Egy új stadion felépítésének a terve először az 1940-es évek végén fogalmazódott meg, majd Kubala érkezésével öltött testet, és 1957. szeptember 24-én adták át a szurkolóknak. A neve egyszerűen csak: Camp Nou lett. Azóta sok szép sikert láthattak itt a nézők, s lassan elérkezik az idő, amikor teljes felújításra szorul. Addig is nézzük: mik voltak történetének fordulópontjai?
CAMP NOU
Cím: carrer d’Aristides Maillol, 12, 08028 Barcelona, Spanyolország
A Camp Nou (magyarul: Új Mező), gyakran Nou Camp néven is szerepel, az FC Barcelona labdarúgócsapatának otthona Barcelonában, Katalóniában. A stadion 1957-ben készült el, az akkorra kicsinek bizonyuló Les Corts helyett, és Európa legtöbb néző befogadására alkalmas labdarúgó arénája lett. Az 1998-99-es szezon során az UEFA „ötcsillagos stadion” minősítéssel ismerte el a Barça otthonának nagyszerűségét. Az épület hivatalos neve Estadi del Futbol Club Barcelona volt 2000-ig, amikor a tagok a névváltoztatásról rendezett szavazáson azt javasolták, hogy legyen az addigi becenév, a Camp Nou a hivatalos név.
Az utca neve, ahol a ‘Szentély’ található: carrer d’Aristides Maillol. De ki is volt az utca névadója? Mielőtt rátérnénk magára a Camp Nou-ra, erre szeretnék választ adni.
Aristides Maillol (franciául Aristide Maillol; Banyuls-sur-Mer, 1861. december 8. – Banyuls-sur-Mer, 1944. szeptember 27.) katalán származású francia szobrász, festő és grafikus művész. Franciaországban a szobrászatban az ő legnagyobb ellenfele Auguste Rodin, aki 20. századi európai szobrászatot jelentősen befolyásolta. A Nabis művészeti csoportosulás tagja.
Korán eldöntötte, hogy ő festő szeretne lenni, 1881-ben Párizsba ment tanulni, nem vették fel mindjárt az École-de Beaux-Arts-ra, 1885-ben sikerült bejutnia, itt Jean-Léon Gérome és Alexandre Cabanel voltak a mesterei. Korai festményeit Paul Gauguin és Pierre Puvis de Chavannes hatása alatt festette, együtt tartott ő is a Pont-aveni iskola és a Nabis csoport festőivel a szimbolista és a pointillista stílus irányába.
Gauguin irányította érdeklődését a díszítő művészet felé, faliszőnyegek tervezésére biztatta. 1893-ban nyitott is Maillol egy gobelin műhelyet szülővárosában, e műhelynek nagy sikere volt, a gobelin-művészet megújítását jelentette. A maga készítette növényi festékekkel színezett szőnyegszériái igen népszerűek voltak, e műhelyben dolgozott Clotilde Narcis (1873-1952), Maillol majdani felesége és aktszobrainak modellje. Az 1890-es évek közepétől már kis viasz és terrakotta szobrokat kezdett formázni, majd a kő és bronz formázására is áttért, érdeklődése a szobrászat felé fordult, s Párizsba költözött 1896-ban immár feleségével együtt. Clotilde-dal 1896. júliusban kötött házasságot, s még ezen év októberében megszületett egyetlen gyermekük, Lucian.
Szakított a Rodin hatása alatt elterjedt vázlatszerű, festőies, minden plasztikai komponálás nélküli iránnyal, Maillol erős szobrászati zártságra, a leegyszerűsített formák architektonikus felépítésére törekedett. Ebben a törekvésében erősen segítette a keleti, asszír és egyiptomi, az archaikus görög és a régi európai mesterek művészetének tanulmányozása. (Tapasztalatszerző útjait Gróf Harry Kessler (1868-1937) műgyűjtő, mecénás, író és diplomata támogatta.) A konstruktív szobrászati formák kezdeményezésével igen nagy szerep jutott Maillol-nek a modern szobrászat új utakra indításában és hatását az egész újabb szobrászgeneráció megérezte, ezzel Maillol a 20. századi modern szobrászművészet egyik úttörőjévé vált.
