Vasárnap délután a csapat több mint 50 nap után visszatérhetett a Camp Nou-ba, ahol 2022 első hazai mérkőzésén, közel 75 ezer ember előtt egy nagyon fontos rangadó várt Xavi tanítványaira. Azt az Atlético Madridot fogadtuk, akik nagyon rossz formát mutatnak ebben a szezonban, ezt pedig sikerült kihasználnunk, rég nem látott jó játékkal, 4-2 arányban győzni tudtunk. Nem is emlékszem, mikor lehettünk ennél boldogabbak Barça-meccs után… Értékelés!
Sérülés miatt hazai oldalon nem lehetett ott Umtiti, Lenglet, García, Sergi Roberto, Ansu Fati és Memphis sem, míg a “matracosoknál” Griezmann, Marcos Llorente és Kondogbia erősítette a maródiak listáját. Mindezek fényében a kezdőcsapatok így néztek ki:
FC Barcelona: ter Stegen – Dani Alves, Araújo, Piqué, Jordi Alba – Pedri, Busquets, F. de Jong – Adama, Ferrán, Gavi.
Atlético Madrid: Oblak – Vrsaljko, Savić, Giménez, Hermoso – Lemar, Koke, De Paul, Carrasco – Suárez, João Félix.
A mérkőzés nagyon jó hangulatban indult, rögtön magunkhoz ragadtuk a kezdeményezést, az Atletinek komoly gondot okozott már a labdák kihozatala is. Azonban a vezetést mégiscsak Diego Simeone együttesének sikerült megszereznie, Jordi Alba és Piqué elaludt a balszélen, Luis Suárez kibújt mögülük, és kiszolgálta Yannick Carrascót, aki kilőtte a jobb alsót esélyt sem hagyva ter Stegennek. Nem örülhettek viszont sokáig a vendégek, két perccel később Adama Traoré nagyon harcias mozdulatsorai után Dani Alves ívelt Jordi Alba felé, aki csizmaszárral találta el a labdát, de így lett belőle óriási gól. Oblak ezt csak szemmel nézte, 1-1! Ezt követően is maradtunk támadásban, ennek a félidő közepén lett meg a gyümölcse. Adama Traoré etette meg Hermosót a jobbszélen, középre lőtt labdájára pedig ezen a napon balszélső Gavi érkezett a legjobb ütemben, és tűpontos fejesével már a Barçát juttatta előnyhöz. A letámadásunk fantasztikusan működött, már az ellenfél térfelének közepén nagyon komoly nyomás alá helyeztük az Atleti játékosait, akik szemmel láthatóan nem tudtak ezzel mit kezdeni. A pontot az i-re Ronald Araújo tette fel a 42. percben. A gólpasszt Ferrán Torresnek jegyezték fel, aki nagyon bénán találta el a labdát, de így lett jó az uruguayinak, ő pedig közelről nem is hibázott. 3-1-es Barcelona-vezetéssel mehettek szünetre a csapatok, és mi, szurkolók is csak csupa pozitívummal tudtuk ellátni az első félidőben látottakat.
A második félidő elején egy csere történt, az is az Atlético Madrid részéről. Vrsaljko nem jött ki a folytatásra, a helyét Daniel Wass vette át. Ez a játékrész már sokkal jobban kezdődött a Barça számára, ugyanis a balszélen egy de Jong – Gavi összejáték után utóbbi lőtte középre a labdát, ami valahogy eljutott Dani Alveshez, brazil jobbhátvédünk pedig védhetetlenül a kapuba bombázott, ezzel már 4-1 állt az eredményjelzőn. Az 52. percben Jordi Alba besárgult lerántás miatt, az 59. percben pedig szépíteni tudott az Atleti az ex-Barçás, Luis Suárez góljával. Egy szöglet után nem figyeltünk, Suáreznek pedig könnyű dolga volt. Egy óra elteltével cserére szánta el magát Xavi, Aubameyang debütált a Barçában, a visszatérő Adama Traorét váltotta, aki vastaps kíséretében hagyta el a Camp Nou gyepét, azt hiszem nyugodtan kijelenthetjük, rászolgált. A 67. percben Nico González is pályára lépett a kissé elfáradó Pedri helyett. Nem sokkal később nagy butaságot követett el Dani Alves, egy leshelyzet után letalpalta ellenfelét, és Gil Manzano teljesen jogosan piros lappal kiállította őt. A kiállítás kissé átírta Xavi terveit is, így kénytelen volt behozni a jobbhátvéd posztra Destet, a pályát pedig Gavi hagyta el. Ezt követően többnyire a vendégek akarata érvényesült, megpróbálták feltörni a védelmünket, de Araújoék állták a sarat, sőt mi több, egy kontra után Ferrán Torres révén helyzetbe is kerülhettünk volna, akit 17-18 méterre a kaputól lerántottak, Manzano azonban szemet hunyt az eset felett. Na, de ez legyen a legnagyobb öröme az életben. A hajrában már komoly gólszerzési lehetőség nem adódott egyik kapu előtt sem, a Barcelona egy feledtébb magabiztos, 4-2-es sikert aratott a bajnoki címvédő ellen, a győzelem mellé nagyon szép játék is párosult, ami mindenképpen szép kilátásokat ígér a jövőre nézve. Maximálisan elégedettek lehettünk a pályán történt eseményekkel.
