Szerdán este megkezdte szereplését az FC Barcelona a Spanyol Kupa idei kiírásában, méghozzá idegenben, a Linares vendégeként. Az első félidőben a hazaiak voltak jobbak, a másodikra feljavult a Barça, és ha nehezen is, de hozták a kötelezőt Xavi fiai. Dembélé és Jutglá góljai jelentették a „deliriumot”. Értékeltük a látottakat!
A sérülések, eltiltások okán Xavi meglehetősen tartalékos és érdekes kezdőcsapatot küldött a pályára a sakkvilág egyik „fővárosában”. Láthattuk Dani Alves másodszori debütálását a Barçában, miközben a támadósorban Ferrán Jutglá kapott újra szerepet, aki a Boca Junioers elleni barátságos meccs, és az Elche elleni bajnokin elért gólja után, a kupában is eredményes tudott lenni. Ezek után nézzük, hogyan állt fel a barça: Neto – Araújo, Eric García, Mingueza – Alves, Nico, Busquets, Riqui Puig, Alba – Jutglá, Ilias Akhomach. A hazaiak szakvezetője, Alberto González az alábbi csapattal állt fel: Rezak Brimah – Dani Perejón, Lolo Guerrero, Josema Gómez, Álvaro Barbosa – Sanchidrián, Rodri, Álex Meléndez, Fran Carricer – Nando Copete, Hugo Díaz. A találkozót Cuadra Fernández vezette, különösebb hiba nélkül.
Neto a kapuban, Dani Alves a kezdőben, Araújo-Eric-Mingueza hátul. Az 5. percben jobb oldali szöglet után Araújo fejelt veszélyesen kapura, de az elment a bal kapufa mellett. A 18. perc elején Ilias került ziccerbe, de 11 méterről leadott bal lábas lövése elment a jobb kapufa mellett. A 19. percben Hugo Diaz fejelt Neto kapujának jobb elsó sarkába hét méterről, Carnicer bal oldali beadása után: Barça-védő se égen, se Földön nem volt a linaresi játékos közelében…Mint ahogy a beadás előtt Alba és Riqui mit csináltak, mit akartak, azt sem tudtam megfejteni…És azt sem, Mingueza hogyan védekezett, ill. NEM védekezett…A 24. percben Nico 19 méteres lövését védte könnyedén Brimah. Az első fél óra meddő mezőnyfölénnyel, sok-sok pontatlan átadással, elpattanó labdával, enervált Barcelonával telt el. A 37. percben Riqui 18 méteres lövése öt méterrel ment a kapu fölé. A 39. percben egy jobb oldali beadás után Gomez lövése alig ment el Neto kapujának bal alsó sarka mellett: a védelem megint a helyzet „magaslatán” állt. A 44. perc végén Eric García 17 méteres veszélyes lövése ment el éppencsak a bal alsó sarok mellett. A lefújás előtt Alves jobb oldali beadása után Alba 3 méterről lőtt fölé, jó nagy ziccerben. Az első félidőre Petőfi Sándor korszakalkotó verse illik a leginkább: Minek nevezzelek?… minek nevezzük azt, amit az első 45 percben láttunk?
A szünetben Frenkie, Piqué és Dembélé érkezett pályára a Barçában: Riqui, Araújo és Ilias maradtak az öltözőben. Araújót karsérülés miatt cserélte le a szünetben Xavi, ez állt a változtatás mögött. Az 55. percben Alves szabadrúgása után Dembélé fejelt sokkal fölé. Az 57. percben Carracedo 28 méteres lövését védte Neto. A7 58. percben FDJ kapott sárga lapot. A 63. percben Dembélé 21 méteres lövése utat talált Brimah kapujába, a linaresi kapus hathatós segítségével: komoly kapushiba, de öröljünk ennek. A 69. percben Jutglá góljával megfordítja a meccset a Barça: a bal oldalon kapott labdával a 16-oson belülre ment, kicselezte a védőket és 7 méteről a hosszú, bal alsó sarokba lőtt. Szép egyéni megoldás végén, tökéletes befejezés. A 75. percben Frenkie helyére Alvaro Sanz érkezett: a holland középpályást az orvosi személyzett vette kezelésbe. Majd Carracedo 19 méteres tekerése a felső kapufán csattant, Neto ezt – is – szemmel „verte”. A 78. percben Dembélé 12 méteres lövése csattant a felső lécen. A 82. percben Carracedo megetette Minguezát, majd 16 méterről megint rátekerte a labdát, ami éppen csak elment a bal felső sarok felett. A 87. percben Alvaro Sanz 11 méteres, bal lábas lövése alig ment el a bal alsó sarok mellett; eldönthette volna a gól a meccset.