Fő témája a ruhátlan emberi test, főleg női aktok, általuk fejezi ki szimbolikus mondanivalóit. Ruhával fedett női alakjain (Flora) a textília szorosan simul a testre, nem bontja meg az alak tömegét. Hatása és jelentősége a szobrászat területén éppen az, ami Paul Cézanne szerepe a festészetben, egy áttörés, túllépés a naturalizmuson, de az impresszionizmuson is. Ismertebb szobrászművészeti alkotásaiból:
– Maillol: A folyó (Barcelona)
– Biciklista (férfi akt, Harry Kessler gyűjteményében)
– Ifjú (férfi akt, H. Kessler gyűjtemény)
– Az éjszaka (Stuttgart, 1902)
– Az éjszaka (női akt, 1902)
– Bányászat
– Meztelen nő
– Kis ülő fürdőző
– A forrás
– Női torzó
– Guggoló nő
– Cézanne-szobor
– A bánat
– Pomona
Portrészobrai közül kiemelkedik pár női fej és Étienne Terrus (katalánul: Esteve Terrús) és Pierre-Auguste Renoir festők képmásai.
Szobrai láttán hamar felkarolták a párizsi műkereskedők is, kiállított Párizsban, Európa több országában és az Amerikai Egyesült Államokba is eljutott szoborkiállításaival. Jeles magán- és közgyűjtemények őrzik munkáit, egyes alkotásai köztereket díszítenek. Ülő fürdő nő, Térdelő nő, Féltérdre ereszkedő női akt c. alkotásaiból a budapesti Szépművészeti Múzeum is őriz egy-egy példányt.
Könyvillusztrációi közül legismertebbek Vergilius Eclogáihoz és Longosz Daphnis és Chloe című műveihez készített fametszetei.
Katalán identitását soha nem tagadta meg, a francia mellett a katalán nyelvet is beszélte. Utazás közben autóbaleset következtében hunyt el: utasként ért haza egy viharos időben, s miközben a sofőr kiszállt, hogy kinyissa a kaput, az autó elkezdett visszafelé gurulni, letért az útról és fejre állt. Az anyósülésen ülő Maillol pedig beszorult a roncsba, és életét vesztette.
A háttér (1948-1954)
Habár az első vélemények már 1948-ban napvilágot láttak egy új stadion építéséről, az óriási érdeklődéssel várt magyar sztár, Kubala László 1950. júniusi érkezése nyilvánvalóvá tette, hogy a Barça kinőtte a Les Corts Stadiont. A régi pályát, melyet 1922-ben létesítettek, néhány átalakítás után 60 000 néző befogadására volt képes, s a további bővítése gyakorlatilag lehetetlen volt. Ezért az Agustí Montal i Galobart vezette FC Barcelona igazgatósága 1950. szeptember 19-én megvásárolt egy földdarabot Maternitat közelében, elég közel a régi Les Corts pályához.
Egy kellemetlen időszak következett, amikor az új stadion bizottsága megváltoztatta elképzelését a projekt helyszínéről, s a Diagonal tetején fekvő terület mellett döntött. Az ügyintézőkkel folytatott alkudozások nem sok eredményre vezettek és sosem jutottak el egy végleges megállapodáshoz. A vita Francesc Miró-Sans i Casacuberta megválasztásáig folytatódott (1953. november 14.). Az új elnök különösen ragaszkodott hozzá, hogy az új stadion terveit azonnal valóra kell váltani, s hivatalba lépése utáni egyik első döntésében kijelölte az új területet, nem a Diagonal tetején, hanem az 1950-ben megvásárolt parcellán. A Camp Nou, 60 000 szurkoló előtt, március 28-án lefektetett alapkövét Gregorio Modrego Casaus, barcelonai érsek szentelte fel.
