Szeder György – a holokauszt áldozata

Közzétette: Blaugrana.hu
Szeder György – a holokauszt áldozata

Az FC Barcelona története bővelkedik nagy sikerekben, nagy győzelmekben, trófeákban, ismert és kevésbé ismert pillanatokban. Az alábbi írásban a Blaugrana történetének egy kicsiny szeletét mutatom be, aminek főszereplője – ráadásul – magyar volt. Amikor Barça és Magyarország kerül szóba, akkor mindenkinek – nagyon helyesen – Kubala, Kocsis vagy Czibor Zoltán neve jut a szurkolók eszébe. Azonban az 1930-as években volt egy kiváló magyar csatár, aki 1934 őszén szerencsét próbált a Katalán Óriásnál. Segítséget Plattkó Ferenctől kapott, csapattársa meg egy másik magyar, Berkessy Elemér volt. Ismerjétek meg Szeder György történetét, aki életét a fasizmus áldozataként végezte be.

Szeder /Silberstein/ György

Az 1934/35-ös szezon elején került sor egy magyar labdarúgó bemutatására az FC Barcelonánál, aki a budapesti Soroksár SC labdarúgója volt. A hagyományoknak megfelelően került ő bemutatásra a Klubnál, tiszteletben tartva a magyar futball dicső történelmét. Ez az ifjú titán nagy reménységként érkezett Barcelonába, de gyökeret vernie nem sikerült. Sajnos, kevés életrajzi adatot találni róla, ami van, azt itt összegyűjtve az Olvasó elé tárom.

Szeder, alias Silberstein György egy Budapesthez közeli városban, Cinkotán született, zsidó családban. 1914. február 23-án látta meg a napvilágot Silberstein Dávid és Goldmann Irén gyermekeként. Az apjának Cinkotán, a Kossuth Lajos 40. számú házban volt jól menő fűszerüzlete, ez jelentette a család anyagi biztonságát. A gyermek Silberstein nagyon hamar közelebbi barátságot kötött a sporttal, s vált ígéretes labdarúgóvá. Silberstein György tisztában volt a két világháború közötti Magyarország faji előítéleteivel, a zsidóellenes hangulattal, ezért vezetéknevét “magyarosította”; így lett Szeder György a zsidó fiúból. Ezen a néven játszott labdarúgó-karrierje során (az ’ElMundo Deportivo’ című katalán sportújságban azonban rendszerint Czeder néven említették a csapat-összeállításokban).

1934-ben, 20 évesen mutatkozott be a Soroksár SC csapatában, egy Magyar Kupa-mérkőzésen. Híre külföldre is eljutott, többek között a katalán fővárosba, ahol a Barça padján ekkor egy magyar edző, a csapat korábbi kiemelkedő kapusa, Plattkó Ferenc ült. Az ő hívására érkezett Barcelonába, ahol 1934. október 10-én került sor a bemutatására. Nem sokkal később már a pályán volt, mint az FC Barcelona nagyreményű balszélsője, bal oldali támadója. Első meccsét a Barça színeiben 1934. október 21-én játszotta a katalán bajnokság keretein belül.

Girona, Campeonato de Cataluña:

GIRONA – FC BARCELONA 1-2

Girona: Iborra – Farró, Torredeflot, Trías, Prieto, Madern, Gorgonio, Clará, Sainz, Balmanya, Pagés.

FC Barcelona: Nogués – Zabalo, Arana, Guzmán, Berkessy, Pedrol, Vantolrà, Raich, Escolà, Morera, Szeder.
Gól: Escolà, Szeder.

További mérkőzései a Blaugrana színeiben:

1934. november 25. Vista Alegre. Girona /barátságos/:
GIRONA – FC BARCELONA 2-2
Girona: Boix – (Pianni, 46), Faraó, Torredeflot, Trías, Prieto, (Castelló, 46), Balmanya, Ferrer, Escuder, Ribas, Clarà, Xifreu.
FC Barcelona: Llorens – Rafa, Alcoriza, Lladó, Soler, Castillo, Ruano, Parera II, Serra, Riart, Szeder.
Gólok: Serra (2).
1934. december 2. Mataró /barátságos/
ILURO – FC BARCELONA 3-2
Iluro: Florenza – Borràs, Vila I, Vilanova, Mariages, Amat, Gregori, Palomeras, Vila II, Godaix, Judici.
FC Barcelona: Francàs – Rafa, Alcoriza, Mundina, Trujillo (Delgado), Lecuona, Ruano, Saurina, Larrosa, Suárez, Szeder.
Gólok: Szeder, Suárez.

1934. december 8. Les Corts, Barcelona /barátságos/
FC BARCELONA – SANTS 3-5
FC Barcelona: Gallud – Rafa, Alcoriza, Mundina, Berkessy Elemér, Bayo (Szeder), Ruano, Saurina, Trujillo, Suárez, Riart.
Sants: Taboada – Aparici, Campañà, León, Burguete, Busquets, Folch, Amposta, Salas, Borràs, Iglesias.
Gólok: Saurina, Trujillo, Berkessy.

1934. december 9. Terrassa /barátságos/
TERRASSA – FC BARCELONA 7-1
Terrassa: Ibarra – Brió, Bartomeu, Castro, Layola, Sibecas, Marzo, Sastre, Burillo, Salas, Bruno.
FC Barcelona: Gallud – Rafa, Villacampa, Saló, Berkessy, Mundina, Ruano, Saurina, Larrosa, Suárez, Szeder.
Gól: Berkessy.

