó magam megláttam a Barça kezdőjét, azt gondoltam, hogy “oké, ez egy tét nélküli meccs, de akkoris”. Ez megint csak a kishitűségemnek volt betudható, aztán amint elkezdődött a mérkőzés, egyre kellemesebben éreztem magam. Élveztem a meccset. És élvezték a srácok is. Nem voltak megilletődve a több, mint 70 ezer Inter-fanatikus hangorkánjától. Mondhatni: a fiatalság romlatlanságával, gátlástalanságával tették a dolgukat – azaz, futballoztak. Szépen, tudatosan járatták a labdát, nem estek kétségbe, nem ijedtek meg, és igen: sok esetben igazi Barçás megoldásokat is láthattunk. Gondolok itt Jean-Clair Todibo kőkemény védőmunkájára, briliáns labdakihozatalaira, magabiztosságára. Vagy ott volt Moussa Wagué tömérdek munkája a pálya jobb oldalán: tökéletes védőmunka, a támadásokban is részt vett aktívan, volt egy merész és veszélyes távoli lövése. Szóval: kezdő ide, kezdő oda, élvezetes meccsen vagyunk túl.
Na, de hogy is nézett ki a kezdőcsapat, amelyet Ernesto Valverde Tejedor ezen az estén a pályára küldött? A kapuban Neto Murara állt, akinek ez volt a ‘tűzkeresztsége’ az FC Barcelona csapatában. Előtte a jobbhátvéd Moussa Wagué, a balhátvéd pedig Junior Firpo volt, a védelem tengelyében pedig Lenglet, Umtiti és Todibo foglaltak helyet. Érdekes felállás volt ez az ötvédős rendszer, nem igazán láttunk még ilyet a csapattól. A középpályán Arturo Vidal, Ivan Rakitič és Carles Aleñá szorgoskodott, a csatársorban pedig Griezmann és Carles Pérez. A hazaiak, az Inter a következő felállásban lépett a Giuseppe Meazza gyepére: Handanovič – Škriniar, de Vrij, Godín – Biraghi, Borja Valero, Brozovič, Vecino, D’Ambrosio – Lautaro Martinez, Romelu Lukaku.
A tétnek megfelelően indult útjára a labda 21 órakor a holland Björn Kuipers sípjelére. Az Internazionale ragadta magához a kezdeményezést, igyekeztek uralni a pályát és helyzeteket kialakítani. A fiatalokkal teletűzdelt Barça az elején kissé megilletődötten, visszafogottan barátkozott a stadion hangulatával, azonban az első negyedóra végére bemelegedtek, felvették a meccs ritmusát, és ellentámadásokra is jutott már az erőből. S katalánok igyekeztek megtartani a labdát, járatni, passzolni egymásnak, amikor náluk volt, az Inter pedig igyekezett nyomást gyakorolni Todibóra és társaira. A milánóiak Lautaro és Lukaka révén komoly veszélyt jelentettek Neto kapujára: az argentin csatár ezen az estén is bizonyította tudását, és ezúttal is az Inter legjobbja volt. Nem csoda, hogy fél Európa sorban áll az argentin csatár szolgálataiért. A félidő közepén aztán, mondhatni a semmiből, vezetést szerzett a Barça ‘B’: egy jobb oldali beívelést követően, a leshatáron innen álló Vidal ügyesen Carles Pérez elé továbbított, aki közelről bevette a hazaiak kapuját, megszerezve ezzel élete első BL-találatát – első BL-meccsén! Kell ennél tökéletesebb antré? Nem hinném. A bekapott gól láthatóan megfogta a longobardokat, akik a következő percekben nem igazán találták a helyüket, a katalánok pedig masszívan tartották a labdát, helyzeteket dolgoztak ki, amik közül a legnagyobb egy szögletet követően Lenglet előtt alakult ki. A francia középhátvéd azonban a szlovén kapussal szemben állva, egy fél méterrel kaput tévesztett, és lövése a bal kapufa mellett hagyta el a játékteret. Ezt követően az Inter magához tért, és a félidő végén egy Lautarto-Lukaku összjáték végén a belga csatár 19 méterről bevette Neto kapuját: Romelu lövése az egyik Barça-védő lábán megpattant, ami becsapta a brazil portást. 1-1-es döntetlennel vonultak pihenőre a csapatok.