Az építkezés (1954-1957)
Az új stadion terveinek elkészítését Francesc Mitjans i Miró (1909. Barcelona – 2006. Barcelona), Josep María Soteras Mauri (1907. Barcelona – 1989. Barcelona) és Lorenzo García Barbón (1915. Barcelona – 1999.) építészekre bízták. A klub az INGAR SA céget bízta meg a kivitelezéssel, akik 66,5 millió pezetáért vállalták el a létesítmény felépítését másfél éven belül. Azonban a végső költségek tetemesen meghaladták az ajánlatban szereplőt, elérték a 288 millió pezetát. Az összeget folyamatos bankkölcsönök segítségével előteremtették, így felépülhetett a stadion, de a klubnak ezután éveken át törlesztenie kellett az adósságát (ez majd 1967-ben telik le, amikor sikerült eladni a ‘Les Corts-stadion’ területét, és az ebből befolyó összeg nagy részét a kölcsönök végső törlesztésére fordította az Elnökség).
A felavatás
1957. szeptember 24-ére jelölték ki a stadion felavatásának időpontját. A szervezőbizottságnak – mely a nyitóceremónia tervezésére alakult – két elnöke volt: Aleix Buxeres és Nicolau Casaus de la Fuente i Jené (1913. január 12. Mendoza, Argentína – 2007. augusztus 8. Castelldefels, Katalónia). Szeptember 21-én a Barcelonai Tanács nagytermében José Maria de Cossío, a Spanyol Királyi Akadémia tagja olvasta fel a kiáltványt, mellyel hivatalosan megnyitotta az új stadion felavatásának ünnepségét.
A fesztivál napjára a város a klub színeibe öltözött. Az avatás ünnepi misével kezdődött, majd Barcelona érseke, Gregorio Modrego felszentelte a stadiont. Rögtön ezután a Gracienc kórus elénekelte Händel (Messiás) Hallelujah-ját, majd körbehordozták a Montserrat-i Szűzanya képét. A világ sport és politikai méltóságainak sokasága ült az elnöki páholyban Francesc Miró-Sans i Casacuberta mellett, beleértve a közlekedési minisztert, a sportminisztert, Barcelona polgári kormányzóját és polgármesterét (Josep María de Porcioles i Colomer, 1904-1993-ig élt és 1957-73-ig volt a város első embere). Ez a jelentős esemény elég volt, hogy ihletet merítsen a híres költő, Josep M. de Sagarra és megírja „Blau Grana” címmel szonettjét. Emellett megalkották a barcelonai stadion himnuszát Josep Badia dalszövege alapján, melyet Adolf Cabané zenésített meg.
A Camp Nou lelátói még nem készültek el teljesen, de így is 90 000 ember előtt nyíltak meg. A nézők előtt felvonultak az egyesület egyes csoportjainak, Katalónia fociklubjainak és a Barcelona szurkolói csoportjainak képviselői, valamint a klubhoz tartozó csapatok. Ezután elénekelték az előbb említett himnuszt, majd fél ötkor következett a stadionavató meccs az FC Barcelona és a Varsóból érkezett lengyel csapat között.
A Barça kezdőcsapata a következő volt: Antoni Ramallets – Ferrán Olivella, Brugué, Joan Segarra, Martin Vergés, Enríc Gensana, Estanislao Basora, Ramón Alberto Villaverde, Eulogio Martínez, Kubala László, Justo Tejada.
A második játékrészre a felállás az alábbiak szerint módosult: Ramallets – Segarra, Brugué, Sigfrid Grácia, Isidro Flotats, Cristanto Bosch, Hermes, Enrique Ribelles, Tejada, Sampedro, Evaristo de Macedo.
A játék a hazaiak 4-2-es győzelmével végződött, ahol a gólokat Eulogio Martínez (a 11. percben ő rúgta a Camp Nou történetének első gólját), Tejada, Sampedro és Evaristo de Macedo szerezték.
A félidőben 1500 helyi néptáncos táncolt, majd 10 000 galambot engedtek szabadon. Elkezdődött egy új korszak az FC Barcelona történelmében.
A Camp Nou fejlesztése
Megnyitása óta a Camp Nou-t napról napra fejlesztik, és igyekeznek alkalmassá tenni az idő múlásával felmerülő újabb és újabb igények kielégítésére. Az évek alatt a Klub megújította az építményt és annak környezetét, új létesítményeket adtak át, és a legmodernebb technikával szerelték fel a stadiont.