Amint látható javarészt barátságos meccseken lépett pályára, összesen öt alkalommal és ezeken két gólt ért el. Hivatalos meccseken azért nem léphetett pályára, mivel a Magyar Labdarúgó-szövetség ehhez nem járult hozzá, játékengedélyét nem volt hajlandó kiadni. Így 1934. november 22-e után hivatalos meccset nem játszhatott a Katalán Óriás színeiben. Szeder ügye így “ellaposodott”, és 1935. január végén kénytelen volt hazatérni Magyarországra – meglehetősen nehéz körülmények közé.
Helyzetéről az ‘El Mundo Deportivo’ 1935. január 26-i számában beszélt Szeder György (az interjú a lap 2. oldalán található). Azzal kezdte a beszélgetését az újság tudósítójával, hogy “az ügye meglehetősen bonyolult”. Ő azért jött Barcelonába, hogy futballozzon, azonban a bürokrácia útvesztői másképp alakították a sorsát. A Katalán Labdarúgó-szövetségben mindent elkövettek azért, hogy a játékengedélyt megkapja, azonban a magyar fél ebben nem volt partner. Szeder úgy gondolja, hogy ő egy “áldozat”, mégpedig politikai síkon.

“Azért jöttem Barcelonába, hogy focizzak. Azért hagytam el a Soroksár (a katalán lapban ‘Sorohsav’ néven szerepel a budapesti csapat) együttesét, hogy kipróbáljam magam külföldön is. Izgatott vagyok, ugyanis a Barça egy éves szerződést ajánlott nekem, miután a barátságos meccseken jó benyomást tettem rájuk. Ugyan még csak egy tétmeccsen léptem pályára, a Girona ellen, és négy barátságos találkozón, de – úgy érzem – jól teljesítettem.” A továbbiakban arról a mende-mondáról beszél, miszerint 25,000 pezetát kapott a Klubtól honoráriumként, ill. aláírási pénzként. Ez azonban nem igaz, s így folytatja: “Saját magam fizettem az utamat Barcelonába, s a saját pénzemen éltem itt azóta, mióta megérkeztem. Mivel a helyzetem itt már tarthatatlannak tűnik, haza kell, hogy térjek, amit ugyancsak saját erőmből finanszírozok.”

Legközelebb már Magyarországon, a ‘Nemzeti Sport’ hasábjain beszélt barcelonai kalandjáról, s abban is hasonlóképpen nyilatkozott. Különösen hálás Plattkónak, aki mindent elkövetett azért, hogy Barcelonában maradhasson, szerződést is kínált neki, de ebből végül nem lett semmi. Ugyanakkor miután hazatért, megbizonyosodott arról, hogy a Barcelona tényleg fizetett 25,000 pezetát “neki”, csak abból ő nem látott semmit, azt az ügynöke, Fábián Pál az utolsó fillérig eltette, abból ő nem látott semmit. Épp ezért most a Magyar Labdarúgó-szövetséghez fordult, hogy a neki járó részt megkapja – de sok reményt nem fűz ehhez a dologhoz. “Jártam a magyar szövetség titkárságán, de nem sok jóval bíztattak. Rendetlenséget, káoszt láttam ott.” – zárja mondandóját Szeder.

Spanyolországi munkavállalásának legfőbb akadálya azonban az ottani törvények voltak, ami szerint egy csapatban csak két külföldi játékos szerepelhet.

Szeder visszatért hát Magyarországra, azonban az ígéretesnek induló pályafutás “léket kapott”, megtört, így nem volt képes ott folytatni, ahol barcelonai kalandja előtt tartott. Előbb a Buda XI csapatában játszott (1935), majd a Budafok FC-ben (1935-38), majd a következő idényt az Újpest FC-ben töltötte. 1939-ben újfent külföldön próbált szerencsét: ezúttal a francia Antibes csapatánál, de nem járt sikerrel. Játékos-pályafutását 1940-ben a Nemzeti SC-ben fejezte be.

Magyarországi pályafutása azonban nem feltétlenül azért ért véget, mert “kiöregedett”, vagy mert sérülésekkel bajlódott. Ennek sokkal prózaibb, vagy inkább fájdalmasabb oka volt. Mégpedig: a származása. Zsidóként nem tartottak igényt a szolgálataira az egyre inkább radikalizálódó, fasizálódó Magyarországon. A náci Németországhoz és a fasiszta Olaszországhoz közeledő Magyarországon, a közel 900 ezres magyar zsidóság élete napról-napra ellehetetlenült, mindenféle törvényekkel próbálták korlátozni mindennapjaikat. Az 1944. március 19-i német megszállásig ez még annyira nem érintette drasztikusan a magyarországi zsidók életét, ezt követően azonban felgyorsultak az események, és tízezrével deportálták a zsidókat munka- és haláltáborokba. Ennek lett áldozata Silberstein György is: 1945. május 1-én gyilkolták meg Birnbaum (ma Międzychód, város Lengyelország területén) munkatáborában, így ő is a fasiszta diktatúra magyar áldozataként vonult be a történelembe. A jeruzsálemi Yad Washem Központban a neve olvasható, mint a náci rezsim áldozatául esett magyar sportolóé. Ugyanaz lett az ő sorsa is, mint megannyi magyar sportemberé: származása, zsidósága miatt bujkálnia kellett, majd a holokauszt áldozatává vált, mint Braun József (az MTK játékosa, akit Harkovban gyilkoltak meg), vagy az Internazionale világhírű edzője, Weisz Árpád (ő Auschwitz-Birkenauban, egy gázkamrában végezte életét).

A Barça Múzeumban a magyar játékosok falán is szerepel a neve

Kapcsolódó cikkek