A második félidőt is az olaszok kezdték jobban, ami érthető volt, hiszen számukra volt nagyobb tétje a meccsnek. Ugyanakkor a Barcelona továbbra is igyekezett a megszerzett labdákat megtartani, és ellentámadásokat vezetni. A fiatalok – Pérez, Todibo, Wagué, Aleñá – sok mozgással, sok veszélyt teremtettek a hazaiak kapuja előtt: az egész meccsen 18 kapuralövéssel próbálkozott a Katalán Óriás, ami – a jelen Barcelonáját nézve – meglehetősen kiugró adatnak tekinthető. A Barça játékából – véleményem szerint – csupán Griezmann lógott ki lefelé: a francia csatár nem találta a helyét, az ellenfél kapuja előtt veszélytelen és haszontalan volt. A mezőnymunkájára ezúttal sem lehetett panasz, de a befejezésekhez rosszul vagy későn érkezett. Nem csoda, hogy a 62. percben foganatosított kettős csere egyik “áldozata” ő volt: Griezmann helyére Luis Suárez érkezett a Barçába, míg Rakiticset Frenkie de Jong váltotta. A második félidő közepétől a bajba kerülő Inter – Dortmundban ekkor 2-1-re vezettek a németek, s álltak ezzel továbbjutásra – is kihasználta mindhárom cseréjét, és Conte tanítványai egyre többet kockáztatva kezdték támadni Neto kapuját. Több veszélyes lövés és helyzet is kialakult a Barça kapuja előtt, sikerült – a szabályos találaton túl – három lesgólt is lőniük, de ahogy fogyott az idő, úgy váltak kapkodóvá az olasz csapat játékosai. A meccs vége felé a kontrákat előtérbe helyező Barcelona előtt is komoly helyzetek adódtak, amit aztán a 85. percben pályára lépő Ansu Fati ki is használt: egy perccel pályára lépése után, Luis Suárez passzát lőtte merészen és pontosan kapura 18 méteres távolságból, ami aztán Samir Handanovič kapujának jobb alsó sarkában kötött ki. Csodálatos, szépségdíjas találat volt a 17 év 40 napos csatártehetségtől, aki ezzel a BL történetének legfiatalabb gólszerzője lett. A bissau-guineai születésű csatár tovább álmodik – reméljük, ebből a csodás álomból sosem ébred fel, és hosszú éveken át, számtalan fantasztikus élménnyel ajándékoz meg minket és saját magát.
Álljanak itt Bori Fati, Ansu édesapjának szavai – csak, hogy érzékeljük kicsoda is Ő, mit képvisel, mik az álmai:
Nem tudom leírni mennyire boldog vagyok…
Élveznünk kell, amit kaptunk a sorstól, de emlékeztetnünk is kell Ansut, hogy még rengeteg munka vár rá.
Természetesen néztük a mérkőzést odahaza, a gólnál pedig ordítva sírtunk.
Élvezni és emlékeztetni…tökéletes szavak egy felelősségteljes apától. Kincsre leltünk. Meg kell becsülnünk. Türelmesnek kell Vele lennünk. Sok-sok szeretettel, gondoskodással kell nevelgetnünk, bátorítanunk. Hiszem, hogy sok örömet szerez majd nekünk ez a kis srác.
A meccset 2-1-re nyerte meg az FC Barcelona, így csoportelsőként jutottak a nyolcaddöntőbe, amelynek sorsolását jövő hétfőn déli 12 órakor tartják Nyonban. A Barça mellett a Borussia Dortmund jutott még a legjobb 16 közé, az Internazionale az Európa Ligában folytathatja, míg a csoport negyedik helyén a nagyon szimpatikus Slavia Praha végzett.
