Elérkezett a 2019-es naptári év első Barcelona – Real Madrid összecsapása, ahol Spanyolország két legjobb és legnagyobb múltú csapata mérkőzött meg egymással. Tették mindezt a Copa del Rey keretein belül, közel telt ház, 92 ezer néző előtt. Mondhatni, hogy mindkét együttes jó formában várta a klasszikust, aminek az eredménye az lett, hogy nem bírtak egymással a felek, 1-1-es döntetlen született, ami inkább a Real Madridnak kedvez, azonban hátra van még egy visszavágó, ahol egyenlő esélyekkel indulnak a csapatok.
Mielőtt rátérnénk a mérkőzésen történt eseményekre, érdemes kicsit górcső alá venni a két csapat kezdőcsapatát:
A Barçánál Cillessen nem volt hadra fogható 6 hetes sérülése miatt, ennek tudatában a Kupában is ter Stegen nevével kezdődött az összeállítás, jobbhátvéd poszton ezúttal – nagy meglepetésre – Semedo kezdett és nem Sergi Roberto, a védelem tengelyében a várakozásoknak megfelően Gerard Piqué és Lenglet kapott szerepet, a balhátvéd most is Jordi Alba volt. A középpályán két embernek (Busquets és Rakitic) nem lehetett megkérdőjelezni a helyét, mellettük Arthur játszott, elöl Coutinho és Luis Suárez helye biztos volt, sokáig kérdéses volt, hogy Messi tudja-e vállalni a játékot kezdőként, végül nem tudta. Őt Malcom helyettesítette. Állítólag az argentin klasszis 100%-os állapotban volt, de nem akartak kockáztatni. Ilyenkor merül fel a kérdés, ha tökéletes állapotban van, akkor mi a kockázatveszély? Na mindegy…
A Real Madridnál a Kupában most is Navas védett, védelemben Carvajal, Varane és Ramos mellett Marcelo kapott szerepet, viszont sokan a fiatal Reguilónt várták. A középpályán Kroos és Modric mellett ezúttal nem az egyik nagy favágó, Casemiro, hanem Llorente játszott, elöl Lucas Vázquez, Benzema és a fiatal Vinícius Júnior bizonyíthatott.
Vegyes érzelmeim vannak magával a mérkőzéssel kapcsolatban…Azért vannak vegyes érzelmeim, mert láttuk, hogy játszik a két csapat. A Real Madrid vissza akart vágni az októberben elszenvedett 5-1-es vereség miatt, a játékukban ez nagyrészt meg is mutatkozott. Az előző El Clásicókhoz képest nem volt nagy iram, nem láttam egyik csapat játékosaiban a tüzet, hogy igenis, itt van a lehetőség megverni a nagy riválist, már csak a presztízs miatt is. Pedig pont az ilyen meccseken kellene felszívni magukat a játékosoknak. Ezt én nem láttam a vendégcsapatnál, de ami még rosszabb, a Barcelonánál sem. Én többet vártam a meccstől. Ez másodlagos lett volna, ha legalább nyerünk, de ez sem következett be. Full motiválatlan játékosok futottak ki a pályára (legfőképp nálunk), néhány kivételtől eltekintve. A teljesítmények nem voltak összhangban, így pedig nem lehet győzelmet aratni. Vagyis, lehet, csak nem egy Real Madrid ellen. Én nem ezt vártam a fiúktól. Lehet mondani, hogy hátra van még egy visszavágó, de erre nem lehet fogni. Mivel hazai pályán kezdett a Barcelona, muszáj lett volna legalább 1-2 gólos előnyt kiharcolni. Erre mit látunk, tötyögnek, lötyögnek egész meccsen, kockázat nélküli játék. Csak a biztos, hisz miért váratlant húzni?! Azok, akik akartak játszani, ők sem tudták legjobb formájukat mutatni társak nélkül.
A meccs amúgy kiegyenlített volt, tehát nem arról van szó, hogy az egyik csapat lefocizta a másikat a pályáról. Itt arról van szó, hogy 4 játékost tudok kiemelni nálunk. Négyet! A többiek meg… Az utolsó, azaz a kulcspasszok rendre pontatlanok voltak, Suárez azt sem tudta hol van, botlott bele a labdákba.