Amikor átadták, a Camp Nou kapacitása 93 053 fő volt (az eredeti 150 ezres tervet feladták), s a játéktér 107×72 méter nagyságú volt; a mai „zöld gyep” felülete 105×68 méter, ami az egyik legnagyobb alapterületű pálya Európában. Építése során leginkább betont és vasat használtak.
Az eltelt évek során fokozatosan bővítették, az 1982-es spanyolországi világbajnokság miatt 115.000 főre növelték a befogadóképességét. Fokozatosan kiépítették a sajtó munkatársai számára és a TV-közvetítéshez szükséges helyiségeket. Az elnöki páholy mellett az alapítvány tagjainak és magáncélra is épült néhány. Kiépítették a világítási rendszert, az első reflektorfényes meccset 1959. szeptember 23-án játszották a CDNA Sofia ellen. A nézők szórakoztatását modern kihangosító-berendezés és színes, nagyméretű eredményjelző tábla szolgálja. A létesítmény alatt kialakított garázsban jelenleg 800 gépkocsi parkolását tudják biztosítani, emellett 8 lift segíti a szurkolók mozgatását.
Napjainkban 98 787 ülőhelyen követhetik figyelemmel a nézők a mérkőzéseket. A stadion legmagasabb pontja 48 méter, a létesítmény alapterülete pedig 55 000 m2.
Az 1998/99-es szezon során az UEFA „ötcsillagos stadion” minősítéssel ismerte el a Barça otthonának nagyszerűségét. A stadionban a klub történetét bemutató múzeumot és művészeti galériát alakítottak ki, s a régi játékosok és a VIP vendégek saját részlegből tekinthetik meg a mérkőzéseket.
Több alkalommal is felmerült egy új stadion építése: 2008 környékén, majd Rosell elnöksége idején is. Azonban a klubvezetés belátta, hogy ennek anyagi vonzatát kitermelni, előteremteni képtelenség, így a meglévő stadion teljeskörű rekonstrukciója mellett döntöttek. Az igazgatótanács (Junta Directíva) 2014. januárban végleg elvetette az új stadion építését, helyette pedig a teljes felújítást, s a befogadóképesség 105,000 főre való növelését irányozta elő. A pályázat kiírása után, a győztes konzorcium vállalta, hogy 2017-2021 közötti intervallumban, közel 600 millió € összértékben elvégzi a felújítási munkálatokat. A győztes pályázó 2015. május 26-án mutatta be hivatalosan a felújítási terveket, amelyek idén nyár elején el is kezdődhetnek – a tervek szerint. A projekt keretein belül nemcsak a futballstadion újul meg, hanem egy teljesen új, modern kosárlabda-csarnok is felépítésre kerül a Palau Blaugrana helyettesítésére. A pályázat nyertese a NIKKEN SEKKEI és a Joan Pascual i Ramón Ausió Arquitectes hármas konzorcium lett, akik a 2021/22-es idény kezdetére vállalták a munkálatok befejezését. Az új stadion makettjét 2016. április 21-én mutatták be hivatalosan is, amelyen az elnök mellett a játékosok is megjelentek.
Sportrendezvények
Átadása óta a Nou Camp rengeteg sport és kulturális rendezvénynek adott otthont. II. János Pál pápa miséjén, 1982. november 7-én 120 000-en vettek részt, de több híres könnyű- és komolyzenei előadó is fellépett a katalán szentélyben. Érdekesség, hogy 1963-ban a megszokottaktól eltérően nem Madridban, hanem Barcelonában rendezték a Franco tábornok tiszteletére kiírt Copa Generalísimo döntőjét, melyen a Barça 3:1 arányban legyőzte a Real Zaragoza együttesét. Ez ismétlődött meg 2015. május 30-án, amikor az FC Barcelona hazai közönség előtt az Athletic Bilbaóval játszotta a Spanyol Kupa-döntőt, s – ugyancsak – 3-1 arányban győzedelmeskedett (Messi duplájával és Neymar találatával).
