Hétvégén újabb nehéz feladat várt a Barcelonára, amely ezúttal Valenciába, a Mestallába látogatott és állt fel hátrányból, a győzelmet azonban nem tudta a csapat kiharcolni. A játék képe továbbra is meglehetősen gyenge volt, ötlettelenség uralkodott a pályán, ezt pedig megfejelte Valverde azzal, hogy a legvégén cserélt csak, így változás nem állt be a játéknak a képében. Következzen az értékelés.
Zsinórban negyedik meccsén is nyeretlen maradt a Barça, valamint választ kaptunk egy érdekes kérdésre, arra, hogy minek tituláljuk a Tottenham elleni mérkőzést. A Barcelona hete -hasonlattal élve- olyan volt, mint a nyár nagy része: a nagy melegben mindenki egy kis lehűlést várt és miután az megjött, reménykedtünk benne, hogy lesz pár nap, amikor nem fogunk megőrülni a hőségtől, de másnap, mikor kiléptünk az ajtón, szomorúan kellett konstatálnunk, hogy az időjárás becsapott minket és marad a ku…kellemes meleg. Ugyanez történt a csapatunkkal is, bizakodtunk benne, hogy a Spurs-meccs után helyre áll a világ rendje, de nem így történt. Persze, persze, a Mestalla nehéz terep, meg a Valencia kemény, de nem… a Valencia a második félidőben jóformán sehol sem volt. Száz szónak is egy a vége: bizonyítást nyert, hogy a Tottenham elleni győzelem bizonyos szempontból szerencse volt, változás továbbra sincs.
Az első félidő keményen kezdődött. Már a második perc elején szöglethez jutott a Valencia, a labda élesen érkezett a kapu elé, majd egy original Piqué-Vermaelen koprodukció és puff, 1-0. A kezdőt figyelve is úgy éreztem, hogy ezzel a párossal lesznek problémák, és hamar bebizonyosodott, hogy félelmem nem volt indokolatlan. Érdemes többször visszanézni ezt a gólt. Bejött a labda, majd Vermaelen becsúsztatta a saját kapuja elé(!!!!!!!), Piqué pedig nem tudom, hogy a kontaktlencséjét kereste, vagy minek hajolt le, de ez a fajta példátlan mozgás pont jó volt arra, hogy háttal továbblökje a játékszert, a másik oldalon pedig Garay, akit se Busquets, se Rakitić nem kísért, köszönte szépen és bepasszolta. Ha nem kedvenc csapatom kapott volna ilyen malac gólt, akkor valószínűleg szóltam volna valakinek, hogy ezt tegye el egy humorosba. Egyetlen szerencsénk, hogy még a félidő derekán megvillant Messi és 18-20-ról kegyetlenül kilőtte az alsót. A játékrész hátralevő része meg csak úgy lecsorgott.
A második félidőre a legjobb szó az unalom. Ugyan a Barçánál volt a labda, de érdemben nem tudtak támadni, viszont az idő ahogy telt, egyre fáradtabb lett a csapat, erre reagálva Valverde véletlenül sem cserélt. Sztárok ülnek a padon, de szerinte a csere csak és kizárólag időhúzásra van, így először a 84., majd a 88. percben váltott, aminek meg pont annyi értelme van, mintha egyáltalán nem cserélne. Így a végeredmény 1-1, ami azt jelenti, hogy ha a csapat utolsó négy meccsét nézzük: 3 döntetlen, 1 vereség…
Meccs embere: Lionel Messi (8)
Egyéni értékelés:
ter Stegen: A bekapott gólról -ismét- nem tehetett, azt követően pedig túl sokszor nem rohamozott a Valencia. PONTSZÁM: 7 – Az olvasók pontszáma: 7
Semedo: Gyors, technikás, passzai jók, szerencséjére Guedes hamar kidőlt, Cheryshev pedig nem akkora sprinter, mint Nelson, így általában vissza is ért a támadóval. Játékára nem volt panasz. Ugyan lehet, hogy túlzás a meccs embere cím, de a top kettőben ott volt. PONTSZÁM: 8 – Az olvasók pontszáma: 7
Piqué: Hatalmas kérdés, hogy meddig és miért tűrik el azt a merő dilettantizmust, amit mostanság művel. Látszik, hogy fejben nincs ott a pályán, márpedig így játszatni életveszély. Azt már meg se kezdem, hogy szomszéd Marcsi néni Glamour napkor kis kocsival gyorsabban fordul, mint a mi Gerink, de az továbbra is talány, hogy az ellenfél szögleténél mit egerészik a földön. Szégyen, gyalázat.. PONTSZÁM: 2 – Az olvasók pontszáma: 5,5
Vermaelen: Ahogy Batmannek ott volt Robin, Starsky-nak meg Hutch, úgy Piqué is társául kapta Vermaelent a Valencia nagy örömére. Középcsapatok komolyabb védőpárossal rendelkeznek, mint a Barça. Óriási szerencse, hogy a Valencia ennyire visszavett és megelégedett a döntetlennel. PONTSZÁM: 2 – Az olvasók pontszáma: 6