Jött is a hidegzuhany rögtön a meccs elején, a hatalmas önbizalommal és talán túl nagy egóval rendelkező Vinícius Jr. ment el a balszélen, beadta a labdát, ami úgy tűnt, hogy Jordi Alba-é lehet, a spanyol balhátvéd aláfutott a labdának, Benzema azt átvette, beadta középre, Lucas Vázquez jól érkezett, és már a 6. percben hátrányban volt a Barcelona csapata. Ne feledkezzünk meg Lenglet védőmunkájáról sem, amit nem pozitívumként hoztam fel. A védőknél alapvető szabály, hogy az ellenfél játékosa soha ne tudja őket megelőzni, mert akkor már baj van. Nos, ennek tökéletes példáját láthattuk. Én továbbra is tartom, hogy ennek a meccsnek köze nem volt egy El Clásicóhoz, nem volt méltó hozzá a meccs. A madridiak rákényszerítették a Barçát úgymond ívelgetős focira, amiben nem vagyunk túl jók. A jobboldalon voltak ígéretes akciók, ezeket Semedónak és Malcomnak köszönhettük, nagyon jó meccset játszottak mindketten. Előbbi kiválóan támogatta a támadásokat, utóbbi pedig ahhoz képest, hogy alig-alig játszik, egész jól tolta. Viszont, ez a körülményes focin nem változtatott, minden úgy folytatódott, ahogy eddig. A passzolgatás a hazaik részéről nem sok mindent eredményezett, nem találtuk meg a rést az ellenfél védelmén, a Real Madrid kontrái pedig életveszélyesek voltak. Vinícius Júnior ha egy kicsit tapasztaltabb és higgadtabb, már nem 0-1 állt volna az eredményjelzőn. Hozzá kell tenni, hogy Piqué teljesítménye is kellett ahhoz, hogy meg lehessen tartani az eredményt.
A 32. percben Carvajal öklelte fel Coutinhót a büntetőterületen belül, a játékvezető, Mateu Lahoz érdekes mód nem látott semmit…Még eppen a percben szabadrúgáshoz jutott a Barcelona, Malcom állt a labda mögé, beadása megtalálta Rakitic fejét, aki a kapufát találta el. Majdnem egyenlítettünk tehát, de a majdnemhez még sok kell(ett). Ezután kicsit megélénkült a meccs, két Real Madrid és egy Barcelona helyzetet lehetett feljegyezni, mindkét vendég-lehetőség a középpályán elvesztett labdánk miatt volt, ami tökéletes példája volt az első félidőnek. Suárez révén a Barçának is volt egy ballábas lövése, de a vendég csapat Costa Rica-i kapusa, Keylor Navas a helyén volt és védeni tudta a – hogy is mondjam – erőtlen próbálkozást. A félidő hátralévő részében már csak Malcom megindulásaiban volt veszély, de abban sem túl sok. Említésre méltó jelenet már nem történt az első játékrészben. 0-1-es Real Madrid-vezetéssel mehettek szünetre a csapatok. Sajnos, azt kell mondjam, nem volt érdemtelen a vezetésük, ők sem játszottak csúcsfocit, de ez elég volt az eléggé kedvtelenül, indiszponáltan és nagyon pontatlanul játszó Barcelonával szemben, ahol Semedo és Malcom játékát tudom kiemelni, nagyon jól bejátszották az egész jobboldalt. Erre lehetett, és kellett is építeni a második félidőben. Nagy volt a gyanúm, hogy Semedo már nem jön ki a szünet végén, és Sergi Roberto fogja őt váltani. Minden Valverde kezében volt.