1982-ben hazai pályán 100 000 néző előtt hódította el a KEK-et a Barça a Standard Liége ellenében. Több európai kupadöntőnek is otthont adott a stadion, 1972-ben a KEK döntőben játszott a Glasgow Rangers és a Dinamo Moszkva (3:2). 1989-ben az AC Milan ünnepelhette itt a BEK elhódítását, miután 4:0-ra kiütötte a Steaua Bukarestet. Legutóbb 1999-ben egy emlékezetes Bajnokok Ligája döntőben diadalmaskodott a Manchester United a Bayern München felett (2:1).
Az 1982-ben a Spanyolországban rendezett Labdarúgó Világbajnokság nyitómérkőzésének volt helyszíne a Camp Nou, s összesen öt meccset játszottak ebben a stadionban.
• 1982. VI. 13. Argentína – Belgium 0-1 (1. csoportkör)
• 1982. VI. 28. Lengyelország – Belgium 3-0 (2. csoportkör)
• 1982. VII. 01. Belgium – Szovjetunió 0-1 (2. csoportkör)
• 1982. VII. 04. Szovjetunió – Lengyelország 0-0 (2. csoportkör)
• 1982. VII. 08. Lengyelország – Olaszország 0-2 (elődöntő)
Az 1992-es barcelonai olimpia játékok labdarúgó küzdelmeinek központi helye volt a létesítmény, s 1992. augusztus 8-án itt játszották a Spanyolország – Lengyelország döntőt, ahol a katalán csapat játékosait – Abelardo, Albert Ferrer, Pep Guardiola, Antonio Pinilla, ’Toni’ Jiménez – is felvonultató hazaiak győztek 3:2-re (az első spanyol gólt Abelardo szerezte).
Az utolsó nagy ceremóniát a klub 100 éves évfordulóján rendezték. Az ünnepségek csúcsaként a Barça 2:2-es döntetlent ért el a brazil nemzeti tizenegy ellen. A meccs előtt a csapat összes korábbi játékosa felvonult a játéktérre.
Híres rendezvények a stadionban:
- II. János Pál pápa által pontifikált mise, 1982. november 7.
- Lluís Llach koncertje, 1985. július 7.
- Frank Sinatra koncertje, 1988 júliusában
- Bruce Springsteen koncert, 1988. augusztus 3.
- Michael Jackson-koncert, 1988. augusztus 9.
- Julio Iglesias koncertje, 1988. szeptember 8.
- 1988. szeptember 10. Amnesty International által szervezett koncert, melyen fellépett Bruce Springsteen, Sting, Peter Gabriel, Youssou N’Dour, és Tracy Chapman.
- 1997. július 13. A Három tenor fellépése: Josep Carreras, Plácido Domingo és Luciano Pavarotti.
- 1999. október 1. Josep Carreras koncertje, az FC Barcelona centenáriumi rendezvényén.
- 2005. augusztus 7. A U2, koncertje a „Vertigo Tour” keretében.
- 2009. június 30. A U2, U2 360° Tour nyitókoncertje.
2009. szeptember 24-én – Barcelona védőszentje, Irgalmas Szűz Mária ünnepén – a stadionba vezető felüljáró közelében átadták Montserrat García Rius szobrászművész Kubala László emlékét megörökítő szobrát.
A stadion megközelíthetősége
A stadion több módon is megközelíthető. Metróval a Collblanc és a Badal (L5, kék vonal), ill. a Les Corts és a Palau Reial (L3, zöld vonal) megállók találhatók a közelében. Ugyanakkor tervezés alatt áll az L9- és az L10-es számú metróvonal, amelyeknek egyik megállója közvetlenül a stadion mellett lesz, s a neve is „Camp Nou” lesz. Emellett az AMB (Area Metropolitana de Barcelona, a barcelonai és a vonzáskörzetéhez tartozó elővárosok közszolgáltatásaiért felelős szervezet), ill. a TMB (Transports Metropolitans de Barcelona, a metróvonalak ill. buszjáratok működtetéséért felelős szervezet) buszjárataival is megközelíthető a stadion. A ’T1’, a ’T2’ ill. a ’T3’ villamosmegállója – az Avinguda de Xile nevet viselő – közvetlenül a stadion tövében van.