A félidei cserék meghozták a fordítást, az iramot, az erőt a csapatba, így sikerült megnyerni a meccset. Azonban a hazaiaknak is volt bőven helyzetük, egy lesgólt is szereztek, úgyhogy le a kalappal a Linares előtt, mert rendesen megnehezítette a Barça dolgát. A lényeg a továbbjutás, a többit pedig felejtsük el, de nagyon gyorsan.
A mérkőzés embere: Ferrán Jutglá
A találkozó értékelése:
Ahogy azt a mérkőzést követően Xavi is elismerte, két ellentétes félidőt láthattunk, s ezen belül is az első etapban látott teljesítménnyel senki sem lehetett elégedett. Még akkor sem, ha tudjuk, hogy számtalan hiányzóval kellett kiállnui Linares-ben, és a helyzet nem sokat javul a következő hetekben sem, de ettől még az a mutatvány, amit 19:30 és 20:15 óra között láthattunk a Sport1 TV jóvoltából mi is, az teljességggel vállalhatatlan és elfogadhatatlan. Ki kell mondani, el kell ismerni, hogy az első 45 percben a harmadosztály II. csoportjának végén kullogó andalúz csapat a Barça fölé nőtt, minden szempontból. Helyzetek kialakításában, a passzok pontosságában, koncentráltságban, hitben, küzdeni akarásban. A játék minden elemében jobbak voltak nálunk, s ha nem tudtuk volna, hogy kék szerelésben játszanak a linaresiek, azt hihettük volna, hogy a Senyerás mezben tébláboló játékosok futballoznak a spanyol futball harmadik vonalában. A kapott gól pedig olyan igazán Barçás volt: a teljes védelem asszisztált annak megszületéséhez. A beadásnál alba ugyan leteremtette Riquit, hogy miérthátrált be, de ő ugyanazt csinálta, tehát, saját magát is „lebaszhatta” volna. A beadást követően pedig, a hónapok óta dekoncentráltan, elemi hibák tömkelegével futballozó Mingueza volt a „hunyó”. Hugo Díaz úgy bújt ki mögüle, ahogyan azt tanítják, Oscar pedig úgy védekezett, ahogyan azt sehol sem tanítják.
A szünetben a Maestro leteremtette az övéit, nagyon helyesen, és hármas cserére szánta el magát. Dembélé és Frenkie cseréje teljességgel érthető és alátámasztható volt, viszont – első blikkre – az Araújo-Piqué-változtatást én nem értettem. Aztán a meccs végére erre is választ kaptunk: az uruguayi középhátvéd jobb kézközépcsont-törést szenvedett, így heteket/hónapokat kell kihagynia – újfent. Ez a védelem és a csapat egészére nézve, komoly érvágást jelent. Na, de vissza a 2. félidőhöz, amely már egy kicsit feljavult Barcelonát hozott, ugyanakkor a Linares előtt is komoly gólszerzési lehetőségek adódtak. a hazaiak közül elsősorban Carracedo jelentett veszélyt Neto kapujára, hiszen egyszer kapufáig jutott, másodjára pedig centikkel tévesztett csak célt; emellett egy lesgólja is volt a hazaiaknak. A támadásainkba Nico, Dembélé, Jutglá hoztak életet, illetve Eric García is sokszor lépett be a támadóharmadba, osztott ki kulcspasszokat és jó indításokat. A félidő közepén előbb Dembélé lövése talált utat a Linares hálójába, majd Ferrán Jutglá szép egyéni akció végén vette be Brimah kapujába. Ezzel a Barça oldalán volt már a vezetés, amit a hármas sípszóig sikerült is megtartani. Abban is igaza volt Xavinak, hogy ez a hit, a szív diadala volt, s ezt emelte ki Dani Alves is, aki 2904 nap után húzta fel magára újra a gránátvörös-kék mezt.
Egyéni szinten nehéz bárkit is kiemelni, viszont Ferrán Jutglá „berobbanása” mellett nem mehetünk el pozitív szavak nélkül. A katalán csatár, aki hosszú utat tett meg a Barça felnőtt csapatáig, akit még az Espanyoltól is „eltanácsoltak” úgymond, nagyon kellemes meglepetést szolgáltat mindannyiunknak. A Boca Juniors elleni Maradona Kupa-meccsen lépett először pályára a nagy csapatban, rögtön egy bődületes bombagólt szerzett, amivel megváltotta a „helyét” a felnőttek közé, ill. elnyerte Xavi bizalmát. Azóta is élvezi azt, kapja a lehetőségeket, és él is vele. Az Elche ellen megszerezte első gólját tétmeccsen, majd szerdán este a linaresi éjszakában szerzett továbbjutást jelentő gólt. Játéka bizalmat adhat a közeljövőre, ha így folytatja a fejlődését, továbbra is ilyen alázattal viselteteik a mez iránt. Igazán érzi a kaput, van benne spiritusz, nem ijed meg a saját árnyékától. Jól mérte fel a góljánál is a helyzetet, jól ment be a védők közé, amiben Nico is a segítségére volt, aki elvitte előle az embereket. Folytassa, kérem!
