Megkezdődött a Bajnokok Ligáka-szezon az FC Barcelona számára, ahol az ellenfél az FC Bayern München volt. A találkozó előtt is a bajorok számítottak a nyitómeccs esélyesének, ami aztán a Camp Nou-ban valósággá is vált. Az első félidőben még jól tartotta magát a Koeman-csapat, a másodikban azonban már komolyan föléjük kerekedtek a müncheniek – s ami ebben még fájóbb, hogy Nagrelsmann együttese messze nem adott ki magából mindent. Értékeltünk!
Koeman a 3-5-2-es felállást preferálva küldte pályára a Barçát, a lelátón ezt közel 40 ezer néző követte figyelemmel. Az 5. percben Kimmich felrúgta Frenkie-t, amiért sárgát kapott. A 15. percben Alba baloldali beadását Roberto lőtte fölé. A 19. percben Sané 10 méteres – Robertón megpattanó – lövését védte ter Stegen, a 20. percben Lewa lövésével tett így. A 27. percben Piqué mentett hatalmas gólhelyzetben. A 28. percben egy szabadrúgás után Araújo fejelhetett szabadon kapura, de az elkerülte a kaput. A 34. percben Müller 18 méteres lövése megpattant Eric-en, ami így ter Stegen kapujában kötött ki, pech volt. Az első félidőt a Bayern dominálta, ahogy az várható volt, de a védelmünk stabilan állt a lábán. Piqué és Araújo tanári módon játszottak, és Eric is nagyon magabiztos volt. Roberto viszont eléggé instabil, jöhetett volna a helyére Demir a szünetben, hogy a jobb oldalon is lehessen valamit kezdeni, támadásokat kezdeményezni.
A Barcelona kezdte a második félidőt. Az 50. percben Busquets 25 méteres, bal lábas lövését mentette szögletre Müller. Az 52. percben Sané 6 méteres lövését védte bravúrral ter Stegen. Az 56. percben Musiala kapufájára Lewa eszmélt a leggyorsabban, 0-2. Az 59. percben Gavi jött Busquets helyére, míg Demir Sergi Robertót váltotta. A 66. percben Mingueza jött Eric helyére, míg Coutinho Luukot váltotta. A 73. percben Alba helyére Alejandro Baldé érkezett, újabb fiatal a csapatban. A 85. percben megint egy kapufáról visszapattanó lövésből szerzett gólt Lewandowski, ami ráadásul Araújón pattant meg. Nem volt most se szerencsénk, de tény és való, hogy a Bayern megérdemelten vezetett nyert 3 góllal. Baldé tétmérkőzésen ma debütált a Barcelonában. Gavi, Eric, Araújo, Demir, Baldé – ők jelentik a jövőt. Bízni és pozitívnak kell lenni. Igen, vannak problémák. Kaput eltaláló lövés nélkül hoztuk le a meccset, ez eléggé tré, elfogadhatatlan számomra is. Innentől kezdve a cél a csoport 2. helyének megszerzése, ez se lesz könnyű, de más opció elfogadhatatlan, még ebben a helyzetben is.
A mérkőzés embere: Ronald Araújo
A találkozó értékelése:
A kezdőcsapat összeállításában nem volt igazi meglepetés, hiszen már korábban voltak hírek arról, hogy három középsővédővel áll fel a csapat. Sőt, az számomra kellemes meglepetés volt, hogy Eric García volt a harmadik középhátvéd, nem Lenglet. Ez jó döntés volt a mestertől, az viszont nem, hogy Albát a kezdőbe nevezte – akiről már a meccs után kiderült, hogy lázas volt hétfőn este, emellett hányás-hasmenéses mizéria gyengítette le. Ugyanakkor érthető is Koeman döntése, hiszen Baldé még nagyon fiatal, így kellő rutinnal nem rendelkezik még – ez nem is várható el tőle, hiszen most került fel a felnőtt keretbe. Gyors, ügyes, lelkes, sokat mozog, de még nem rendelkezik kellő rutinnal. Idővel meglesz, és Alba tökéletes utóda lehet.