Emlékezetes, nagy gólarányú Barça-meccsek a Camp Nou gyepén
Idény | Forduló | Párosítás | Eredmény | Gólszerzők |
1957/58. | 4. | FCB – Real Jaén | 6-1 | Villaverde, Tejada, Kubala, Eulogio Martínez /3/ |
1957/58. | 20. | FCB – Real Madrid | 0-2 | első hazai vereség |
1958/59. | 7. | FCB – Real Madrid | 4-0 | Evaristo /3/, Tejada |
1959/60. | 22. | FCB – Las Palmas | 8-0 | Eulogio Martínez /5/, Suco, Vergés, Olivella |
1959/60. | VVK, Nd. | FCB – Inter Milan | 4-0 | Ribelles /2/, Villaverde, Segarra |
1960/61. | 12. | FCB – Real Madrid | 3-5 | Eulogio Martínez, Villaverde, Kubala |
1960/61. | 26. | FCB – Granada | 8-2 | Luis Suárez /2/, Kubala /4/, Ribelles, Coll |
1960/61. | BEK, Nyd. | FCB – Real Madrid | 2-1 | Luis Vidal /ög./, Evaristo |
1963/64. | 7. | FCB – Sevilla | 6-0 | Zaldúa /4/, Kocsis /2/ |
1964/65. | 4. | FCB – Murcia | 8-1 | Pereda /4/, Ré /2/, Seminario /2/ |
1971/IX/22. | VVK-döntő | FCB – Leeds Utd. | 2-1 | Duenas /2/ |
1978/79. | 10. | FCB – Celta Vigo | 6-0 | Krankl /3/, Heredia /2/, Olmo /2/ |
1978/79. | 16. | FCB – Rayo Vallecano | 9-0 | Krankl /5/, Neeskens /2/, Asensi, Carrasco |
1981/82. | KEK-döntő | FCB – Standard Liége | 2-1 | Simonsen, ‘Quini’ |
1984/85. | 18. | FCB – Real Madrid | 3-2 | Gerardo, ‘Migueli’, Estéban Vigo |
1985/86. | BEK-Ed. | FCB – Göteborg | 3-0 | ‘Pichi’ Alonso /3/ |
1988/89. | 30. | FCB – Real Oviedo | 7-1 | Julio Salinas /3/, Begiristáin /2/, Roberto Fernández, Eusebio |
1989/90. | 29. | FCB – Celta Vigo | 6-0 | Roberto Fernández /3/, Amor, Laudrup, Salinas |
1991/92. | BEK-csm. | FCB – Sparta Praha | 3-2 | Amor, Laudrup, Bakero |
1991/92. | 31. | FCB – Albacete | 7-1 | Sztoicskov /4/, Bakero /2/, Koeman |
1992/93. | 38. | FCB – Real Sociedad | 1-0 | Sztoicskov |
1993/94. | 18. | FCB – Real Madrid | 5-0 | Romário /3/, Koeman, Iván Iglesias |
1993/94. | 24. | FCB – Osasuna | 8-1 | Romário /3/, Koeman /2/, Amor, Quique Estebaranz, Sztoicskov |
1993/94. | BL-Ed. | FCB – FC Porto | 3-0 | Sztoicskov /2/, Koeman |
1993/94. | 38. | FCB – Sevilla | 5-2 | Sztoicskov /2/, Romário, Laudrup, Bakero |
1994/95. | BL-csm. | FCB – Manchester Utd. | 4-0 | Sztoicskov /2/, Romário, Ferrer |
1996/97. | 8. | FCB – Logrones | 8-0 | Sztoicskov /2/, Giovanni /2/, Ronaldo /2/, Pizzi, Cloret /ög/ |
1997/98. | 28. | FCB – Real Madrid | 3-0 | Sonny Anderson, Luis Figo, Giovanni |
1998/99. | 22. | FCB – Real Madrid | 3-0 | Luis Enrique, Rivaldo |
1999/00. | BL-Nd. | FCB – Chelsea | 5-1 | Rivaldo /2/, Luis Figo, Dani, Kluivert |
2004/05. | 12. | FCB – Real Madrid | 3-0 | Eto’o, van Bronckhorst, Ronaldinho |
