Mindnyájan tudjuk, hiszen ismerjük szeretett csapatunkat, hogy az FC Barcelona nem éppen a kiemelkedő játékospolitikájáról híres, sőt… Nagyon hosszú azon játékosok listája, akik nagy tehetségnek voltak kikiáltva, de hiába, a Klub megvált tőlük, hiszen kell a hely az öreg rókáknak, akik már csak a nevükből élnek. Ha épp nem az eladás mellett döntenek a vezetők, akkor a fiataloknak a másik opció a kölcsönadás, ami gyakorlatilag a távozás előszobája nálunk.
Az FC Barcelonának jelenleg kilenc kölcsönben szereplő játékosa van, őket fogjuk most jobban szemügyre venni, ki hol szerepel, ki mennyit játszik és kinek lehet még barcelonai jövője ilyen-olyan formában. Ígéretes fiatalokból akad jó néhány, de ameddig Busquets, Piqué, Suárez és társai alkotják a csapat magját, addig felesleges reménykedni.
No, de akkor csapjunk a közepébe:
Juan Miranda: Volt olyan időszak, mikor a csapat 2. számú balhátvédje volt Jordi Alba mögött, noha hivatalosan a B-csapatot erősítette. A felnőtt csapatban egy Bajnokok Ligája-mérkőzésen is be tudott mutatkozni, ahol egy közepes szintet hozott. A tavaly nyári átigazolási időszak végén került két évre kölcsönbe a német Bundesligában szereplő Schalke 04 együtteséhez. A cél gondolom az volt, hogy egy topligában szereplő erős középcsapathoz passzolják, ahol biztosítva lesznek a játékpercei. Sajnos ez nem így lett, alig-alig kapott szerepet, többnyire kispadon töltötte a meccseket. Mivel a németeknek nincs opciója a 20 éves balbekk megvételére, így a játékos jövő nyáron visszatér Barcelonába. Nem hiszem, hogy komolyabban lenne esélye az első csapatra, ahhoz én nem tartom elég jónak, de majd meglátjuk, mit hoz a jövő.
Marc Cucurella: Egy újabb példa arra, miért is kellene a jelenlegi vezetőséget leváltani. Cucu a B-csapat oszlopos tagja volt, a felnőttek között mindössze egyszer kapott szerepet, nekem viszont egyik személyes kedvencem. Nem is értem, miért nem rá esett Valverde választása a Miranda – Cucurella párharcban, utóbbi játékost én sokkal jobbnak tartom, mégis ő húzta a rövidebbet. Először az Eibarnak lett kölcsönadva, onnan visszavettük, hogy megint kölcsön tudjuk adni – ezúttal a Getafe szerezte meg. Bordalás mester a 4-4-2-es formációban használja őt a középpálya baloldalán. Cucurella nem okoz csalódást, a LaLiga meglepetéscsapatában is megállja a helyét. A Getafénak 6 milliós vételi opciója van a játékosra, minden bizonnyal ezzel élni is fognak. Későbbi eladás esetén a vételár 40%-a a Barcelonát illeti majd. Erre mondják azt, hogy kár érte, kiváló ügynök volt.
Jean-Clair Todibo: A francia utánpótlás-válogatott játékost 2019-ben sikerült megszereznie a Barcelonának a Toulouse együttesétől mindössze 1 millióért. Negyedik számú középhátvédként volt számon tartva, a csapatban egy Girona elleni katalán szuperkupa meccsen mutatkozott be, ekkor a védekező középpályás szerepében. Már ezen a meccsen is látszott, mennyire jó képességekkel van megáldva. Valverdének ez sem volt elég, rendre kihagyta a keretből, de Umtiti sérüléseinek köszönhetően a kispadra néha le tudott ülni. Apró öröm is öröm. Eddigi legjobb meccse a Barcelonában az Inter elleni BL-összecsapás volt, ahol a “B-csapat” játszott, de Todibo kiemelkedően jó volt. Majd idén januárban Mirandához hasonlóan ő is a Schalke csapatához került kölcsönbe, ahol egész jól megtalálta a helyét, szép számmal kapja a játékperceket. A német alakulatnak 25+5 milliós opciója van a megvételére, a koronavírus által okozott helyzet miatt több, mint valószínű, hogy nem fogják tudni megvenni. Bár a Barcelona nem ragaszkodik hozzá minden áron, én azért bízom benne, hogy a világ egyik legtehetségesebb védője a Barçánál fut be egy nagyon szép karriert.