A mérkőzés legjobbja: Adama Traoré
A találkozó értékelése:
Az a helyzet, hogy senki nem játszott rosszul. Egy-két átlagos teljesítmény akadt, de mindenki odatette magát, és kivette a maga részét a sikerből. De kezdjük a védelemmel a jól játszók sorát. Az általam sokat bírált Jordi Alba ugyan benne volt az első kapott gólban, de az utána következő bombájára szavak nincsenek, ezen kívül is nagy hatékonysággal ellátta feladatait, nem lehet rá egy rossz szavunk sem. Aztán ott van a harmadik gól szerzője, Ronald Araújo, aki megint letolt (most már sokadik alkalommal) egy közel hibátlan meccset, apró megingások voltak, de szívvel-lélekkel teszi a dolgát, bármi áron hosszabbítani kell vele. Dani Alves pedig ismét bebizonyította, hogy a kor csak egy szám. 38 évesen is klasszis teljesítménnyel rukkolt elő, lőtt egy gólt, adott egy gólpasszt, majd kiállíttatta magát. Alvesnek egyébként ez volt a 100. asszisztja Barça-mezben, és ezzel egyidejűleg ő lett a klub történetének legidősebb gólszerzője. Folytassa, kérem! A középpályáról hadd emeljem ki Frenkie de Jongot, aki ebben a szezonban nagyon sok kritikát kap, hozzáteszem néha jogosan, de most újra régi önmagát idézte. Persze a csúcsformától nagyon messze állt, de nekem tetszett a játéka, jól irányította a csapatot ebben a kissé visszavontabb szerepkörben, és volt egy-két ígéretes védők mögé belőtt labdája is. Fantasztikus meccsen van túl Gavi is, aki ezúttal a balszélső helyén bizonyíthatott, ezt meg is tette. Végig nagyon agilisan futballozott, a góljával pedig megkoronázta vasárnap esti teljesítményét. Ugyanazt tudom elmondani vele kapcsolatban, mint Araújo esetében: MINDENÁRON hosszabbítani vele! A végére hagytam Adama Traorét, aki 60 percet játszott, de mindenkit megvett kilóra, engem legalábbis biztosan. A palinak szinte nem volt rossz megmozdulása, szegény Hermosónak még mindig rémálmai lehetnek tőle. Csattanós választ adott a kritikusoknak, akik szerint teljesen felesleges volt elhozni, mondván egy angol középcsapatban sem alapember, és nem nyújt semmi kiemelkedőt. Persze messze van még a szezon vége, de első meccsnek ez több mint tökéletes volt.
Nézzük most azokat, akik hozták az elvártakat, de kiemelkedni nem tudtak. Ter Stegennek sok dolga nem akadt, és egyik kapott gólban sem volt hibás. Megtette a tőle telhetőt. Gerard Piqué Jordi Albához hasonlóan benne volt az első gólban, de ezen kívül nem volt komolyabb hibája, egy korrekt meccset hozott. Pedri és Busquets is eléggé felejthető meccsen van túl, de azért nem mondanám, hogy rosszul játszottak. Ferrán Torresről pedig eléggé megoszlottak a vélemények. Hivatalosan gólpasszt jegyzett Araújo góljánál, emellett mezőnyben kissé szürke volt, de volt egy jó megindulása, ami lerántással végződött, de bíró sporttársunk pont pislogott akkor, és úgy en block a kiállítás után a csapat egyik, ha nem a leghasznosabb tagja volt. Kis területen remekül tartotta a labdát, ez pedig emberhátrányban aranyat ért. Úgyhogy összességében ő is jó volt, bár tény, hogy lehetett volna sokkal jobb is. A három cserejátékosunk, név szerint Nico, Dest és Aubameyang nem tudott komoly hatással lenni a játék képére. Utóbbi esetében érdemes azért megjegyezni, hogy első meccse volt a csapatban úgy, hogy két hónapja nem lépett pályára, és amikor beállt, a csapat már többnyire csak védekezett. Úgyhogy aki 30 perc alatt csodát várt tőle, annak most csalódnia kellett.
Vezetőedző:
Xavi: Egyszerűen semmi panasz nem lehetett rá. Taktikánk nagyon ült, bemutatkozhatott mindkét új igazolásunk, és hosszú idő óta először tudtunk legyőzni egy nagynevű csapatot, nem is akárhogy. Külön ajánlom mindenki figyelmébe azt a videót, mikor meccs után bement az öltözőbe, és egyenként gratulált mindenkinek, miközben ezt mondta: “Együtt megállíthatatlanok vagyunk!” És ez így is van, csak így tovább, Maestro!
Végszó:
Vesztett pontok tekintetében a Betis botlásának köszönhetően már a harmadik helyen van a csapat. Csak a Sevilla és a Real Madrid előz meg minket. Valami elindult, és reméljük ez a folyamat csak egyre jobb és jobb lesz. Legközelebb 13-án az Espanyol otthonába látogatunk, ahol barcelonai derbit rendeznek majd, a cél természetesen nem is lehet más, mint begyűjteni mind a három egységet.
Força Barça!
Som i serem!