2005/06. | BL-csm. | FCB – Panathinaikosz | 5-0 | Eto’o /3/, van Bommel, Messi |
2006/07. | 26. | FCB – Real Madrid | 3-3 | Messi /3/ |
2008/09. | 6. | FCB – Atlético Madrid | 6-1 | Márquez, Eto’o /2/, Messi, Gudjohnsen, Henry |
2008/09. | 14. | FCB – Valencia | 4-0 | Henry /3/, Dani Alvés |
2008/09. | BL-Nyd. | FCB – Ol. Lyon | 5-2 | Henry /2/, Messi, Keita, Eto’o |
2008/09. | BL-Nd. | FCB – Bayern | 4-0 | Messi /2/, Henry, Eto’o |
2009/10. | 3. | FCB – Atl. Madrid | 5-2 | Messi /2/, Dani Alvés, Keita, Ibrahimovics |
2009/10. | 26. | FCB – Valencia | 3-0 | Messi /3/ |
2009/10. | BL-Nd. | FCB – Arsenal | 4-1 | Messi /4/ |
2010/11. | 9. | FCB – Sevilla | 5-0 | Messi /2/, David Villa /2/, Dani Alvés |
2010/11. | 13. | FCB – Real Madrid | 5-0 | Xavi, Pedro, David Villa /2/, Jeffrén |
2010/11. | 22. | FCB – Atl. Madrid | 3-0 | Messi /3/ |
2011/12. | 4. | FCB – Osasuna | 8-0 | Messi /3/, David Villa /2/, Cesc, Xavi, Rovérsio /ög./ |
2011/12. | 6. | FCB – Atl. Madrid | 5-0 | Messi /3/, David Villa, Miranda /ög/ |
2011/12. | 11. | FCB – Real Mallorca | 5-0 | Messi /3/, Cuenca, Dani Alvés |
2011/12. | 24. | FCB – Valencia | 5-1 | Messi /4/, Xavi Hernández |
2011/12. | BL-Nyd. | FCB – Bayer Leverkusen | 7-1 | Messi /5/, Tello /2/ |
2011/12. | BL-Ed. | FCB – Chelsea | 2-2 | Sergi Busquets, Iniesta |
2011/12. | 37. | FCB – Espanyol | 4-0 | Messi /4/ |
2012/13. | 21. | FCB – Osasuna | 5-1 | Messi /4/, Pedro |
2012/13. | BL-Nyd. | FCB – AC Milan | 4-0 | Messi /2/, David Villa, Alba |
2013/14. | 1. | FCB – Levante | 7-0 | Messi /2/, Pedro /2/, Xavi, Alexis, Dani Alvés |
2013/14. | 10. | FCB – Real Madrid | 2-0 | Neymar, Alexis Sánchez |
2013/14. | 28. | FCB – Osasuna | 7-0 | Messi /3/, Alexis, Iniesta, Tello, Pedro |
2014/15. | 6. | FCB – Granada | 6-0 | Neymar /3/, Messi /2/, Rakitic |
2014/15. | 26. | FCB – Rayo Vallecano | 6-1 | Messi /3/, Luis Suárez /2/, Piqué |
2014/15. | BL-Ed. | FCB – Bayern München | 3-0 | Messi /2/, Neymar |
2014/15. | CdR-D. | FCB – Athletic Bilbao | 3-1 | Messi /2/, Neymar |
2015/16. | 8. | FCB – Rayo Vallecano | 5-2 | Neymar /4/, Luis Suárez |
2015/16. | 20. | FCB – Athletic Bilbao | 6-0 | Luis Suárez /3/, Messi, Neymar, Rakitic |
2015/16. | CdR-Ed. | FCB – Valencia | 7-0 | Luis Suárez /4/, Messi /3/ |
2015/16. | 37. | FCB – Espanyol | 5-0 | Luis Suárez /2/, Messi, Rafinha, Neymar |
2016/17. | 26. | FCB – Celta Vigo | 5-0 | Messi /2/, Neymar, Rakitic, Umtiti |
2016/17. | BL-Nyd. | FCB – PSG | 6-1 | Luis Suárez, Kurzawa /ög./, Messi, Neymar /2/, Sergi Roberto |
2016/17. | 34. | FCB – Osasuna | 7-1 | Messi /2/, André Gomes /2/, Paco Alcácer /2/, Mascherano /!/ |