Ugyancsak pozitívan lehet szólni Nico González szerdai teljesítményéről is. Fran gyermeke, s ez is bizonyítja a mondás jogosságát, miszerint alma nem esik messze a fájától. Kiváló géneket örökölt, ami mellé finesz, lövőerő, határozottság és tökéletes fizikai állapot, állóképesség is párosul. Jól lát a pályán, jól használja ki fizikai képességeit, jól érzi a kaput, és bátran vállalkozik is. Félelmetes, hogy mennyire jó – ennyire fiatalon. Olyan, mint a pajtása, Gavi, csak jobb fitikummal. Ők ketten még sok örömet és boldogságot szereznek nekünk. Ugyancsak pozitívan kell szólnunk Dembélé beállásáról, játékáról, annak ellenére is, hogy ezen a meccsen is látszott, hogy nem mindig hoz jó döntéseket. Tény azonban az, hogy lendületet adott a csapatnak, életre keltette a társait, gólja pedig megtörte kicsit az ellenfelet. Jókor, jó időben jött az a találat, ami után nem sokkal Jutglá is eredményes tudott lenni. A gólon kívül is volt több veszélyes megmozdulása, kapuralövése, de voltak rossz megoldásai is. A többiről, emberi oldaláról, viselkedéséről pedig most, itt nem kívánok szót ejteni.
S akkor ejtsünk szót azokról, akiknek a játéka nagyon nem tetszett ezen az estén. A linaresi este „citromdíjasai” nálam: Neto, Mingueza, Riqui és Alba. Ebben a sorrendben. Neto, elismerve azt, hogy komoly meccshiánnyal küzd, teljesen idegen testként működött ezen az estén is. A kapott gólról ugyan nem tehetett, de a teljes 95 perc alatt nagyon instabilan, bizonytalanul mozgott, a labda megjátszásával továbbra is gondok vannak, Carrecedo felső lécénél pedig teljesen elmérte a labda ívét. Túl sokat keres a semmiért. Ő is egy olyan játékosa a csapatnak, akit a lehető leghamarabb el kellene adni, mert ennyit Inaki Penától és Arnau Tenastól is láthatnánk csereként, de még többet is. Hasonlóan indiszponáltan játszik ebben a szezonban Óscar Mingueza, aki tavaly nagyon megbízhatóan, jól teljesített, de idén botrányosan gyenge. Úgy tűnik, van igazság abban, amit az ifjúsági edzői mondtak róla, hogy a folyamatos, rendszeres nagy nyomást egyszerűen nem tudja elviselni, mentálisan, pszichésen gyenge, ami a teljesítménye rovására megy. Ez ezen az estén is jól látszódott: ő hibázott a beadásnál, amiből a gólt kapta a csapat, s ezen kívül is nagyon sok rossz passza, eladott labdája volt. Komolyan el kellene gondolkodni az ő eladásán is.
Riqui Puig sorozatban másodszor volt a kezdőcsapat tagja, és újra a lecserélés sorsára jutott. Vele azonban én még türelmesebb vagyok, a szezon végéig megvárnám a róla alkotott vélemény kifejtését, de tény: ennél többet várok el tőle jó magam is. Az alázata, a hozzáállása, a mentalitása lenyűgöző, de a pályán ennél többet szeretnénk látni tőle. Jordi alba pedig ezen az estén sem védekezésben, sem támadásban nem hozta azt, amit tőle minimálisan el lehet várni, mint a csapat egyik legrutinosabb tagjától. Neki kellett volna a bal oldal stabilitását biztosítania, ehelyett hibát hibára halmozott, rosszul helyezkedett nem egyszer, a beadásai, elfutásai pedig veszélytelenek voltak. A Linares góljánál, a beadás előtt Riqui-vel karöltve botrányosan védekeztek.
Végszó:
Összességében túlságosan messzemenő következtetéseket kár lenne levonni ebből a meccsből – továbbra is mérhetetlenül sok játékos van a sérült listán betegség vagy izomprobléma miatt, így lehetetlen belőni mire lenne képes a csapat, ha teljes lenne a keret. Xavi a hit győzelmének nevezte ezt a meccset, és ez valóban igaz is. A csapat a második félidőben újra hinni kezdett magában, és ennek köszönhetően meg is tudta fordítani a meccset. Ezeket a kupamérkőzéseket illik a helyén kezelni. Nem az a lényeg, hogy a csapat parádézzon, hanem hogy meglegyen a továbbjutás. A legtöbb találkozót egyébként is idegenben kénytelenek játszani a fiúk rettenetes minőségű játéktereken. Folytatás holnap 18:30 órai kezdettel a Granada vendégeként a bajnokságban!
Força Barça!
Som i serem!