Szerencsére, nem így történt. Nem érkezett se Sergi Roberto, se Leo Messi, utóbbira egy kicsivel nagyobb esély volt. Egyik csapat sem változtatott tehát. Látható volt, hogy a katalán alakulat egy fokkal nagyobb elánnal vetette bele magát a második játékrészbe, és megpróbáltak kiegyenlíteni, bár a mutatott játék most sem volt sallangmentes. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a Madrid kissé az öltözőben maradt, de a Barçának ezzel nem kellett foglalkozni, egy cél lobogott a szemük előtt: ki kellett egyenlíteni, hogy ne hátrányból kelljen utazni a spanyol fővárosba. Voltak beindulásai elsősorban Suáreznek a védők mögé, de a labda nem jutott el hozzá. Hol a védők blokkolták a passzt, hol olyan pontatlan volt, hogy az uruguayi csatárnak nem volt esélye elérni. Elérkeztünk az 57. perchez, a Barcelona hátul passzolgatott, amikor Lenglet gondolt egyet és indította Jordi Albát, aki épphogy elérte, helyezni már nem tudta, így Navas-é lett a játékszer. Róla azonban kipattant a labda, Suárez lőtt kapura, az a kapufáról Malcom elé került, aki a félig üres kapuba helyezett. Sergio Ramos azt hitte, hogy csak oldalháló lesz, ráfázott erre (is). Hogy a gól után Jordi Alba miért kapott sárga lapot, azt még a játékvezető sem tudja – szerintem. Ilyenkor már Messi elég intenzíven melegített és nem is kellett sokat várni a becserélésére. A 63-64. percben négy csere történt, kettő hazai, kettő vendég oldalon. A Barçánál Arturo Vidal váltotta a pocsékul teljesítő, és szokásos produkciót hozó Rakiticset, majd Messi Coutinho helyett lépett pályára, akinek a teljesítménye szintén közel volt az értékelhetetlenhez a szerdai estén. A Real Madridnál Casemiro érkezett a megsérülő Llorente helyett, és Gareth Bale is pályára lépett a jól játszó, de sok hibás döntést hozó Vinícius Jr. helyén.
Sokak meglepetésére (?) egyik csapat sem “döglött meg” a pályán az újabb gól megszerzéséért. Úgy voltak vele, hogy jó az 1-1, majd a február 27-én megrendezendő visszavágón dőljön el minden és valahogy le kell tudni a második félidő második részét. A langyos, gyenge játék jellemezte a hátralévő perceket, semmi váratlan nem volt a játékosokban és nem is látszott rajtuk, hogy próbálnak váratlant húzni. Messi beállásával sem lett jobb a játék, tőle is csak egy sorfalba lőtt szabadrúgásra futotta. Még egy igazán nagy helyzete volt a madridi gárdának, Lucas Vázquez felé jött egy átadás, ter Stegen kijött a kapujából, elsodorta a labdát, ami Karim Benzema elé került, ő viszont nem emelte rá az üres kapura, inkább lepasszolta Bale-nek, aki előtt még mindig ott volt az üres kapu, de nem tudta kihasználni. Igazából, mindig is egy túlértékelt játékosnak tartottam, akinek sebessége kimagasló, de technikai tudása elmarad a tényleges élmezőnytől. Ilyen pillanatokban kiderül, mennyire túlértékelt. A hajrában még egy-egy csere volt mindkét oldalon a Barçánál lejött az egyenlítő gól szerzője, Malcom, helyette Carles Aleñá jött be. A Real Madridnál a sol kritikát kapó Lucas Vázquezt Asensio váltotta. A mérkőzés 1-1-es döntetlennel zárult, ami azt jelenti, hogy idegenben szerzett góllal a Real Madrid áll továbbjutásra, de semmi nincs még veszve, mivel a Barcelona rendkívül jól szokott teljesíteni a Santiago Bernabéu stadionban. Külön kiemelném a játékvezető munkáját, aki magához képest elég jól vezette a mérkőzést, meccset befolyásoló hibája nem volt, de sokatmondó adat, hogy a többet és nagyobbakat szabálytalankodó vendégek 2 sárga lappal megúszták, mi pedig négy sárgát kaptunk. Az pedig, hogy Modric megúszta lap nélkül a mérkőzést, az a világ 8. csodája.