Jordi Alba: Ugyan hétközben remekelt, de az idei szezon eddig nem valami fényes Jordi számára. Kevésszer játszott eddig igazán jól és sajnos egykori csapata ellen se parádézott. Hiányoztak az előretörései, a középre tett labdái. PONTSZÁM: 5 – Az olvasók pontszáma: 7
Rakitić: Az utóbbi időben ez volt az egyik legjobb meccse. A szomorú az egészben csak annyi, hogy míg ő kitűnően játszott Busquets-et, addig maga Busi a láthatatlan ember szerepét játszotta. A horvát sok labdát szerzett, jól játszotta meg azokat és összességében jól mozgott. PONTSZÁM: 7 – Az olvasók pontszáma: 6
Busquets: 100%-os passzmutató ide, 100%-os passzmutató oda, a Valencia ellen ismét az idei Busit láthattuk. Ugyan pályán volt, de kérdés, hogy minek. Régebben se volt látványos játékos, de nagyon hasznos volt. Mostanság meg nem is látványos és nem is hasznos, a játszatása teljesen értelmetlen, felesleges. PONTSZÁM: 2 – Az olvasók pontszáma: 5,5
Arthur: Semedo mellett a másik meglepetés ember. Nagyon ügyesen mozgott, jól passzolt, jól tartotta meg a labdákat. Úgy gondolom, elégedettek lehetünk vele, remélhetőleg ezentúl még több lehetőséget kap. PONTSZÁM: 8 – Az olvasók pontszáma: 8
Messi: Lőtt egy csodás gólt, volt pár szép passza, de a meccs nagy részében csak ötlettelenül sétálgatott. Úgy tűnik, a Spurs-meccs nagyon sokat vett ki belőle, valamint ami a legszomorúbb: ha ő nincs, akkor végképp semmi sem történik, lehet Coutinhónk, Suárezünk, Dembélénk.. PONTSZÁM: 7 – Az olvasók pontszáma: 8
Luis Suárez: Hatalmas nulla! Cselezni egyáltalán nem tud, lassú, folyton szenved meg reklamál, kapura veszélytelen. Egyetlen pozitív momentuma az volt, hogy Messi gólja előtt szépen készített le. Slussz. PONTSZÁM: 2 – Az olvasók pontszáma: 6
Coutinho: Sajnos ő se tudott kiemelkedni, ő is csak focizgatott, márpedig egy Valencia ellen ez -ahogy azt láthattuk- nagyon kevés. Másik probléma meg az a brazillal, hogy úgy tűnik gond van a kondijával, hiszen a második félidő közepére rendre elfogy és kb. kivonja magát a játékból. Ez most sem történt másképp, de Valverdének nem állt szándékában észrevenni ezt. PONTSZÁM: 5 – Az olvasók pontszáma: 7
Cserejátékosok:
Dembélé: Mit lehetne mondani róla? A 84. percben állt be Coutinho helyett. Talán volt egy-két labdaérintése, de nagyjából ennyi. Ennyi volt ebben a meccsében, de ezt nem magának köszönheti, hanem Valverdének. PONTSZÁM: – Az olvasók pontszáma: 6
Rafinha: A 88. percben lépett pályára. Úgy gondolom, ez az egy mondat többet mond minden szónál.. PONTSZÁM: – Az olvasók pontszáma: 6
Vezetőedző:
Ernesto Valverde: Ismét bizonyította, hogy még a B-csapat padjára sem méltó. Játékosai motiválatlanok, ebből fakadóan sok hibával játszanak (lásd: Valencia-gól). Továbbra sem képes lereagálni a mérkőzés eseményeit, a bekapott gól után se a Barça szorította be a Valenciát, hanem ők fújtak visszavonulót. Másfelől kapott egy erős, nem túl bő keretet, amit kitűnően lehetne rotálni, de nem. Ez pedig nagyképűségre vall, persze a szakmai szegénység mellett, hiszen teljesen biztos abban, hogy az a csapat, amit ő nevek alapján összerakott, az jó és akkor is ragaszkodik hozzá, ha a pályán mutatottak egyértelmű képet adnak arról, hogy nem volt igaza. De nem változtat, nem látja be, hogy hibázott. Ha véletlenül nem a gálacsapata játszik és szorul a hurok, első dolga, hogy visszaépíti a kedvenc tizenegyét. A Valencia ellen is felettébb érdekes volt, hogy nem akart cserélni. Pedig nem egy játékos ült a padon, akit be lehetett volna hozni és adott esetben hozzá is tudott volna tenni a meccshez. Úgy tűnik, Ernesto azt hiszi, hogy a csere csak és kizárólag időhúzásra szolgál. Ez mi?? Hol van egy Vidal mondjuk? Be se cseréli? Csak kettőt cserél, ráadásul a meccs legvégén? Érthetetlen, hogy hogy lehet egy ilyen ember az FC Barcelona edzője.. PONTSZÁM: 0 – Az olvasók pontszáma: 1
Végszó:
Válogatott szünet, majd -félve mondom- javítási lehetőség a Sevilla, aztán a Real Madrid ellen. Imádjuk a csapatot? Igen! Féljünk? Féljünk!