Moussa Wagué: Az ifjú jobbhátvéd a 2018-as oroszországi világbajnokságon hívta fel magára a figyelmet, amikor Szenegál színeiben nagyon meggyőzően játszott, még a gól is összejött neki.
Erre a katalán csapat is felfigyelt és 5 millió ellenében szerezte meg a játékjogát a KAS Eupen csapatától. Eleinte a B-csapathoz tartozott, ahol olyan jól szerepelt, hogy később megkapta az esélyt a nagycsapatban való bizonyításra és hivatalosan is felkerült a felnőttek közé. Amivel nem is lett volna baj, ha játszik is, de meccseinek a száma a nullához közelített. Pedig amikor pályára lépett, egy egész jó teljesítményt letett az asztalra, de Semedo és Sergi Roberto elsőbbséget élveztek. Emiatt aztán a téli átigazolási szezon utolsó napján az OSG Nice csapatához került, kölcsönszerződése június 30-ig szól. Eddig 5 meccsen kapott szerepet, 2-szer kezdőként, 3-szor csereként. A francia alakulatnak 10+0.5M€ az opciója a játékosra, ha megveszik, akkor a Barcelona a későbbiek folyamán 15 millióért vissza tudja majd vásárolni, ha szeretnék. Nem jósolok neki fényes jövőt Barcelonában, bár a képességeivel abszolút nincs gond, inkább csak rosszkor volt rossz helyen.
Emerson: Az egyetlen játékos a felsorolásunkból, aki még nem ölthette magára a gránátvörös-kék mezt. Történt ugyanis, hogy a Barcelona 12 millió ellenében megvásárolta a játékjogát az Atlético Mineiro együttesétől, majd egyből továbbpasszolta jelenlegi csapatának, a Real Betis-nek, ahová kölcsönszerződése a 2020/2021-es szezon végéig köti. Szinte azonnal a kezdőben találta magát a sevillai csapatnál, ahol olyan jó teljesítményt nyújtott, hogy Tite meghívta őt a brazil válogatottba, ahol már a debütáláson is túl van.
A Barcelonának lehetősége van arra, hogy már ennek a szezonnak a végén visszarendelje a játékost, azonban ez minden bizonnyal nem fog megtörténni. Nem is baj, még egy évet lenyom a Betis-ben, hogy aztán még jobb játékosként tudjon csatlakozni hozzánk. Szerintem Dani Alves szintjére simán felérhet, ha elég kitartó és elkötelezett lesz a csapat iránt. A legjobbakat neki!
Oriol Busquets: A kisebbik Busquets, ahogyan hívni szoktuk, de semmilyen rokonságban nem áll a nagycsapat oszlopos tagjával, Sergioval. A posztja neki is védekező középpályás, bár az idény eleji USA-túrán jobbhátvédként mutathatta meg tudását akkor még Valverde kezei alatt. Én egy rendkívül tehetséges játékosnak ismertem meg, a Barcelona pedig úgy gondolta, hogy nem hagyja a B-csapatban, így egy évre kölcsönbe a holland Twente együtteséhez került. Be is jöttek a számításai, alapember lett a hollandoknál, akiknek nincs lehetőségük megvenni, így nyártól újra Barça-játékosnak mondhatja magát. Tekintve, hogy milyen nagy a túlzsúfoltság a középpályán, hatalmas kérdőjel, hogy mi lesz a sorsa.
