Vasárnap délután egy nehéz terepen sikerült begyűjteni mind a három pontot, elsősorban Antoine Griezmann-nak köszönhetően. Két ellentétes félidőt láthattunk, megspékelve egy piros lappal is. De ahogy szokás volt mondani: az ilyen meccsekkel lehet bajnokságot nyerni. Értékelés!
Azt már előzetesen tudtuk, hogy az EL-elődöntős Villarreal otthonában nem lesz könnyű, ez be is igazolódott. De kezdjünk mindent az elején. Ronald Koeman nem változtatott a három védős rendszeren, és a következő felállásban küldte pályára a csapatot: ter Stegen – Mingueza, Piqué, Lenglet – Dest, de Jong, Busquets, Pedri, Jordi Alba – Messi, Griezmann.
A Villarreal kezdője: Asenjo – Foyth, Albiol, Pau Torres, Moreno – Chukwueze, Capoue, Parejo, Trigueros – G. Moreno, Paco Alcácer.
Azt kell mondjam, az első félidő teljesen rendben volt. Mi birtokoltuk többet a labdát, a helyzeteink is megvoltak, ám a szerencse ekkor még nem állt mellénk. Gondolok itt Frenkie de Jong helyzetére. Alba a szép passzával ajtó-ablak helyzetbe hozta a holland középpályásunkat, de közvetlen közelről nem tudta gólra váltani az ordító ziccerét. Azt hiszem, ennél a jelenetnél nem csak nekem jutott eszembe Horti Gábor és híres mondata. Sajnos a kihagyott helyzet megbosszulta magát a 26. percben. A végig nagyon jól futballozó Chukwueze használta ki, hogy Jordi Alba elcsúszott egy tyúkszaron, elvitte ter Stegen mellett is a labdát és már csak az üresen maradt kapuba kellett gurítania – meg is tette mindezt. Azonban a hazaiak nem örülhettek túl sokáig, ugyanis 2 perc sem telt el, és már jött a válasz. Mingueza ugratta ki gyönyörűen Griezmann-t, aki nagyon fineszes megoldással egyenlített ki. Ha lettek volna nézők, biztosan tapsot kapott volna. 7 perccel később már nálunk volt az előny. Főszerepben ismét Griezmann, aki számított arra, hogy Foyth hazaadja a labdát, és szemben a kapussal már nem is hibázott. Nagyon szemfüles gól volt ez is. Az első félidő végén a csapatok egygólos Barcelona-vezetéssel vonultak szünetre. Jól játszottunk, de a biztos siker eléréséhez szükség lett volna egy gólra.
Aztán a második félidő valami tragikusra sikerült, legalábbis szerintem. A rossz dolgok Sergi Roberto becserélésével kezdődtek, nem értem, mi szükség volt a behozatalára a félidőben. Nem akarok nagy szavakat használni, de nálam ez a szezon egyik legrosszabb félideje volt, fogalmazzunk úgy, hogy nem sok közünk volt a meccshez. A Villarreal átvette a meccs irányítását, többet birtokolták a labdát, a Barcelona pedig visszaállt, és a stabil védekezésre helyezte a hangsúlyt . A hazaiak csak kósza helyzetekig jutottak, mi még addig sem. Koeman a 64. percben hála Istennek lecserélte Pedrit, az ő helyére Moriba érkezett. Egy perccel később Trigueros brutális belépővel szeretett volna kitűnni, azonnal mehetett is zuhanyozni. A szenvedő fél Messi volt, aki hosszú másodpercekig a földön maradt, egy pillanatra mindenki nagyon megijedt, de szerencsére gond nélkül tudta folytatni a játékot. Ezek után azt gondoltuk, hogy majd újra mi irányítunk majd, hát nem így lett. A legkisebb mértékben sem változott a játék képe, olyan volt, mintha mi játszanánk emberhátrányban. Említésre méltó gólhelyzete Estupiñánnak volt a Villarreal részéről, de ter Stegen hárítani tudott. Míg a Barcelona részéről de Jong hagyott ki megint egy ziccert, a labdát a csereként beállt Dembélétől kapta. A hármas sípszóig nem nyugodhattunk meg, hisz egy gólt bármikor bárki tud találni, de a Villarreal nem tudott, és ez a lényeg. Győztesen távoztunk az Estádio de la Ceramicából.
A mérkőzés legjobbja: Antoine Griezmann
Egyéni értékelő:
Marc-André ter Stegen: A gólban nem volt hibás véleményem szerint, a második félidőben pedig volt egy-két olyan védése, ami ha nincs, győzelem sincs. Abszolút elégedettek lehetünk vele.