A mérkőzés legjobbja: Nélson Semedo (9)
Egyéni értékelés:
ter Stegen: A Kupában nem ő az első számú kapus, Jasper Cillessen sérülése “kapóra jött” neki. Egyetlen gólt kapott, ahhoz sok köze nem volt, az a találat első sorban Alba és Lenglet lelkén szárad. A második félidőben volt egy hajmeresztő kijövetele, amikor Benzema elé ütötte a labdát, ebből gól szerencsére nem született. Komoly bravúrt nem kellett bemutatnia. PONTSZÁM: 6,5 – Olvasók pontszáma: 7
Semedo: Számomra meglepetés volt, hogy a portugál kezdett a jobbhátvéd poszton, ennek valószínűleg taktikai oka volt. Hiszen sokkal jobban tudta fogni Vinícius Jr.-t mint tette volna Sergi Roberto. Nagyon jó meccset játszott, a cselezéstől sem riadt vissza, támadásban is hozzá tudott tenni. A meccs egyik legjobbja volt Barça-részről. Nem is értem, miért nem stabil kezdő. PONTSZÁM: 8,5 – Olvasók pontszáma: 9
Piqué: Tőle már megszokhattuk, hogy a nagyobb, komolyabb téttel bíró meccseken rendre jobb teljesítményt tud hozni, most sem volt ez másképp. A védelem vezére volt, ha nincs ő, akkor szerintem ki is kapunk. Blokkolásaiban, becsúszó szereléseiben sem véltem felfedezni hibát. A meccs legjobbja volt. PONTSZÁM: 9 – Olvasók pontszáma: 9
Lenglet: A Real Madrid góljában benne volt, Lucas Vázquezt szorosabban kellett volna fognia. Ez elmaradt. A határozottságot továbbra is hiányolom a részéről, de ne feledkezzünk meg arról sem, hogy ő indította Jordi Albát az egyenlítő gól előtt. A szezon hátra lévő részében valószínűleg már stabil kezdő lesz, de még nem ártana fejlődnie kicsit. PONTSZÁM: 6 – Olvasók pontszáma: 7
Jordi Alba: Fáradhatatlanul robotolt egész meccsen, látszott a játékán, hogy nincs Messi az elejétől a pályán, és így nem tudott létrejönni a kapcsolat közöttük. Mindkét gólban benne volt, a Real góljánál rosszul számította ki a labda ívét, azonban az egyenlítő gól sem jöhetett volna össze nélküle, mivel hatalmas sprintet vágott le. Közepesen teljesített, összességben nem volt rossz. PONTSZÁM: 7 – Olvasók pontszáma: 7
Rakitić: Siralmas volt… Jó megmozdulására nem emlékszem, volt egy kapufája és kb. ennyi. Brutálisan lassú, rossz megoldások sora jellemzi. Még hátrányban is azt keresi, hogy tudná hátra passzolni a labdát. Talán titokban a Real Madridnak dolgozott. Ezt az alibi játékot már fáj nézni. PONTSZÁM: 2 – Olvasók pontszáma: 5
Busquets: Kezdem a pozitívumokkal, nem lesz sok belőle: Adott jó labdákat Malcomnak. Ennyi. Ugyanolyan sz.r volt, mint Rakitic. Nem tudok különbséget tenni köztük. Ami még vicces ebben az egészben, hogy a következő szezonban is stabil kezdő lesz, hiába de Jong érkezése. Sajnos, be kell látni, hogy kiégett, és már nemhogy segíti a csapatot, már csak hátráltatja. PONTSZÁM: 2 – Olvasók pontszáma: 6
Arthur: Ő, Vidal és Aleñá…Ez a három valamire való középpályás van a csapatban, ők azok, akik hozni tudják az elvárt teljesítményt. Arthur az első félidőben nem játszott jól, alig volt játékban, a másodikban összekapta magát. Nagyon jól oldja meg a necces szituációkat is, és nem jön zavarba bárki is legyen az ellenfél. Lefocizta a friss Aranylabdás játékost. PONTSZÁM: 7,5 – Olvasók pontszáma: 7
Malcom: Nagyon jól játszott! Újra megmutatta, hogy ennél sokkal több lehetőséget érdemelne. Messi padozása miatt adódott előtte esély a jó teljesítményre, és ezt hozta is. Könnyedén mozgott, szerzett egy gólt, valamint voltak szép megmozdulásai is. Apróbb hibái voltak ugyan, de szerintem ez betudható annak, hogy nincs játékban. PONTSZÁM: 8 – Olvasók pontszáma: 8