Carles Aleñá: A játékos, aki ízig-vérig katalán, aki végigjárta a Barcelona korosztályos csapatait, csapatkapitánya lehetett a B-csapatnak, gólt lőtt a felnőttek között, majd hivatalosan is az első csapat tagja lett, akinek a teljesítményével sem volt gond. Majd Valverde olyan szinten jegelte, hogy azt elmondani nem lehet. A Valverde-korszak vége felé már 1-2 meccsen lehetőséghez jutott, de teljesen érthető, hogy egy 22 éves játékosnak ez kevés. Épp ezért az a döntés született, hogy 2020-as szezon második felét a Real Betis-nél tölti, akiknek nem lesz vásárlási opciója a középpályásra. 10 meccsen kapott szerepet, az esetek nagy részében pedig kezdőként. Én tárt karokkal várom vissza a Barçába, mert benne sokkal több van, legjobban azt kedvelem benne, hogy ő az előrejátékot preferálja, nem úgy mint egyesek…
Rafinha: Úgy gondolom, hogy aki hosszabb ideje követi a csapatot, annak nem kell bemutatnom Rafinhát. Hozzáállása példaértékű, szívét-lelkét kiteszi a pályára, nem egy labdazsonglőr, de nem véletlen, hogy még a mai napig is a Barcelona játékosa, bár a Celta Vigóban szerepel kölcsönben. Megjárta az Intert is, ott is egész jó volt, majd az idei szezon első részében sem igazán lehetett rá panasz, de a vezetők egy szerződéshosszabbítás után a liga kiesőjelöltjéhez továbbították.
A Celta kihagyhatatlan embere lett, mindezek ellenére a nyáron ő is visszatér Barcelonába. Egyik legnagyobb problémája, hogy porcelánból van, képes félévekre lesérülni. Nekem az a véleményem, hogy kiegészítő embernek bőven megteszi, persze kérdés, hogyan alakítják majd a keretet és marad-e hely neki.
Emerson és Frenkie de Jong
Philippe Coutinho: …És a végére hagytam azt a témát, amiről aztán jó sokat lehetne beszélni. 2018 januárjában hosszas huzavona után hatalmas reményekkel érkezett, első fél szezonjában meg is mutatta, mire képes, akkor még azt gondoltuk, hogy megtaláltuk Iniesta méltó utódját. Akkoriban a 4-4-2-es rendszert használtuk, a brazil meg hol a középpálya bal-, hol a középpálya jobbszélén játszott, de játszott! Nem is rosszul. A 2018/2019-es szezonja viszont óriási csalódás volt, árnyéka volt önmagának, a végén már a szurkolókkal is megromlott a viszonya, piaci értéke pedig egyre csak lefelé ívelő tendenciát mutatott. Coutinho egy igazi irányító középpályás, mi pedig nem használunk olyat, ezért ha játszott is, többnyire balszélen, ahol kudarcot vallott. A mostani idény elején a kölcsönadás lett a megoldás, a befutó a Bayern München lett. A bajoroknál ez elején még kapta is a lehetőséget, voltak bíztató jelek, majd valami elromlott. A németeknél is a kispadra szorult, és csak kisebb meccseken lehetett a kezdőcsapat tagja. Mindezek fényében kizárt, hogy a Bayern él a 120 milliós vásárlási jogával, így minden Setién felelőssége lesz, hogy mit kezd majd a jó korban lévő játékossal. Személyes véleményem az, hogy egy utolsó esélyt megérdemel a középpályán, egy Coutinho – de Jong – Arthur középpálya brutális lenne, ám valószínűleg ez egy szép álom marad. Az viszont biztos, hogy a Barcelona nincs olyan helyzetben, hogy 70-80 milliót bukjon egy játékoson, így ha nem lesz csapat, aki kifizet ennyit, akkor valószínűleg a brazil varázsló marad Barcelonában.
Ennyi lett volna ez a kis kitekintés, mivel hatalmas összegeket nem fognak költeni a csapatok új játékosokra a világjárvány által okozott problémák miatt, így abból kell főzni, ami van. Nekünk pedig minőségi játékosaink vannak kölcsönben, már csak a nem ide való játékosoktól kellene fájó búcsút venni, és akkor kisülhet ebből valami jó is.