Clément Lenglet és Gerard Piqué: Jó meccset hoztak mindketten, ugyanolyan megbízhatóak voltak, közel azonos volt a teljesítményük, azért vettem egy kalap alá őket.
Óscar Mingueza: A Getafe elleni incidens már a múlt, mi sem jelezte ez jobban, mint hogy a kezdőben kapott szerepet most is. Gólpassza nagyon szép volt, de ezen kívül is szinte hiba nélküli meccset hozott. Teljesen megérdemel minden pozitív szót! Így tovább!
Jordi Alba: A Villarreal gólját maximálisan az ő számlájára írnám, de persze egy elcsúszás mindig benne van a pakliban. De mondhatjuk azt is, hogy belefért. Ettől a bakitól eltekintve jó meccset játszott, aktív volt, de egy kis pihenőt ő is megérdemelne.
Pedri González: Sajnos megint beleszürkült a mezőnybe, alig volt játékban, de amikor igen, akkor sem mindig a legjobb megoldást választotta. De én ezt teljes mértékben a fáradtságnak tudom be. Meccsről meccsre fáradtabb lesz, és kevés rá az esély, hogy a hátralévő 6 forduló egyikében is pihenőt kapjon. Nem várok tőle ennél jobb játékot már ebben a szezonban. Majd jövőre, kipihenten!
Sergio Busquets: Szépen csendben végezte a dolgát, nem nagyon volt ő főszereplő ezen a meccsen. Teljesen átlagos produkciót tudhat maga mögött.
Frenkie de Jong: Két olyan ziccert hagyott ki, amit könnyebb volt belőni, mint kihagyni. Viszont mezőnyben most is átlag feletti volt, bejátszotta az egész pályát, mindenképpen a jobbak közé tartozott, bár kicsit sajnálom, hogy nem sárgázta ki magát a Granada elleni meccsről.
Sergiño Dest: Őszintén szólva nem nagyon értettem a félidei cseréjét, szerintem abszolút nem játszott rossz meccset, Sergi Robertohoz képest még mindig megváltás Dest jelenléte.
Antoine Griezmann: Már nagyon sokadik alkalom ez, hogy Griezmann húz ki minket a csávából. Óriási pozitívum ebben a szezonban a játéka, valamint gólerőssége. Azt hiszem, senki számára nem lehet kérdés, hogy ő a meccs embere, méghozzá magasan. Ennél lejjebb nem adjuk!
Lionel Messi: Saját magához képest, és úgy a nagy átlaghoz képest is nagyon visszafogott teljesítményt nyújtott, a szezon eleji formáját idézte. De a legfontosabb az, hogy Trigueros nagyon durva belépőjét megúszta sérülés nélkül, sokkal rosszabbul is elsülhetett volna ez a dolog.
Cserejátékosok:
Sergi Roberto: Nálam semmivel sem volt jobb Destnél, eleve a cseréjét sem értettem, de a játékával választ adott arra, hogy miért nem. Középpályán jó lenne, de jobbhátvédként – főleg ebben a szárnyvédős rendszerben – csapnivaló.
Ilaix Moriba: Szűk fél órát kapott, nem tudott kiemelkedő lenni, de legalább Pedri kapott egy kis pihenőt. Már ezért megérte behozni.
Ousmane Dembélé: 10 perc alatt jegyezhetett volna egy gólpasszt, de Frenkie de Jong nem tudta gólra váltani az amúgy nagyon szép passzt Dembélétől.
Ronald Araújo: Busquets helyére jött a 88. percben, azt a pár percet hiba nélkül lehozta, mást nem nagyon lehet elmondani róla.
Vezetőedző:
Ronald Koeman: Igazából két problémám van vele kapcsolatban. Az egyik a rotáció teljes mértékű hiánya, ez visszaüthet majd az előttünk álló meccseken, a másik pedig Sergi Roberto játszatása. Nem tudom, mivel érdemelt most ki egy félidőnyi játéklehetőséget. A második félidei visszaállást indokolatlannak tartottam, de az első félidei játékért jár a dicséret.
Végszó:
Mivel mi nyertünk, a Real Madrid döntetlent játszott, az Atlético Madrid pedig vereséget szenvedett, ezért ha csütörtökön legyőzzük hazai pályán a Granadát, átvesszük a vezetést a bajnoki tabellán. Még leírni is hihetetlen. Ki gondolta volna ezt ősszel? Bevallom, én sem. Meglesz!
Visca el Barça!
Som i serem!