A másik hibás döntés egyértelműen, Sergi Roberto jobboldalon való játszatása volt, a középpályán. Daviesszel képtelen volt mit kezdeni, nem tudta felvenni az ő ritmusát. Egyértelműen a csapat leggyengébb pontja volt ezen az estén is úgy, hogy a csapat egésze kritikán aluli teljesítményt nyújtott. Ezt a Camp Nou-ban helyet foglaló közel 40 ezer néző is így látta, hiszen jól hallható füttyszóval kísérte Roberto számtalan megmozdulását. Ettől ‘Robi’ önbizalma nem fog nőni, nem csoda, hogy Koeman le is cserélte. A hírek szerint Sergit ez nagyon megérintette, mert meccs után az öltözőben meglehetősen maga alatt volt, és a könnyeivel is küszködött. A találkozó után Piqué és Koeman is védelmébe vette Robertót, ill. a nézőtéri füttyszót elítélték. Nehéz a szituáció, mert Sergi Roberto saját nevelés, katalán, ‘cséká’, így érthetően ragaszkodik hozzá a szakmai- és klubvezetés is, viszont egyértelmű, hogy nem képes azt a szintet hozni, ami alátámasztja a csapattagságát. Kedves, szimpatikus srác, ízig-vérig csapatember, de kevés.
A támadószekció enerváltságát, láthatatlanságát kiválóan támasztotta alá az az adat, amire az FC Barcelona BL-történelmében még nem volt pálda: volt ugyan öt kapura lövése a csapatnak, de ebből egy sem találta el Neuer kapuját. Ez botrányos, erre nincs semmilyen magyarázat. Ez minden körülmények között elfogadhatatlan és nem lehet elmenni mellette szó nélkül. Az, hogy egy Barça 96 perc alatt ne találja el az ellenfél kapuját, az megbocsáthatatlan bűn. És könnyű lenne ezért elővenni a csatárokat, de hozzájuk értékelhető labda nem is jutott el. Memphis még próbálkozott valamiféle meglódulással, lefordulással, cselekkel, de Luuk de Jong teljességgel észrevehetetlen és súlytalan volt. Igaz, ő pár közös edzésen van túl a csapattal, tétmeccsen most került a „mélyvízbe”, ami némileg felmenti az értékelhetetlen előadását. Az egyetlen értékelhető, kapura veszélyes lövést Busquets eresztette meg a második félidőben, ami Müllerről pattant a bal kapufa mellé. Ezenkívül teljes nihil, kilátástalanság.
Abban, hogy a támadóink nem jutottak el még helyzetig sem, nagyban felelős a középpályás-sor gyengélkedése. Busquets tanári, zseniális, hatalmas rutinnal rendelkezik, de ilyen intenzitású mérkőzéseken már nagyon kevés, lassú és körülményes. Be kell látni, hogy ő sem lesz fiatalabb, és hogy eljárt felette az idő. Úgy mentek el mellette, ahogy csak akartak a bajorok középpályásai. Mellette Pedri is kiccsit haloványabb volt, s mint a mérkőzést követő napon kiderült, még egy enyhe izomsérülést is összeszedett mellé. Így 2-3 hetes pihenő vár az ifjú „kanárira”, ami – sajnos – borítékolható is volt, hiszen az elmúlt 13 hónapot végigjátszotta. Így most kap egy kis extrapihenőt, ami rá is fér Pedrire. A középpálya, és az egész csapat egyik értékelhető teljesítményét ezen az estén is Frenkie de Jong nyújtotta: futott, küzdött, hajtott, a pálya minden pontján megtalálható volt, de egymaga nem képes csodákra. Kompenzálni Busquets lassúságát, besegíteni a támadásokba, fazont szabni a csapatnak – egyszerre, egy embernek nem megy. Ráadásul nem is az ő feladata lenne, s akkor még arról nem beszéltünk, hogy a beadásokra is ő ért oda a névrokona helyett…
A csapat legstabilabb pontja a védelem volt, még akkoris, ha három gólt kapott a csapat – ebből kettő hatalmas pech volt, hatalmas mázli a Bayern számára. Ettől eltekintve mindhárom középhátvéd stabilan, jól állt a lábán – talán csak Eric volt kicsit enerváltabb, kicsit félénkebb, de én az ő teljesítményével is maximálisan elégedett vagyok. Piqué is odatette magát, csúszott-mászott, gürizett, hiba nélkül tevékenykedett. Volt egy hatalmas mentése, és emellett még arra is reje, hogy a labdákat megjátssza, ne csak úgy előrevágja ész nélkül. Azonban messze a legkiemelkedőbb teljesítményt Araújo nyújtotta, nemcsak a védelem, hanem az egész csapatot tekintve. Egyszerűen tanári, ahogyan védekezett: elnyomhatatlan volt, tiszta szereléseket mutatott be, jól játszotta meg a labdákat, igazi vezére volt a hátsó alakzatnak. A gólokban nem volt szerepe, ő mindent megtett Lewáék hatástalanítása érdekében. A jövőben remélhetőleg, stabil kezdő lesz, mert jól látható, hogy benne van a legnagyobb potenciál: egy Araújo-Eric García kettőst megnéznék hátul, rendszeres jelleggel.