A mérkőzés legjobbja: Jean-Clair Todibo
Egyéni értékelés:
Neto Murara: Első barcelonai tétmérkőzésén nagyszerűen teljesített, a bekapott gólról nem tehetett, hiszen az megpattant. Volt jó pár komoly védése, magabiztosan állt a lábán és őrizte a Barcelona kapuját a góltól. Stabilan, jól teljesített, ami minket is megnyugtathat: bármikor lehet rá számítani! PONTSZÁM: 8 – Olvasók pontszáma:
Moussa Wagué: A fiatal szenegáli tehetség ezen az estén is azt hozta, amit tud, amire képes: gyors, mozgékony, agilis, jól bánik a labdával, technikailag rendjén van. Az elején volt némi lámpaláza, de hamar felvette a meccs ritmusát és a stadion hangulatát. Volt egy nagyon jó távoli próbálkozása is, ami alig ment kapu mellé. Teljesítményére nem lehet panasz, igazán kaphatna több lehetőséget Semedo mellett/mögött. PONTSZÁM: 7 – Olvasók pontszáma:
Jean-Clair Todibo: Meglátásom szerint, a mérkőzés legjobbja volt. Elegancia, határozottság, labdabiztosság, megbízhatóság. Mindazzal a tulajdonsággal rendelkezik, amely által a közeljövő alapembere lehet a középhátvéd posztján. Nem ijedt meg a saját árnyékától – annak ellenére sem, hogy bántóan kevés lehetőséget kap Valverdétől a bizonyításra. A mester sokkal több esélyt adhatna neki, mert meggyőződésem szerint, nem okozna csalódást! PONTSZÁM: 9 – Olvasók pontszáma:
Samuel Umtiti: Valahogy vegyes érzések kavarognak bennem vele kapcsolatban a kedd esti ténykedését illetően. A meccs nagy részében stabilan állt a lábán, jól szerelt, jó megelőző szerelései voltak. Azonban voltak a meccsnek olyan pillanatai, amikor némi határozatlanságot éreztem a játékán, ami aztán lehet, hogy betudható a felforgatott kezdőcsapatnak is. Ezzel együtt is elégedett vagyok az ő teljesítményével is. Remélhetőleg, a térdproblémáit maga mögött hagyta, s újra az igazi, régi ‘Sam’-et láthatjuk a pályán. PONTSZÁM: 7 – Olvasók pontszáma:
Clément Lenglet: A három középhátvéd közül ő nyújtotta a leggyengébb teljesítményt. Többször lefordultak róla, megelőzték, Lautarótól még egy “esernyőt” is kapott. Ugyanakkor volt egy nagy mentése, ill. az Inter kapuja előtt egy ziccere még az első fél óra végén. Jobban örülnék, ha végre Umtiti visszanyerné a kezdőtagságát, és Piqué/Todibo mellett nem Lenglet-t kellene minden meccsen látnom. PONTSZÁM: 5 – Olvasók pontszáma:
Junior Firpo: Ahogy egyre több lehetőséget kap, úgy lesz magabiztosabb, stabilabb, megbízhatóbb. A védekező feladatát – szerintem – hiba nélkül lellátta ezen az estén, a támadások segítésében, a csatárok támogatásában kellene még kicsit javulnia. Kirívó hibája nem volt, a bekapott gólnál nem hibázott. Csak így tovább, Junior! PONTSZÁM – Olvasók pontszáma:
Carles Aleñá: A katalán középpályás végre kapott egy teljes meccset, amit jó játékkal szolgált is meg. Jól tartotta meg a labdát, jól mozgott, jól passzolt. Mindig megjátszható volt, nem találtam hibát a játékában. Ennek ellenére a meccshiány látszódik rajta, amin nem lehet csodálkozni. Túl sokan vannak a három helyre a középpályán, aminek ő lett az egyik “vezéráldozata”. Épp ezért eléggé valószínű, hogy januárban kölcsönbe megy – a célállomás pedig a Real Betis lehet tavaszra. PONTSZÁM: 7 – Olvasók pontszáma:
Ivan Rakitič: A korábban elfeledett horvát középpályás “reaktiválásra” került az utolsó meccseken, és visszatért a csapatba, kezdőbe is. Kedd esti játékával egyik irányba sem lógott ki a csapatból: voltak lövései, igyekezett irányítani a középpályát, s ellátni Busquets feladatát. Gyorsabbnak és agilisebbnek gondolom Rakiticset, akinek téli távozása kizárt, viszont nyáron mindenképpen új csapatot kellene keresnie – érdemei elismerése mellett. PONTSZÁM: 6 – Olvasók pontszáma:
Arturo Vidal: Kedd este is azt láthattuk tőle, amit megszoktunk: küzdött, hajtott, nem ismert elveszett labdát. Az első perctől kezdve az utolsó sípszóig teljes hőfokon égve, tette a dolgát, és a legtöbbet futott a csapatból. Neki is jóval több lehetőséget kellene kapnia, mivel a hozzáállása példaértékű lehet mindenki számára. PONTSZÁM: 7 – olvasók pontszáma:
Antoine Griezmann: Véleményem szerint, ezen az estén messze a leggyengébb teljesítményt nyújtotta. Bő egy órát töltött a pályán, de a nevét alig lehetett hallani. Az Inter kapujára teljesen veszélytelen volt, és Carles Pérez ténykedése mellett még inkább szembeötlő volt a francia világbajnok indiszponáltsága, tehetetlensége. Nem véletlen, hogy a 62. percben a lecserélése mellett döntött Valverde. Ennél többet várok én Griezmanntól. PONTSZÁM: 4 – Olvasók pontszáma:
Carles Pérez: BL-bemutatkozás góllal megfejelve. Kívánhat ennél többet egy játékos? Főleg, ha saját nevelés, ha katalán, és a szeretett csapatában éri mindezt el? Nem hinném. A gólján kívül is jól mozgott, megjátszható volt, agilis, sokat futott. Szépen bejátszotta a jobb oldalát a támadótérnek, mutatta magát. Tökéletes estét produkált a La Masía egyik neveltje! PONTSZÁM: 8 – Olvasók pontszáma:
Cserejátékosok:
Frenkie de Jong: A horvát spíler helyére érkezett a pályára, s amint labdához ért, mintha összeszedettebb, koncentráltabb lett volna a középpálya. Kellett is ide a frisstíés, hiszen ekkor már az Internek nem nagyon volt veszteni valója, a támadásokra koncentráltak. Frenkie pedig igazi karmesterként irányított, szerelt, passzolt, átlátta a pályát. Tökéletesen szállt be a találkozóba, de azt is mondhatjuk: csak azt tette, amit eddig is. Mégpedig nagyon magas szinten. S a meccs végén, mikor megtudta, hogy nevelőegyesülete nem jutott tovább a csoportból, elszomorodott, és letörten állt a pályán. Igazi sportember, aki tudja, honnan érkezett, és mit köszönhet az Ajax-nak. Példakép! PONTSZÁM: 8 – Olvasók pontszáma:
Luis Suárez: Küzdött, hajtott, gólpasszt adott, láthattuk tőle a “Gobbi Hilda-vénát”, reklamált. Szóval, csak adta önmagát, ami egy gólpasszban csúcsosodott ki, s azt is megmutatta, nemcsak Messivel, a fiatal Fatival is jól megérti magát. Fél óra alatt többet tett aznap este a csapat sikeréért, mint Griezmann, akit a 62. percben váltott. PONTSZÁM: 7 – Olvasók pontszáma:
Ansu Fati: A gyerek. Az ünnepelt. Az álmot író. A csoda. A fiatalség. A zabolázatlan fiú. 17 év 40 nap. Beállt. Jött. Be se melegedett. Pimasz gólt lőtt. Amilyet a nagyok, az ‘öregek’ szoktak. Tartja a mondás: ‘iuventus ventus’. azaz: ‘fiatalság, bolondság’. Ő nem bolondos, de piszok fiatal. És helyén van az esze, a szíve, mindene. Főnyeremény. Csak így tovább, kisfiú! Aki nem szavazhat, a piros lámpás házba se nyer bebocsátást, de a BL-góllövők házába már megváltotta a belépőjét. Történelmet írva. PONTSZÁM: 8 – Olvasók pontszáma:
Vezetőedző:
Ernesto Valverde: Két döntésével nem tudtam azonosulni kedden este: 1. hogy Riqui Puig-ot a lelátóra ültette, 2. ill. hogy Ansu Fati csak a meccs végén kapott pár percet. Igaz, a fiatal tehetségnek ennyi is elég volt. Pozitívum volt a kezdőcsapat, amely a kezdeti megilletődöttség után, nagyszerűen helytállt. Végre a kezdőbe rakta Todibót is, aki megmutatta, mire is képes. Ugyancsak tudatosnak éreztem a második félidő elején alkalmazott két cseréjét: de Jong frissességet hozott a középpályára a növekvő Inter-nyomás közepén, Griezmann pedig nem igazán volt top formában ezen az estén. Kedden este elégedett voltam összességében Valverde ténykedésével a padon. Remélhetőleg, ebben a szellemben folytatja a következő hónapokban is. PONTSZÁM: 8 – Olvasók pontszáma:
Végszó:
Megvan a csoportelsőség, hétfőn várhatjuk a sorsolását a nyolcaddöntőnek, ahol a Chelsea, a Napoli, az Atalanta, a Lyon és a Tottenham csapatát kaphatjuk ellenfélül. Jól játszott a csapat, a kulcsemberek pihentek, ami nagyon fontos az előttünk álló két, “királyiak” elleni bajnoki meccsre. Szombaton délután 16 órakor az Anoetában lépnek fel Messiék, ami mindig nehéz terepnek minősül – bár, Ernesto vezetésével mindkét idegenbeli meccsünket megnyertük San Sebastiánban. Három a magyar igazság!