Luis Suárez: Az egyik leggyengébb teljesítmény az ő nevéhez fűződik. Semmi nem jött össze neki, botlik bele a labdába, emellett még rengeteget reklamál. Többek között ezért is elég megosztó személyiség a futball világában. A tehetsége megvan a focihoz, de megtanulhatna 32 évesen végre csak a játékkal foglalkozni. Hatalmas csalódás volt a játéka a szerdai estén. PONTSZÁM: 2 – Olvasók pontszáma: 5
Coutinho: Én már nem tudom, hogy mi, vagy ki segíthetne rajta. Talán egy új edző, vagy egy másik játékrendszer. Ez így nem állapot. Nem tudjuk, mennyi szerepe van ebben Valverdének. Szerény véleményem szerint meg lehetne próbálni 4-2-3-1-ben az irányító szerepkörében, mert ott érzi igazán jól magát. Hogy a meccs kommentátorát idézzem: “160 millió ellenében érkezett 2018 telén abban a hitben, hogy hosszú évekre alapember tud lenni. Ő minden, csak nem alapember, hiszen kiderült, hogy a középpályán Arthur, a támadósorban pedig Dembélé tudja jobban ellátni a feladatokat.” Sajnálom, hogy idáig jutott a Barçás pályafutása, ő sem erre számított, senki sem. Nagy kedvencem, de nem tudom, hogy van-e innen visszaút. PONTSZÁM: 2,5 – Olvasók pontszáma: 6
Cserejátékosok:
Arturo Vidal: Hosszabbítással együtt kapott 30 percet a chilei, nem lógott ki a csapatból se felfelé, se lefelé. Arthur jelenleg az első számú opció arra a posztra, így Vidalnak marad a pad. Pedig akár Busquets, akár Rakitic helyén el tudnám képzelni stabil kezdőként. De hát ismerjük Valverdét… PONTSZÁM: 6 – Olvasók pontszáma: 6
Messi: Azok után, hogy kézsérülés miatt kénytelen volt kihagyni az előző El Clásicót, most sem tudott kezdőként pályára lépni, most legalább a padon ott tudott lenni. Látszott rajta, hogy játszani akart, de megoldásai nem nagyon akartak bejönni, volt egy szabadrúgása, amit ő maga harcolt ki, a próbálkozás a sorfalban akadt el. Nem tudott annyit hozzátenni, mint azt vártuk. PONTSZÁM: 6 – Olvasók pontszáma: 7
Aleñá: Tetszik, ahogy mozog a pályán, és az is, ahogy vezeti a labdát. Nem tudta megváltani a világot az alatt a negyed óra alatt, amit kapott, de mindenképp bíztató a srác. Kár, hogy Malcom jött le, és nem Suárez. PONTSZÁM: 5,5 – Olvasók pontszáma: 6
Vezetőedző:
Ernesto Valverde: Nem ezt vártuk. Se tőle, se a csapattól. Előszöris, hogy lehet ilyen szellemben pályára küldeni a csapatot egy Real Madrid ellen hazai pályán? Továbbra is az a legnagyobb problémám vele kapcsolatban, hogy nem tudja kihozni játékosaiból a maximumot. Nincs közeli viszonyban a játékosokkal, egyszer sem láttam, hogy lepacsizna bárkivel is, egyszer sem láttam, hogy oda menne valakihez és támogatná. Oké, lehet azt mondani, hogy ez az ő stílusa, de ez attól még nem lesz hatásos. Az arcán semmiféle érzelmet nem lehet felfedezni, még akkor sem, ha gólt szerzünk. Meggyőződésem, hogy egy-két játékosa a csapatnak nem így teljesítene, ha nem Valverde lenne az edző. Pozitívumként tudom felhozni, hogy Semedo kezdett, valamint jó húzás volt Malcom kezdőbe jelölése is. PONTSZÁM: 4 – Olvasók pontszáma: 5
Végszó:
Eléggé rossz játék, kedvezőtlen eredmény, néhány jó egyéni teljesítmény. Ezek jellemezték a meccset a Barcelona részéről, de nincs túl sok okunk búslakodásra, mivel egy párharc két meccsből áll. S ne feledjük el, a visszavágón már számíthatunk Messi és Dembélé játékára is a kezdőben. Vasárnap már a LaLigában lesz jelenése a Barcelonának az Athletic Bilbao ellen. Az első körben nem sikerült ellenük nyerni, úgyhogy már csak ezért is a győzelem az egyetlen elfogadható eredmény.