Ronald Koeman:
„Hála nekem, az FC Barcelonának van jövője!” – Ronald Koeman
Ezek a szavak még annak ellenére is mellbevágóan erősre sikerültek a holland szakvezetőtől, hogy bizonyára minden, a focihoz egy kicsit is értő ember tisztában van vele, mennyire nárcisztikusak is a holland vezetőedzők. Ezért minden ehhez hasonló kijelentést, ami holland edző száját hagyja el, jó döntés minimálisan kettővel osztani.
Amit tegnapelőtt ebből a jövőből láttunk, az minden volt, csak nem épp fényes. Talán ennyire még soha nem ütközött ki a játékosaink lassúsága, és az elképesztően vékony keretünk és cserepadunk. Persze nyilván Koeman azon állítása, hogy rengeteg a sérült, és katasztrofális a klub anyagi helyzete igazak, nem lehet velük vitába szállni. Viszont, a legtöbb klub nem azért igazol edzőt, hogy a meglévő BL győzelemre determinált kerettel valóban meg is nyerje a trófeát, hanem azért, hogy az adott vezetőedző rendbe szedje a csapat védekezését, fiatalokat építsen be, állítsa vissza az öltöző egyensúlyát, új támadóformációkat, automatizmusokat kísérletezzen ki, egyszóval: ÉPÍTKEZZEN.
Egy nem is olyan régi nyilatkozatában, Koeman valamilyen statisztikákra utalt, tehát tisztában van vele, hogy léteznek modern eszközök a játékosok teljesítményének számszerűsítésére. Ennek függvényében, nem értem, hogy sikerült felpakolni a csiga lassú Robertót Davies oldalára, és hogy sikerült a friss igazolás Luuk de Jongot – aki sem fizikálisan nem elég erős, sem sebességben nem elég gyors – beékelni Süle és Upamecano közé… Amit a két említett játékos tegnap futball néven a pályára rakott, az pontosan egyenlő volt a nagy semmivel.
A mérkőzés egyetlen pozitívuma, hogy mivel annyira rövid a cserepad, hogy csak fiatal játékosokkal lehetett feltölteni, így Koeman kénytelen-kelletlen a pályára küldött pár a 10-es évei végén járó tehetséget is. És oh boy, végre láttunk futballt is a pályán, a csapatnak lett sebessége, sikerült a labdákat eljuttatni a Bayern védelem mögé, működött a letámadás, egyszerűen a csapat élt és lélegzett.
Végszó:
Vereséggel indította a csapat a BL-sorozatot, ez volt sorozatban a harmadik hazai pályán elszenvedett vereség az európai kupasorozatban, amire a korábbiakban soha nem volt példa. A következő négy BL-meccsen nincs más elfogadható eredmény, csakis a győzelem, hiszen a csoportból való továbbjutás kötelező. A következő fellépés a bajnokságban vár a Blaugranára: hétfőn este 21 órakor a Granada együttesét fogadják Araújóék a Camp Nou-ban. Sok a sérült (Fati, Alba, Dembélé, Pedri, Aguero), de ez nem lehet felmentő, csakis a 3 pont megszerzését tudom/tudjuk elfogadni!
